🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szathmáry
következő 🡲

Szathmáry Erzsébet, SJC (Gyöngyös, Heves vm., 1893. jan. 3.-Mezőkövesd, 1975. jún. 24.): szerzetesnő. - 1921. VIII. 25: Mezőkövesden lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1923. XI. 6: első, 1943. VII. 2: örök esküjét uo. tette. - Mezőkövesden haláláig matyó hímzéssel készített kézimunkákat, egyh. ruhákat. r.k.

Szathmáry Imre Román, OFM (Komárom, Komárom. vm., 1889. ápr. 11.-Buenos Aires, 1966. júl. 11.): misszionárius. - 1901. IX. 13: lépett a r-be, 1909. XII. 8: ünn. fog-at tett, 1911. IX. 21: pappá szent. Déván 1912. VIII. 31: mondotta első sztmiséjét. 1934: rtársával, →Virág Venánccal érkezett Argentínába, ahol →Wodarka Pétertől átvették a magyarság lelkipasztorálását. **

György 1930:612. - Schem. Cap. 1938:27; 1948:32.

Szathmáry István (Trencsén, Trencsén vm., 1877. febr. 4.-Bp., 1944. márc. 5.): főjegyző, költő. - A gimn-ot Trencsénben, Pozsonyban, Privigyén, Nyitrán és Nagyszombatban, a jogot Bpen végezte, 1899: államtud. dr-rá avatták. 1898: Nyitra vm. közig. gyakornoka, szolgabíró, aljegyző, 1907: másodfőjegyző, 1918: főjegyző, 1918. III. 20: a B. Hírlapban megjelent, a m-ok és tótok testvériségét dicsőítő Jankó átka c. verse miatt - melyet tót nyelvre is leford. és Esterházy Jánosné gr. Tarnowski Erzsébet költségén 10.000 pld-ban kinyomtattak - a megszálló cseh csapatok elől XII. elején Bp-re menekült. 1919-33: nyugdíjazásáig a Belügymin-ba szolgálatra beosztott másodfőjegyző. - 1921: a Petőfi Társ. tagja, 1930: kormányfőtan., a Nyitra Vármegyeiek Egyes-e elnöke. - M: A csend dalol. Versek. Előszó Lőrinczy György. Bp., 1918. - Mi nem feledhetünk. Költemények. Uo., (1923) (2. kiad. 1925 k. M. Nemz. Szöv. kvtára 2.) (A címadó vers 1921: orsz. pályázaton I. díjat nyert) - Az álmok palotája. Új versek. Uo., 1925. - A szép lovagja. Új versek. Uo., 1928. - Költemények. Vál. és új versek, 1918-1933. 1934: a Petőfi Társ. nagydíját kapta. - Rákóczi. Költői elb. Uo., 1935. - Rákóczi földje visszatér. Versek. Uo., 1939. 88

Mo. 1944. III. 6. - Gulyás-Viczián XXVII. (kz-ban)


Szathmáry Imre Román OFM (Komárom, Komárom vm., 1889. ápr. 11.–Buenos Aires, Argentina, 1966. aug. 9.): hithirdető. – 1904. IX. 13: lépett az erdélyi rtart-ba, 1909. XII. 8: szerz. fog. tett, 1911. IX. 21: pappá szent. – Prédikációs vázlatai a kolozsvári Bernardinusban (1912/18) – M: Catalogus individuorum provinciae S. Stephani regis in Transsylvania OFM pro anno Domini 1924–1925. [Szerk.] Kolozsvár, 1924. – Tabula individuorum provinciae S. Stephani regis in Transsylvania OFM pro anno Jubilaei 1925–1926., 1926–1927., 1927–1928. (3 db.) [Szerk.] Uo., 1925–1927. 88

György 1930:612. (s.v. Szathmáry Imre Román) – Kemény 1942:27. – M. Nők 1966: 10/12. sz. (+ San José, Argentína, 1966. júl. 1., 77 é.) – Viczián 1995:189. (78.) – Schem. a Szt István kir-ról elnevezett erdélyi ferences rendtart. tört-e, név- és adattára. Szászváros, 1995:45. (+ Buenos Aires, Argentina, 1966. aug. 9.) – P.Benedek 2002. II: (s.v. Szathmáry Román) – Gulyás–Viczián XXVII: (kz-ban)

Szathmáry Román →Szathmáry Imre Román

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.