Szudán, Al Jumhuriyat as Sudan: köztársaság Északkelet-Afrikában. - Határai: Közép-afrikai Közt., Csád, Líbia, Egyiptom, Vörös-tenger, Etiópia, Kenya, Uganda, Kongói Dem. Közt. Ter-e 2.505.813 km², főv-a Khartoum. Hiv. nyelve az arab. - Az első ismert ~i települések, Nubia és Kus a Kr. e. 6-5. évezredből valók. A 3. évezredben az egyiptomi ó-, majd középbirod. hódította meg. Kr. e. 1000 k. alakult az etióp Napata áll., mely Egyiptomot is uralta. Napatát Meroe városáll. váltotta föl, melyet Justinianus cs. hódított meg. A 6. sz: ker. államokat szerveztek (Mukara, Alva), a 7. sz. 2. felében arabok birtokolták, iszlám szultánátusokat szerveztek (Szennar, Darfur). A 19. sz. elején Egyiptom foglalta el, s ang. befolyás alá került. 1881-98: független, 1899: az angolok megalapították az Angol-egyiptomi Szudán kondominiumot. 1956: nyerte el függetlenségét. - 1955. VII: zavargások törtek ki Jambióban, VIII: lázadások robbantak ki a déli csapatoknál. A Dél-~ elszakadását követelő Anya-nya mozgalom 1963: gerillaháborút indított. 1972. II: a felkelők és a kormány képviselői között Addisz-Abebában béketárgyalások kezdődtek, amelynek eredményeképpen 1972. III. 12: tűzszünet jött létre, és Dél-~nak bizonyos fokú autonómiát adtak. A déli csapatok 1983. V-i lázadása és az, hogy Dzsafar Nimeri elnök IX: az egész országban be akarta vezetni az iszlám törv-eket, a polgárháború kiújulásához vezetett. John Garang ezr. parancsnoksága alatt megalakult a ~i Népi Felszabadító Hadsereg, Nimeri elnök 1984. IV. 29: kihirdette a rendkívüli állapotot. - Az 1989-es katonai hatalomátvétel után bevezették az iszlám jogrendszert, s bár a keresztény és törzsi vallásokat követő déli tartományokban nem léptették életbe, a harcok az 1990-es években újult erővel lángoltak fel. -

Az Egyh. tört-e ~ban az ap. időkig nyúlik vissza (→Etiópia). Az arab hódítás előtti kerségnek maradtak fenn emlékei. Rendszeres misszionálását a 19. sz: kezdték. D. Comboni Veronában külön szem-ot alapított misszionálására. 1881-85: a fölkelés a missziót súlyosan károsította. A sz-fordulón újrakezdett missziót akadályozta, hogy a gyarmati hatóságok az É-i muzulmánok körében megtiltották a térítést. 1956: ~ D-i részein is megkezdődött az arab és iszlám terjeszkedés. 1957: 300 kat. és prot. missz. isk-t államosítottak. 1962-64: minden külf. misszion-t kitiltottak. 1972: az Addis Abeba-i egyezmény biztosította a vallásszabadságot, de D-~ba nem engedték vissza a misszion-okat. 1978: D-~ kormánya visszahívta őket. - Érsségei és ppségei: 1974: El Obeid, Juba, Karthoum, Malakal, Rumbek, Tombora (1986: Tombura-Yambio), Wau, 1983: Torit, 1986: Yei. - 1980: 18.690.000 lakos (908.000 kat., 9.500.000 mohamedán, 7.000.000 törzsi vall.); 1997: 27.737.000 lakos (73% szunnita muszlim, 17% törzsi vall., 6% r.k., 2% anglikán). **

LThK IX:1148. - Földünk 1978:283; 2000:278. - Kiss 1978:621. - Távlatok 1999:1. sz. 117. (Henri Boulad: ~)