🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szentjakab
következő 🡲

Szentjakab, Zselicszentjakab, Somogy vm.: egykori bencés apátság. - 1061: Szt Jakab hegyén Ottó somogyi ispán monostort épített. A kir. és a kirság minden elöljárója lelki üdvéért minden javát az apátságnak adta, hogy halála után a kir. gondjaira legyen bízva. 1067: Salamon kir. és Géza hg. jelen voltak felszentelésén. III. Béla, Imre és II. András 1190-1217: megerősítette az apátság birtokait és kiváltságait. Az alapító szándéka ellenére a kegyuraság magánkézbe került. IV. Béla 1243: megerősítette az Opur bán és a Győr nemzetség között létrejött megegyezést a kegyúri jogok gyakorlásáról. Ezután ~ egész történetén végighúzódik a viszálykodás és megegyezés váltakozása a kegyúri önkényt illetően. 1386: a kegyurak saját rokonságukból választottak apátot, akit a veszprémi pp. megerősített. A kegyurak a mon. védőinek tekintették magukat, és csak annyit hagytak meg az apátnak a mon. javaiból, amennyi a szerz-ek eltartásához szükséges volt. Ezért nem kívánták a konvent létszámát növelni. A konvent belső életébe nem avatkoztak be, és a tp. felszereléséhez nem nyúltak. 1508: a r. vizitátorok az apátból és 5 szerz-ből álló konvent személyi és anyagi ügyeit rendben találták, az alkalmazottak számát és magatartását azonban kifogásolták. - 1543: Pécs tör. kézre került, ~ élete is kialudt, de számos okl-e és romjai megmaradtak. 1972: a nagyrészt téglából épült mon. maradványainak helyreállítását befejezték. A többszörösen átépített tp., torony nélkül, egy apszissal, 2 keskeny oldalhajóval, Ny-i karzattal épült, D-i oldalához a ktor csatlakozott. H.F.L.

Tanulmányok Bp. múltjából 16(1964):43. (Kumorovitz B.) - TKMK 68. sz. (Magyar Kálmán) - Ppl. 2001:342, 527.

Szentjakab, Zala vm.: egykori pálos monostor. - A Bakony D-i részén, Sáska község ÉK-i erdős határában, az Agártetőtől D-re 1263: már állt egy remeteség Szt Jakab ap. tiszt-ére. 1304: lakói Rátolti Gyulától Sáskán egy szőlőt kaptak. 1370-i okl-regesztájából kitűnik, hogy az alapítók a Rátolt nb. Keszi család tagjai voltak. Utódaik ekkor megerősítették a pálos mon-t birtokaiban. 1384: Gyulakeszin a Csobánc DNy-i nyúlványán, a Kőmagason Rátolt János özvegyétől szőlőt kaptak. 1437: Rátolt Gyula özvegye, Ágnes assz. az előbbi helytől nem messze, a Szt György-hegy K-i lábánál az Egregy vizén levő malmot, 1438: a Sáskán 12 szőlőből neki járó kilencedet juttatta a remetéknek. Diszel mellett az Egregy patakon volt egy malom, melyet 1392: az uzsai pálosok használtak, majd miután más mon-ba költöztek, a köveskútiak kapták meg. Amikor egy időre azok is föladták mon-ukat és a ~i testvéreikhez költöztek, 1487: Szombathelyi Tamás generális perjel a malmot is azoknak juttatta. 1500-01: ismét egy-egy malmot kaptak Kapolcs mellett az Egregy vizén. Okl-ei elenyésztek. 1563 e. elnéptelenedett. - 1732 u. a pápai pálosok tévesen a kk. Dobos falu tp-ának romjaival azonosították, amely az Agártetőtől É-ra található. A ~i mon. bazaltból épült, ma már csak alaktalan törmelék található helyszínén. H.F.L.

Gerecze II:1040. - MRTp I:141. - DAP II:388. - Műemlékvédelem 1977:148. - Ppl. 2001:536.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.