🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Sztropkó
következő 🡲

Sztropkó, v. Zemplén vm. (Stropkov, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után épülhetett. Főbb birtokosai: a Czudar, Perényi és Gersei Pethő családok. 1473: a lengy-ek szállták meg rövid időre. 1685: az osztrákok visszafoglalták a Thököly kezén levő várat. 1703: a kurucoké lett. 1711: a cs. csapatok lerombolták. Ötszög alaprajzú vár volt, közepén hatalmas toronnyal. Ma csekély maradványa áll, helyén kastély épült. - 2. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1915: Jánosvölgye, Nagydobra, Nagydomása, Rubó, Sókút, Tapolymogyorós, Turány, Újszomotor, Varannó, Zemplénmátyás. - 3. plébánia. 1500: már létezett. Mai Oltáriszentség-tp-át 1675: a várkápolnából alakították át. Kármelhegyi Szűzanya-mellékoltára 1754: készült. Akv. 1694-től. Kegyura 1880: a Petheő gr. család. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: 26 km-es körzetben: Boksa, Borosnya, Érfalu, Felsőolsva, Havaj, Hegyesbisztra, Hegyzávod, Hocsa, Jakabvölgye, Jobbos, Kisberezsnye, Kisbukóc, Kisderencs, Kisgombás, Kistavas, Kisvölgy, Körösény, Köves, Mákos, Mérfalva, Nagyberezsnye, Nagybukóc, Nagyderencs, Nagytavas, Oroszvágás, Poprádökrös, Pusztaháza, Repejő, Szálnok, Szárazhegy, Variháza, Velkő, Viskó, Vojtvágása. - Lakói 2000: 5742 r.k., össz. 9714. Bá.B.-**

1. Zemplén vm. 115. - Vártúrák III:305. - 2-3. Aggházy II:279. - KTN II:620. - Gerecze II:1060. - Schem. Cass. 1915:145; 2000:106.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.