Szentgotthárd, Vas m.: 1. ciszterci apátság. III. Béla 1184: alapította a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál. A szerz-ek a champagne-i Troisfontaines-ből jöttek. 1260-ig ~ apátjai 11 alkalommal kaptak p. megbízást. 1221: elnyerte a kegyúri jogot a →pornói Szt Margit apátság fölött, amely 1234: szintén ciszt. lett. Birtokainak zöme egy tömbben terült el a Lapincs és Rába folyók vízgyűjtő ter-én, a Ny-i országhatártól K-re 28 km hosszúságban. I. (Nagy) Lajos kir. 1347: az apátság kegyura, a jobbágyok fölött csak az országbíró v. a kir. megbízottja ítélkezhetett. 1391: Zsigmond kir. a kegyúri jogot Szécsi Jánosra, testvéreire és utódaikra ruházta. 1480: Mátyás kir. közbenjárására Heinrich Scholl heilsbronni szerz. mint apát és 5 más apátságból 9 szerz. jött ~ra. Szécsi Miklós kegyúr csak Mátyás föllépése után engedte be őket a monostorba. 1489: Henrik apát meghalt, és a Szécsi család tagjai önkényesen kisajátították az apátság javait, csupán 4-6 szerz-t tűrtek meg. 1532: v. korábban elnéptelenedett. 1605: egy osztr. főkapitány Bocskai hajdúitól tartva fölrobbantotta a tp-ot. A régi apátságból csak néhány falrészlet és sírkő maradt meg. Okl-einek egy része a Batthyány-levtárral az OL-ba került. Robert Leeb heiligenkreuzi apát kérésére III. Károly 1734: visszaadta a Bold. Szűz Máriáról nev. apátságot a ciszt-eknek. A heiligenkreuziak 1740-48: fölépítették az új ktort és 1740-64: a tp-ot. A szobrokat Josef →Schnitzer, a faragásokat Caspar →Schretzenmayer OCist testvér készítette. - 6-8 szerz. lakta, azonkívül az apátság birtokán elláttak 3 pléb-t. Ferenc József 1879: a zirci apátra ruházta az apátság jogait, és kötelezte a bajai gimn. fönntartására. 1888: a pléb-val együtt átadták a szombathelyi egyhm-nek, de 1950-ig a ~i pléb-t ciszt-ek vezették. - Apátjai: 1185: P...., 1217: Stephanus, 1237: Michael, 1268: Petrus, 1294: Paulus, 1326-38: Joannes, 1339: Rogerius, 1340: Joannes, 1350-76: Petrus, 1371-77: Stephanus, 1381: Simon, 1389-92: Stephanus, 1392-1419: Paulus, 1410: Stephanus, 1419: Arnoldus, 1437: Paulus, 1440: Achardus, 1448-60: Darabos György, 1460: Paulus, 1467. VII. 22: Darabos György, 1468: Henricus, 1471: Georgius, 1472-77: Martinus, 1480-89: Henricus Scholl. - 2. plébánia. 1740: alapították. Tp-át 1184: Szt Gotthárd tiszt-ére szent. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1779: építették. A hajó mennyezetén a ~i csata, valamint az Ó- és ÚSz képeit 1784: →Dorfmeister István, a középső, Az Egyh. diadala Lucifer fölött c. képet Mathias →Gusner OCist festette. Utóbbi művei az oltárképek, az ebédlő és a tanácsterem mennyezetképei is. A tp. harangjait 1777: 153 cm átm. Martin Feltl Grácban, 1924: 101 és 77 cm átm., 1938: 47 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték.. Org-ját 1764: a gráci Ferdinand Schwarz, 1987: az Aquincum gyár építette (2/19 m/r). Akv. 1731-től. Kegyura 1880: a szentgotthárdi apátság. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném., horvát. - Filiája 2000: Zsida-Szentgotthárd III. - ~ az 1950: hozzácsatolt Rábakethely és Zsida községekkel és Farkasfa, Jakabháza, Máraiújfalu (1934: Rábakisfalud és Talapakta egyesítéséből), Rábafüzes és Rábatótfalu községekből 1983: város lett. - Plébánosai: 1792: Kalina Amand, 1793: Sztareschitz Bernát, 1795: Neumayr József, 1797: Kerchne Ottó, 1811: Sterz Gáspár, 1817: Schuny Ambró, 1827: Mühlhauser Udalrik, 1833: Fidler Károly, 1838: Dóczy József, 1841: Niszmits Dániel, 1846: Kottek Mór, 1858: Frank Ödön, 1860: Krisztián Menyhért, 1862: Wolf Adalbert, 1871: Sztupka Nándor, 1878: Schill Atanáz, 1880: Auguszt Gerő, 1882: Gácsinger Flóris, 1885: Unger Román, 1887: Bohrer Julián, 1892: Berger Máté, 1907: Unger Román, 1911: Kostyelik Kajetán, 1912: Vass Krizosztom, 1917: Markovits Bálint, 1923: Láng Ince, 1925: Cser Cézár, 1934: Darvas Donát, 1937: Borián Elréd, 1941: Horváth Szaléz, 1947: Várkonyi Fidél, 1950: Pintér László, Farkas Imre, 1958: Szücs Dezső, 1959: Papp Lajos, 1962: Somfai Ferenc, 1966: Klonfár János, 1973: Horváth Lajos, 1989: Vendrő György, 1992: Németh Zoltán. - Lakói 1840: 812 r.k., 7 ev., 8 izr., össz. 827; 1910: 1993 r.k., 5 g.k., 7 g.kel., 269 ev., 43 ref., 2 unit., 305 izr., össz. 2624; 1940: 2980 r.k., 9 g.k., 2 g.kel., 319 ev., 100 ref., 134 izr., 4 egyéb vall., össz. 3548; 1983: 3800 r.k., össz. 6529. - 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 298 tanuló. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 359. sz. Vajda Ödön cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1928-29: Törpe Bácsi Meséi, 1928-30: Egyhközs. Napló, 1942-44: ~i Egyhközs. Tudósító. - 3. →Rábakethely-Szentgotthárd II. - 4. →Rábafüzes-Szentgotthárd. H.F.L.-Németh Zoltán

1. LBE:221. - Péterffy II:275. - Békefi 1896:428. - Watzl, Florian: D. Cistercienser von Heiligenkreuz. Graz, 1898. - Gerecze II:991. - Kalász Elek: A ~i apátság birtokviszonyai és a ciszt. gazdálkodás a kk-ban. Bp., 1932. - Piszter Imre OCist: Szt Gotthárd pp. és a ~i ciszt. apátság rövid tört. Szombathely, 1938. - Schem. Cist. 1942:138. - Aggházy II:269. - ~. Szentgotthárd, 1981. - Hervay 1984:159. - TKMK 358. - 2. Garas 1955:198. - Genthon 1959:347. - Patay 1985. - Schem. Sab. - MKH 1995:823. - MKA 2000:539.