🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szentsimon
következő 🡲

Szentsimon, 1979: Ózdhoz csatolták, B-A-Z m.: plébánia a v. rozsnyói egyhm. rimaszécsi, majd az egri főegyhm. ózdi esp. ker-ében. - 1200 k. Hongun. A kora Árpád-korban Hangony-puszta, a Hangonyi nemzetség foglalásbirtoka. 1214: a Balog családé. Vsz. 1241 u. építették a Mo-on ritka Szt Simon-tp-ot, melyről a falu a ~ nevet kapta. 1423: a rimaszécsi Széchy Miklós birtoka 55 portával. 1544: a török elérte e területet, a község a budai pasának, a hatvani v. a füleki bégnek adózott, s mikor ez utóbbi nem kapta meg járandóságát, csapatai feldúlták ~t és a környező településeket. - 1637: prot. lelkésze volt, a tp. freskóit lemeszelték. 1675-: újra plnosa van. - A tp-ot 1948-60: restaurálták. Csomor Ernő plnos szerint a mai tp. elődje „egy kisméretű román kőtemplom, mely a mostani bejárattól a szószék előtti ablakig terjedt. A helyreállítás csak tatarozás volt, kiterjedt épületkutatás nem folyt. A tp. kk. volta vitathatatlan, a látható részletek (keletelés, támpillérrendszer, szentély formája) gótikus építésre/ átépítésre utalnak. Vonatkozik ez a K-Ny-i tájolásra, a szentély alakzatára. A sekrestye, a szentély fiókos boltozata, a D-i kapu előépítménye 18. sz. - A torony sokszög alaprajzú, a Ny-i és D-i homlokzatot lépcsős falpillérek tagolják, köztük különböző méretű és formájú nyílások. A tp-hajó kazettás famennyezete 1650: készült 24 táblával. A 4 sorban futó 6-6 táblát széles festett keretek választják szét (15 tábla középen is kettéosztott, 3 tábla négyes osztású). A feliratok szerint tervezője Fráter Pozsgay Mátyás, megalkotói Lévay István és Komáromy István, készült Baly János, Mák Miklós és Bíró Albert „akkorbéli bírák és pogárok” idején. Az egész mennyezet egységes, késő reneszánsz mestermű, amelyben az indás keretrészekben még élnek gótikus emlékképek. E festett mennyezet fontos, mert az egyetlen, 17. sz. r.k. tp-ban lévő alkotás Mo-on. - A hajó É-i falán és a diadalíven 1948 nyarán falképeket tárt fel Szentiványi Endre. Két korszakból kerültek elő töredékek: az 1300-as évekből egy kevés színnel, inkább csak kontúrokkal ábrázolt szent (Keresztelő Szt János?), melyet leválasztottak a falról, és keretbe helyezve a bejárat fölé akasztották; 1423-ból egy összefüggő falképsorozat: a sárkánnyal küzdő Szt György, a háromkirályok és Krisztus siratása. A falképsorozat készítésekor rimaszécsi Széchy Miklós volt a falu gazdája, minden bizonnyal ő a képek megrendelője. A freskók mestere a gömöri iskolához tartozott, melynek legfontosabb munkája Csetneken az ev. tp-ban látható. A ~i képek egyidősek a rudabányai, valamint a szalonnai alkotásokkal. Ez utóbbi mestere Szepesi András volt, aki 1426: készítette a diadalív prófétaképeit. Mindhárom falkép a gömöri falfestészet provinciálisabb kiágazása. - A főoltár építménye vsz. a szószékkel együtt 1683: készült. Az oltárral egyidős a legfelső szinten álló két női alak, akik közrefogják az Ábrahám áldozatát bemutató színes ólomüveg-kompozíciót (Kontulyné Fischer Hajnalka műve). A főoltár középképe a →római iskola hatását mutató, 1940 k. készült Szt Simon és Szt Júdás Tádé-kép. Tőlük balra Szt Venancius, a vadászok védőszentje, Padovai Szt Antal 18. sz. szobra, a Mária-oltárról kerültek ide. Eredetileg a főoltárhoz tartozott Szt Miklós és Szt Imre hg. 2005: önálló posztamenseken álló szobra. - A diadalív bal oldalán, a Királyok imádása freskó alatt áll az 1687: Fejes István plnos megrendelésére készült szószék. - Átellenben a Mária-oltáron dúsan leomló függöny övezi a fülkét, amelyben a földgömbön áll Szűz Mária, felette Nepomuki Szt János szobra. A keresztelőkutat a korábbiból alakították ki oly módon, hogy →Molnár C. Pál triptichont tervezett rá. - A kórust 1737: építették kazettás alsó mennyezetével együtt. A 18. sz. orgonát 1948: a restauráláskor eladták (Lábodra került), s egy ismeretlen mester által Detk számára 1750 k. épített (1/6 m/r) org-t telepítettek helyébe. Harangjait 1947: 65, 52 cm átm. Szlezák Ráfáel öntötte. Anyakönyvei 1715-től. - Plébánosai: 1675: Fejes István, 1694: Szomy István, 1715: Pukantsay István, 1724: Szentlászlay Sándor, 1749: Tóth József, 1751: Kovács Antal, 1771: Lubik György, 1774: Paulini Imre, 1781: Váradi László, 1793: Balajthy Mátyás, 1796: Tornallyai Gedeon, 1799: Szabó József, 1818: Rozinay Antal, 1830: Lázár István, 1836: Szagula József, 1851: Mihalovics Pál, 1854: Lenner Mikós, 1903: Göbl Márton, 1911: Szkaupil József, 1936. Mattus András, 1944: Csomor Ernő, 1961: Csaba Lajos, 1991: Gál József, 2006: Buzgán József. - Lakói 1940: 947 r.k., 1 g.k., 1 ev., 32 ref., 11 izr., össz. 992. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 126 tanuló. Gál József

Némethy 1894:412. - Gerecze II:336, 1158. - Schem. Ros. 1913:38. - Patay 1982. - Soós I:565. - Nagy Károly: Ózd-Szentsimon és műemlék tp-a. H.n., 2001.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.