Szlovénia, Slovenija, Szlovén Köztársaság, Republika Slovenija: köztársaság Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál. - 1. Határai: Ny-on Olaszo. (280 km), DNy-on az Adriai-tenger (46,6 km), D-en és K-en Horváto. (670 km), ÉK-en Mo. (102 km), É-on Au. (330 km). Ter-e 20.273 km2. Lakossága 2007: 2.009.245 fő (89% szlovén, 10% horvát, szerb, bosnyák, macedón, montenegrói, 0,5% magyar, 0,25% olasz), népsűrűsége 98,7 fő/km2. A m-ok a Muravidéken, a m. határvidéken élnek, központjuk Lendva. - Jug. tagközt-ból ~ 1991: lett független állam, 2004. V. 1: az EU tagja. 2007. I. 1: csatlakozott az euró-övezethez. Főv-a Ljubljana (ném. Laibach). Hivatalos nyelve a szlovén, amely a szláv nyelvcsaládhoz tartozik, az etnikailag vegyes ter-eken a m. és az olasz. E két hivatalos kisebbség jogait az alkotmány garantálja, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára. ~ államfője az elnök, akit 5 é. a választópolgárok választanak; a min-elnököt és a kormányt a parlament választja. A kétkamarás parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemz. Tanács 22 tagja gazd., szoc. és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a 2 hivatalos kisebbségnek. Parlamenti választásokat 4 é. tartanak. - A fehér, kék és piros vízszintes sávú trikolort a szlovénok 1848: a Népek Tavaszán használták először, színei megegyeznek a szláv népek által hagyományosan használt színekkel. A zászló bal felső sarkában van a szlovén címer: piros szegélyű pajzs kék mezejében a hármas fehér hegycsúcs a Triglavot, a fölötte lévő, háromszöget alkotó 3 arany csillag a szlovén tört-ben jelentős szerepet vállaló Cillei család címeréből vett motívum. A hegycsúcs alatti 2 hullámvonal egyrészt ~ két legnagyobb folyóját, a Drávát és a Szávát, másrészt az Adriai-tengert jelképezi. - A lakosság kb. 34%-a él 10.000-nél nagyobb lélekszámú városokban, a legfontosabbak: Ljubljana, Maribor, Kranj, Celje, Velenje, Koper, Novo mesto, Ptuj, Nova Gorica, Muraszombat. - Vallási megoszlás szerint a szlovénok kb. 60%-a r.k. ~ban 38 regisztrált vallási közösség, társaság és szöv. működik. A második legrégebbi a reformáció kora óta létező Evangélikus Egyh., amelynek legtöbb híve (0,8%) az ország m-ok által is lakott ÉK-i régiójában él. Az ortodox és muszlim hívők száma külön-külön 2,5 % körül van (2002. évi adat). A Szlovén Kat. Egyh. közéleti státuszát megerősítette, hogy II. János Pál p. 1996: és 1999: látogatást tett ~ban. - ~ átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország 54%-át (11.691 km²) erdő borítja, ezzel ~ az erdőterület nagysága alapján a 3. Eu-ban, Finno. és Svédo. után. A világon a szlovén erdőkben él a legtöbb barna medve egy km²-en. ~ 5.593 km²-e rét és legelő, 2.471 km² mezőgazd. ter.; ezenkívül 363 km² gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény. - ~ 4 nagy eu. földr. tájegység, az Alpok, a Dinári-hg., a Kárpát-medence és a Mediterráneum találkozásánál fekszik. Ez meghatározza a táj, az éghajlat és a kultúra sokszínűségét, ennek köszönhető a ter-én található igen nagy számú, nemzetközileg is jegyzett természeti nevezetesség. A leglátogatottabbak a Trieszti-öböl fölötti Karsztvidék cseppkőbarlangjai, melyek közül kiemelkedik a postojnai és a skocjani barlangrendszer. Az Isonzó, a Száva, a Savinja és a Krka folyók folyását számos vízesés és szurdok kíséri. A Júliai-Alpok 2 legnagyobb gleccsertava a Bohinji- és Bledi-tó. A legkiterjedtebb, ritka karsztjelenség az évente kiszáradó Cerkniško Jezero. ~ ÉK-i vidékén nagyszámú ásvány- és termálvízforrás fakad, melyeket fürdőhelyeken és gyógyközpontokban hasznosítanak. ~ legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m), mely a Júliai-Alpok jelentős részét magában foglaló Triglavi Nemzeti Parkban található. -

2. Története. A mai ~ ter-én a tört. folyamán a →római birodalom, a →bizánci birodalom, a →Velencei Köztársaság, a Karantán Fejedelemség, a →német-római birodalom, a Habsburg Császárság, az →Osztrák-Magyar Monarchia, a Szlovén-Horvát-Szerb Állam, a →Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-: Jug. Kirság), majd a Jug. Szoc. Szövetségi Közt. (→Jugoszlávia) osztozott. - A Kr. e. 4-3. sz: Noricum ter-ét kelta tözsek lakták. Emléküket hely- (Bohinj, Tuhinj) és folyónevek (Száva, Savinja, Dráva) őrzik. Kr. u. 10 k. róm. uralom alá került, ők építették Emona (Ljubljana), Celeia (Celje) és Poetovia (Ptuj) városát. E ter-en mentek át az Itáliából Pannóniába vezető keresk. és hadi utak. Az alpesi szláv törzsek a 6. sz. végén É és D felől népesítették be a mai ~ ter-ét, ill. az É-ra fekvő ter-eket, a Ny-Dunántúl Balatonig húzódó sávját és Isztria egy részét. A 7-11. sz: az É-i részen élő szlávok többségét a karantán törzsszövetség fogta egybe, élén 624-59: a frank Samo állt. Karantánia központja civitas Carantanum (Maria Saal, Au.) volt. 745-: a frankok fokozatosan elfoglalták Karantániát. 828 u. a keleti frank ter-ekre bajorok kezdtek betelepedni. A Karavankák hegyvonulatától D-re, a mai ~ ter-én egy másik szláv törzsszövetség is kialakult, Karniola (Carniola) néven. A 9. sz. végén a honfoglaló magyarok elfoglalták a Kárpát-medencét, a szlovénok lakta ter-eket is, s elvágták őket a Ny-i szlávoktól. Az elszigetelt karantániai és karniolai szlávok egy néppé kezdtek kovácsolódni. Karantánia a 11. sz. elején felbomlott. A 11. sz. végén találkozunk először a szlovén elnevezéssel, ami eredetileg 'szláv'-ot jelent. A germánok a Wenden kifejezést használták, ami a szlávok antik nevére, a venétekre utal. - A 13-15. sz: alakultak ki a szlovén tart-ok (Karintia, Krajna, Stájero., Görz és a hasonló státuszú Trieszt, valamint Isztria egy része), amelyek évszázadokig fennmaradtak; egyesítésük a szlovénok évszázados vágyálma és pol. programtörekvése lett. Mind a határőrvidékekből alakult ki, miután I. Ottó ném-róm. cs. 955: Augsburgnál győzelmet aratott a m-ok felett. A 14. sz-ra a szlovén ter-ek nagy része a Habsburgok kezére került, kiknek fő ellenfelei a térségben a Zsigmond kir-tól 1436: fejed. címet nyert Cillei gr-ok (→Cillei család) voltak. Bár a Cilleiek figyelme inkább Mo-ra és a Balkánra irányult, a szlovén ter-en lévő Celjében (Zille) lévő közp. birtokukon híres reneszánsz udvartartásuk volt. A szlovénok számára ők jelképezik a sosem-volt nemz. arisztokráciát és annak beteljesületlen lehetőségét, ezért a szlovén kulturális és tört. hagyomány pozitív hősökként tartja őket számon. Így fordulhatott elő, hogy a Cillei-címer 3 aranycsillaga ma a szlovén zászlót és címert díszíti. 1456: a Cillei-ház kihalása után birtokaik a Habsburgok kezére kerültek, akik egészen a 20. sz. elejéig a ter. urai maradtak. A tengerparti városok (Koper, Izola, Piran) azonban 1250 u. velencei fennhatóság alá kerültek. A 15. sz. elején Velence kiterjesztette befolyását Isztria egy részére és Friaul tart-ra is, amelyet a szlovénok Beneška Slovenija-nak ('Velencei Szlovénia', ol. Slavia Veneta) hívnak. A 11-15. sz. ném. betelepülés következtében a szlovén etnikai határok a mainál csak kissé nagyobb ter-et jelöltek. 1408-: rendszeressé váltak a török betörések. 1515: a parasztok szinte az összes szlovén ter-en föllázadtak. 1572-73: Gubec Máté vez-ével egyesült szlovén-horvát parasztfelkelés tört ki. - A 18. sz: megindult nemz. mozgalom a szlovén értelmiség kulturális-nyelvi felemelkedését hozta, amiben meghatározó szerepet játszott a mecénás Žiga Zois br. köre. 1809: a schönbrunni béke megkötésének napján Napóleon külön dekrétumban Ljubljana fővárossal létrehozta az Illír Tartományokat (Les Provinces Illyriens), amelyek 1813-ig álltak fenn. E tart-ok egyesítették a tengermelléket, Krajnát, Ny-Karintiát, a Száva jobb partján lévő horvát területeket, a velencei Isztriát, Dalmáciát, a Dubrovniki Közt-ot és a Cattarói-öblöt. Az Illír Tart-ok egyértelműen pozitív hozadéka a szlovénok számára, hogy erősítették a nemz. öntudatot. Ennek érvényre juttatásában jelentős szerepet játszott France Prešeren (1800-49) költő, aki a köréje gyűlt radikális értelmiségi kör élén a nemz. önállóságot tűzte zászlajára. A Népek Tavasza idején 1848: megszületett az első szlovén pol. program, az Egyesült Szlovénia, amely a Habsburgok fennhatósága alatti, szlovénok lakta tart-ok egyesítését követelte Szlovénia néven, s ahol az oktatás és a közigazg. nyelve szlovén lett volna. - 1866: a Velencei ~ ol. fennhatóság alá került. 1867: a tart. választásokon a krajnai tart. gyűlésben a szlovénok többséget szereztek. A társad. rétegződése nyomán e tart. gyűlésben a 19. sz. végén három: klerikális, liberális és német frakció működött. Ekkoriban alakultak meg a pol. pártok, az elsők között a Kat. Néppárt (1905-: Szlovén Néppárt), a liberális Nemzeti Párt (később Nemzeti Haladó Párt) és a Janez Evangelist Krek által vezetett kerszoc. mozgalom. - Az I. vh. alatt szlovén ter-en is súlyos harcok folytak (isonzói front). Az 1917: összehívott Birodalmi Gyűlésben a szlovén klerikális és liberális küldöttek az isztriai és dalmáciai képviselőkkel együtt megalakították a Jugoszláv Klubot, elnöke a szlovén Anton Korošec lett, aki 1917. V. 17: a bécsi parlamentben felolvasta a Májusi Nyilatkozatot, melyben azt követelték az uralkodótól, hogy önálló adminisztratív egységbe egyesítse a Monarchia szlovén, horvát és szerb nemzetiségű lakóit. Mindez a Monarchia megtartására és föderatív átszervezésére tett kísérlet volt. Bár erőteljes nemz. mozgalom állt mögötte, a cs. a végsőkig kitartott tiltó álláspontja mellett. A szlovénok rövid időre mégis elérték céljukat: 1918. X. 29: Szlovén-Horvát-Szerb Állam néven megalakult egy konföderatív közt., amelynek a főv-a Zágráb volt, de benne a szlovénok saját nemz. kormánnyal rendelkeztek. Ez az államalakulat csak 1 hónapig állt fenn, mert az olaszok elfoglalták a szlovén tengerpartot, Isztriát és Dalmácia egy részét, és nagy volt a szerb nyomás egy centrális állam létrehozására. A kedvezőtlen helyzet miatt 1918. XII. 1: létrejött a →Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amely 1929: a Jugoszláv Királyság nevet kapta. 1920: a karintiai szlovénok népszavazással az Au-hoz tartozás mellett döntöttek. Az I. vh. utáni béketárgyalások eredeményeképpen az egykor Mo-hoz tartozó szlovénok egy része az SHS Királysághoz került, de sokan maradtak az Olo-hoz csatolt területeken. A centralista jug. államban a szlovénok nem rendelkeztek alkotmányos autonómiával, ennek ellenére tömbszerű etnikai elhelyezkedésük és a domináns Szlovén Néppárt folyamatos autonómia-követeléseinek köszönhetően a szlovén nemzet ezt a korszakot autonóm, fejlődő időszakként élte meg, gazd. és kulturális téren egyaránt. A szlovén belpol-ban azonban állandó volt a feszültség a kat. Szlovén Néppárt és a liberálisok között. - A II. vh-ban a Jug. Királyság felbomlása után a szlovén ter-eket No., Olo. és Mo. kapta meg. 1941: Ljubljanában a komm-k, keresztényszocialisták, a Sokol-mozgalom és baloldali értelmiségiek részvételével megalakult a fegyveres ellenállást szervező Osvobodilna Fronta, 'Felszabadítási Front', amelyben rövid idő elteltével a komm-k vették át a vezetést, véres polgárháborúba torkolló pol. forr-má változtatva a felszabadító harcot. A komm-k vezető szerepét a Front résztvevői az 1943-i Dolomiti Nyilatkozatban formálisan is elismerték, ami a kommunistáknak szabad kezet adott a háború után. 1945. V: a németekkel együtt harcoló, külf-re menekült honvédeket az angolok kiszolgáltatták Tito partizánjainak, akik további szlovén foglyokkal együtt kivégezték őket, összesen kb. 13.000 embert. A polgárháború és a kivégzések tört-e nincs megnyugtatóan tisztázva. 1945. V. 10: megalakult a szlovén nemz. kormány. Az 1946-os alkotmány értelmében ~ köztársasági státuszt kapott a jug. föderáción belül, Szlovén Népköztársaság néven. 1947-ig minden magántulajdont államosítottak. Az 1975-i Osimói Egyezmény rendezte véglegesen a jug-ol. határ kérdését. Az 1950-es években ~ gazdasága gyors fejlődésnek indult, és az 1980-as évekre a nemz. össztermék a jug. átlag 2,5-szerese volt. ~ és a közp. államvezetés viszonya a komm. rendszer bevezetésétől kezdve feszült volt. Az ellentétek először a gazd. ter-én mutatkoztak meg, mivel a jug. gazdaságpol. vezérelve mindig is az elmaradottabb D-i ter-ek segítése volt; ezt követte az 1960-as évek elején kezdődő vita a kultúráról, amikor a szlovénok visszautasították az egységes tudomány- és kultúrpol. bevezetését. A végső ellentétek forrása a 1980-as években a demokratizáció kiépítésének és a komm. ideológiai modellek lebontásának mikéntjében mutatkozó különbségek voltak. Ennek ellenére ~ban még az ellenzéki értelmiségiek is azon a véleményen voltak, hogy a szlovénok számára Jug-n kívül nincs pol. lehetőség, s végső céljuk a föderáció konföderációvá való alakítása kell hogy legyen. - 1988-89: megalakultak az első ellenzéki pártok, 1989. V: DEMOS néven létrejött az ellenzéki pártkoalíció. Mindeközben a szlovénok még mindig keresték a Belgráddal való megegyezést, ami minden esetben kudarcot vallott. Az 1990. IV: megtartott parlamenti választásokon a DEMOS koalíció győzött. XII: a lakosság népszavazáson döntött a függetlenség mellett. 1991. VI. 25: a szlovén parlament elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, VI. 27: a jug. szövetségi hadsereg tankokkal vonult fel ~ ter-én. A tíznapos háborúnak a VII. 7: aláírt Brioni Nyilatkozat vetett véget. A szlovén törvényhozás gyorsan megkezdte a piacgazdaság feltételeinek megteremtését, elfogadták a denacionalizációs törv-t, melynek értelmében az államosított vagyont vissza kell adni eredeti tulajdonosának. Az EU 1992. I: ismerte el ~t, mely 2004: az EU és a NATO tagja lett, 2007: belépett az euró-övezetbe. -

3. Egyháztörténet. Ter-én a kerség már a Kr. u. 2. sz. végén jelen volt: Poetovio (Ptuj), Celeia (Celje) és Emona (Ljubljana) ppség volt. A szlovénok elődei közt a 6-7. sz-tól Szt Kolumbán, Szt Amand és mások térítettek. 745: Borut karantán fejed. megkeresztelkedett, hogy segítséget kapjon az avarok elleni háborúban. Fia, Gorazd és unokaöccse, Hotimir túszként keresztelkedett meg a Chiemsee egyik szigetén lévő bencés monostorban. Borut után Gorazd lett a fejed., utána Hotimir vette át a hatalmat, s ez időben egész Karantánia ker. lett. - A térítést Salzburg és Aquileia misszionáriusai végezték. Mint azt a Conversio Bagoariorum et Carantanorum c. forrás említi, Virgilius salzburgi pp. Karantániában és Pannóniában térített. Az ő küldötte volt Modestus pp. (†763 k.), aki missz. ter-e központjának Maria Saalt tette meg. A ker. hit terjedését az időnként fellobbanó pogánylázadások sem tudták megakadályozni. Hotimir halála után nyilvánvalóvá vált, hogy a lázadások elsősorban a fejed. hatalom, s nem a ker. hit ellen irányultak. A szlávok térítésébe más, távolabbi bencés apátságok is bekapcsolódtak (Molzbichl, Innichen [San Candido, 769], Kremsmünster [777], Možac és Rožac). Az Arn salzburgi pp. és a szlovénok ap-ának nevezett II. Paulinus aquileiai pátr. között 796: kötött egyezmény szerint a Dráva folyó lett a határ a salzburgi és az aquileiai patriarkátus között. 811: ezt az egyezményt Nagy Károly cs. is megerősítette. E határok között alakult ki az elkövetkező ezer évben a szlovénok vallási, nemz. és kulturális identitása. - A szlovén kerség tört-e szempontjából másik kulcsfontosságú térség Alsó-Pannónia. Itt tevékenykedett a Szt Cirill és Szt Metód, akiknek a ném. misszion-ok nyomására el kellett hagyniuk Morvao-ot. 866: Kocel alsó-pannóniai fejed. befogadta őket. A kerség további egyenes fejlődésének és a szláv kultúra terjedésének e térségben a m-ok bejövetele vetett véget. - A 10-11. sz: kiépültek a pléb-k és esp-ségek. Ebben az időben keletkezett a Brižinski spomeniki ('Freisingi nyelvemlékek') kézirat, amelyet 1803: Freisingben találtak meg. Ez a legrégibb szlovén, s egyúttal a legrégebbi latin betűs szláv nyelvemlék; vsz. a 9. sz: keletkezett, s 972-1039: írták le. A gyónással kapcsolatos lat. szövegek fordítása, amit minden bizonnyal egy ném. szerz. a Wörthi-tó környékén lévő freisingi ppi birtokon diktálás útán jegyzett le. - A Drávától É-ra eső ter-en a salzburgi érs. alapította 1072: a krkai (ném. Gurk, Karintia), 1219: a sekovai (ném. Seckau) és 1228: a lavanti ppséget, melyek erősen kötődtek Salzburghoz, ezért befolyásuk a szlovénok kulturális és hitéletére csekély volt. A szlovénok által lakott ter-ek központjában, Ljubljanában 1461: alapítottak ppséget, mely a legnagyobb, de igen széttagolt volt. - A szerzetesrendek a szlovén ter-eken igen jelentős szerepet játszottak a hitéletben, a gazd-ban és a kultúra alakításában. A központi szlovén ter-en elsősorban a ciszterciek jutottak jelentős szerephez (1136: Stičnában, 1142: Vetrinjben, 1234: Kostanjevicában alapítottak mon-t). 1140: létesült Gornji Gradban (ném. Oberburg) az a bencés apátság, amely materiális alapot nyújtott a ljubljanai ppség megszervezéséhez. Nagy hatással voltak a nép vallásosságára a karthauziak, akik 1160: Žice, 1170: Jurklošter, 1255: Bistra, 1403: Pleterje ktorát alapították. A városokban már a 13. sz. elejétől jelen voltak a minoriták és a domonkosok. A domonkos apácák Velesovóban, Studenicében, Radlje ob Draviban és Koperben, a klarisszák Mekinjében, Koperben, Skofja Lokában és Ljubljanában éltek. Fontos szerephez jutottak a keresztesek is, akik 1199: jöttek Velika Nedeljába, később pedig Ljubljanába és Bela Krajinába. - A 15-16. sz: a szlovénok életét megnehezítették a török támadások. 1408: volt az első török betörés Bela Krajinában. Ekkor vették körül a tp-okat magas védőfallal, amely menedéket nyújtott a támadókkal szemben. A jellegzetes szlovén tájképhez ma is hozzátartozik a magas hegytetőre épült, fallal körülvett kőtemplom. A számos megpróbáltatás mellett problémát jelentett, hogy az alsópapság meglehetősen műveletlen és felkészületlen volt, ezért elszaporodtak az egyh. vezetést el nem ismerő csoportok és szekták. A nehézségeket fokozták az elégedetlenség miatt kitört parasztlázadások. 1525 k. kezdtek terjedni a szlovénség körében a protestáns tanok. A reformáció fő alakja Primož Trubar (1508-86) volt, aki az 1550: kiadott első 2 szlovén kv-vel: ábécés könyvével és katekizmusával megteremtette a szlovén irod. nyelv alapjait. ~ban elsősorban Luther tanai terjedtek. A Szentírás első szlovén fordítása 1584: jelent meg Jurij Dalmatin (1547-1589) tollából; Adam Bohorič (1520-98) megalkotta az egységes szlovén helyesírást, amely a 19. sz-ig érvényben volt. - A szlovénok lakta tart-okban a kat. újjászületést Jurij Stobej lavanti, Tomaž Hren ljubljanai és Martin Brenner sekovai pp. irányította. 1597: a jezsuiták, 1606: a kapucinusok telepedtek meg Ljubljanában. A jezsuiták megszervezték az iskolarendszert, a kapucinusok közül prédikátoraik és népi misszionáriusaik tűntek ki. A lányok neveléséről a domonkos és klarissza apácák, később az orsolyiták gondoskodtak. - II. József (ur. 1780-90) idejében új pléb-kat szerveztek, de számos ktort bezártak, megszüntették a jámbor társulatokat és betiltották a zarándoklatokat. II. József kezdeményezte az egyhm-k határainak megváltoztatását a tart. határok szerint. 1787-1807: a szlovénok még saját érsekséget is kaptak Ljubljanában. Az egyhm-k határainak kérdését, melynek a különböző osztrák tart-okban élő szlovénok nemz. egysége szempontjából volt nagy jelentősége, 1859: oldották meg azzal, hogy a lavanti egyhm. székhelyét Karintiából Mariborba helyezték át. Mindezt Anton Martin →Slomšek pp. érte el, akinek elsődleges célja volt, hogy az egyhm. és a nemz. határok ne keresztezzék egymást. A Habsburg-uralom végére a szlovén tart-okban az erős ppi egyéniségek nyomták rá bélyegüket. Közéjük tartozott Ljubljanában Anton Alojzij Wolf (1824-59) és Anton Bonaventura Jeglič (1898-1930) érs., Mariborban Anton Martin Slomšek pp. - Anton Alojzij Wolf pp. kiadta a Szentírás új fordítását, 1846: létrehozta a híres Alojzijevišče nevű egyh. nevelőintézetet, és tanulási lehetőséghez juttatta szegény családok gyermekeit. Anton Martin Slomšek pp. író és költő volt, a szlovén kultúra és szlovén nyelv fejlesztésének és érvényesítésének elkötelezettje, az anyanyelvi vallási nevelés és oktatás úttörője. Slomšek 1851: megalapította a Hermagoras-társaságot (Mohorjeva družba), az első szlovén kv-kiadót, hogy a szlovén nyelv védelmét biztosítsa a túlnyomórészt ném. nyelvű környezetben. II. János Pál p. 1999: maribori látogatása alkalmával Slomšeket boldoggá avatta. Jeglič pp. számos vallási témájú kv. szerzője, az egyh. és vallási élet nagy szervezője, az Osztrák-M. Monarchia széthullása idején az ún. Májusi Nyilatkozat (1917) aláírója, a jug. ppi konferencia egyik életre hívója. - A 19/20. sz. fordulóján számos egyh. személy részt vett a pol. (Anton Korošec, 1870-1940), kulturális (Anton Mahnič, 1850-1920) és közéletben (Janez Evangelist Krek, 1865-1917). A 19. sz: tevékenykedett a 2 legnevesebb szlovén misszionárius: az USA-ban is elismert író és etnográfus, Irenej Friderik Baraga pp. (1797-1868) az É-amerikai indiánok között, Ignacij Knoblehar (1819-58) nyelvész és etnográfus Szudánban. - Az I. vh-t lezáró béketárgyalások után a szlovénok legnagyobb része a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz került, de jelentős számú szlovén maradt Olaszo., Au. és Mo. ter-én is. Az egykor Mo-hoz tartozó Vendvidék az új délszláv államhoz került. 1923: a maribori pp. hatáskörébe került a szombathelyi egyhm. ter-éből a Muravidék és a krkai egyhm-ből Karintia egy része: a ljubljanai egyhm. elveszítette a postojnai, a vipavai, az idrijai és trnovói esperességet. Mindezek ellenére a két vh. között megélénkült a kat. egyh. élet. Ljubljanában rendezték meg 1935: a 2. jug. eucharisztikus kongresszust, 1939: a 6. Krisztus Király nemzetk. kongresszust. - A II. vh. következményeként szlovén földön kirobbant polgárháborúnak az egyházra nézve is súlyos következményei voltak. A háború után Titóék 123 kat. papot végeztek ki. Az üldöztetés elől külföldre menekült több mint 200 kat. pap, köztük Gregorij Rožman ljubljanai pp., akit 1946: távollétében kollaboráció vádjával 18 év börtönre ítéltek. II. János Pál p. maribori látogatása előtt, 1999: a Szlovén Kat. Egyh. lépéseket tett a Rožman rehabilitálását célzó perújrafelvételre. 2007: a Szlovén Legfelsőbb Bíróság újratárgyalásra átadta az ügyet az elsőfokú bíróságnak. A jug. pp-ök pásztorlevelükben 1945. IX. 20: élesen bírálták a kormány egyházpol-ját és a társad. változásokat (agrárreform, egyh. és áll. szétválasztása) követeltek. Ennek következményeként 234 egyh. személyt letartóztattak, az egyh. vagyonát államosították, az isk-kban megszüntették a hitoktatást, az egyh. isk-kat és számos ktort bezártak. 1952. I. 20: a Novo mesto-i vasútállomáson benzinnel leöntötték és felgyújtották Anton Vovk ljubljanai pp-öt, aki túlélte a katasztrófát, de élete végéig rokkant maradt. Boldoggá avatási eljárásának egyhm. szakasza 2007: lezárult. - 1960-: a goriziai érsség, a trieszt-koperi és fiumei (rijekai) ppség egy részébe a Szentszék külön adminisztrátorokat nevezett ki, 1964: egységes adminisztráció alá vonta az egész szlovén tengermelléket (Slovensko Primorje). A ljubljanai ppséget 1961: alapítása 500. évford-ján XXIII. János p. érsség rangjára emelte. 1966: a Szentszék fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Jug-val. 1980: új fejezetet nyitott a szlovén egyház és a jug. állam viszonyában Alojz Šuštar ljubljanai érs-ké való kinevezése. A pol. feszültségek enyhüléséhez vezetett, amikor Šuštar elérte, hogy a karácsony 1952 óta először ismét munkaszüneti nap lett. - A szlovénok saját szentjükként tisztelik Sveta Ema Krškát, Gurki Szt Hemmát, a gurki bencés monostor alapítóját. - Érsségei és ppségei: Ljubljana, Koper, Novo Mesto; Maribor, Celje, Muraszombat. -

4. Kultúra. A szlovén kultúra legerősebb pillére, állandó hivatkozási alapja, önálló államiság és saját nemesség híján a szlovénok identitásának legfontosabb összetevője évszázadok óta a déli szláv nyelvekhez tartozó szlovén nyelv volt. Az egyes pol. célok is először kulturális-nyelvi köntösben fogalmazódtak meg. Az 1980-as években, amikor a Jug. széteséséhez vezető folyamat első jelei mutatkoztak, megerősödtek a „tiszta” szlovén nyelvért folytatott tudatos törekvések, amelyek szerves részét alkották ~ függetlenségi programjának. 1960-: a többi délszláv nyelvtől lényegileg különböző szlovén nyelv hatékonyan latba vetett érv volt a kultúra, a tud. és az oktatás terén is egyre intenzívebben mutatkozó jugoszláv központosító törekvésekkel szemben. A szlovén nyelv különlegessége a teljes paradigmákban megőrződött, a többi szláv nyelvben már csak nyomokban létező kettes szám, a dualis. Szlovénul beszélnek a ~ határain kívül élő szlovén kisebbségek is: Mo-on Vas m-ben, a szlovén határ és Szentgotthárd közötti ter-en becslések szerint 4-5 ezer szlovén él, Au-ban, főként Karintiában 60 ezerre, Olo-ban 100 ezerre tehető a számuk. - A szlovén nyelv fontossága maga után vonta az írott szó, az irod. kiemelt státuszát; a 19. sz. szlovén nemz. eszme megteremtéséhez is egyedül a nyelv és a kultúra szolgálhatott kiindulópontul. France Prešeren költő, a mai szlovén himnusz és nemz. eposz szerzője a szlovén irod. legnagyobb alakja, aki romantikus költészetében eu. szintre emelte a szlovén költői nyelvet. A szlovén kultúra másik, eu. szempontból jelentős és ismert egyénisége Jože Plečnik (1872-1957) építész, a szlovén nemz. építészet megalapozója. Otto Wagner tanítványaként maradandót alkotott 3 közép-eu. főv., Bécs, Prága és Ljubljana szakrális és világi építészetében, eredeti módon ötvözve a nemcsak eu. klasszikus tört. és szlovén hagyományokat. Műveiben állandóan jelen van a múlttal folytatott dialógus szimbolikája. R.J.

LThK 1993. IX:672. - Sokcsevits Dénes-Szilágyi Imre-Szilágyi Károly: Déli szomszédaink tört. Bp., 1994. - A vend kérdés. Bp., 1996. - Szilágyi Imre: Az önálló és demokratikus ~ létrejötte. Bp., 1998. - Földünk 2000:277. - Vodopivec, Peter: Od Pohlinove slovnice do samostojne države. Slovenska zgodovina od konca 18. do konca 20. stoletja. Ljubljana, 2006.