Szőnyi Béla (1926.-Bp., 1995. júl. 7.): cserkésztiszt. - A Bp. X. ker. Százados úti Polg. Fiúisk. elvégzése után a Cserkészbolt Szövetkezet VIII. ker. Rákóczi úti fiókjában keresk. segéd. 1945 u. Kaposvárra került, ahol nyugdíjazásáig a Megyei Tanács épületének gondnoka. - A Százados úton kiscserkész, 1940: őrsvez., majd rajvez., 1943: segédtiszt; ekkor az egyik modellje volt a Százados úti Művésztelepen ditrói Siklódi Lőrinc (1876-1945) alkotta gödöllői cserkészszobornak. 1944: rajtiszt; a csapat „ötös tanácsának” tagja. 1989: a cserkészet egyik újjászervezője. Bo.J.-Fe.Má.

Szőnyi Endre (Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1956. nov. 2.-): restaurátor, szobrász. - 1971-75: a szegedi Tömörkény I. Műv. Szakközépisk-ban tanult, tanárai: Samu Katalin, Kalmár Márton, Fritz Mihály. 1982-87: a bpi képzőműv. főisk-n Kő Pál, Kovács György és Szabó Péter növ-e. Restaurálási diplomamunkája 1987: a soproni Kétmór-ház Szt József-fülkeszobra. - Restaurálásai: homlokzati szobrok (1987-88, Csákvár, plébtp.); feszület (1987, Bp., Füredi úti lakótelep kpnája); Szt János-szobor (1989, Fényeslitke); négy barokk ablak és a timpanon két obeliszkje (1992, Budafok, Szt Mihály-kpna bejárata); stációk (1992, Budafok, Kálvária). **

KMML III:627.

Szőnyi Erzsébet (Bp., 1924. ápr. 25.-): zeneszerző, zenepedagógus. - Zenekedvelő családban nőtt fel, ahol előbb tanulta meg a kottaolvasást, mint a betűvetést. Első zongoratanára Benczúr Aglája, Benczúr Gyula festőművész unokahúga. A Szilágyi Erzsébet Leánygimn-ban a legendás énektanár, Böhmné →Sztojanovics Adrienne figyelt fel zenei tehetségére. ~ 13 éves korától komponált, a gimn-ban zenei önképzőkört vezetett. 1940-től Laurisin Miklós zongoraművésztől és zeneszerzőtől magánúton zeneelméletet tanult, 1940: gimn. népdalversenyt nyert (jutalma Kodály-kép dedikációval). 1942: a Liszt F. ZF középisk. énektanárképző, 1943: zeneszerzés, 1944: zongora szakos hallg-ja, mesterei Bárdos Lajos, Viski János és Szegedi Ernő. 1945-: több isk-ban tanított, →Kodály Zoltánt egy teljes tanéven át helyettesítette a zeneakad. népzeneórákon. 1947: zeneszerzésből okl-et szerzett. 1947/48: francia áll. ösztöndíjas Párizsban, a Conservatoire-on. Kodály Zoltán ajánlóleveleivel Tony Aubinnél zeneszerzést, Olivier Messiaennál zeneesztétikát, Nadia Boulanger-től zongorakísérést tanult. - 1948-81: a ZF-n tanított, 1960-tól a középisk. énektanár- és karvezetőképző tanszak vez-jeként, s mint ilyen a →Kodály-módszer világszerte elismert terjesztője. Az óvodai szinttől a felnőttek zeneoktatásáig terjedő tapasztalatait Kodály Zoltán biztatására A zenei írás-olvasás módszertana (Bp., 1953, előszó Kodály Zoltán) c. háromkötetes kv-ben összegezte. Zeneped. művei ang., ném., fr., sp., orosz, japán, stb. nyelven is megjelentek. 1964-: az International Society of Music Education igazg. tagja, 1970-74: aleln. - Egyházi zeneművei: Magnificat. Női karra org-val. 1945. - Puer natus est. Énekhangra org-val. 1946. - Canticum sponsae. Női kar az Énekek éneke szövegére. 1956. - Orgonakoncert. 1958. - Sicut cervus. Férfikarra. 1975. - M. mise. Énekhangra org-val. 1975. - Mint a szép híves patakra. Az Úristen az én világosságom (Zsolt 42; 130). 1976. - Stabat Mater. (Babits Mihály: Himnusz a Fájdalmas Anyáról c. ford-ára) Vegyeskar org-val. 1982. - Motetta a lélekről (Mk 1,6-12). Vegyeskar org-val. 1983. - Kívánjatok békét Jeruzsálemnek (Zsolt 122). Vegyeskari kánon. 1986. - Salve Regina. Női karra. 1987. - Dicsérd a te Urad, Istened (Zsolt 147). Vegyeskarra. 1990. - Hat középkori himnusz: Himnusz kakasszóra; A mulandóságról; Ég városa, Jeruzsálem; Szűz Mária dicsérete; Szamárének; Esti himnusz. Ford. Sík Sándor. Női karra, kamaraegyüttessel. 1990. - Missa misericordiae. Női karra, kamaraegyüttessel. 1996. - Himnusz Csanád Béla versére. Vegyeskarra. 1998. - A tp-szentelés énekei (Introitus, Offertorium, Communio). Vegyeskar org-val. 2000. - Főbb díjai és kitüntetései: Prix de Composition du Conservatoire, Paris (1948), Erkel Ferenc-díj (1959), Arezzói verseny (1976), Bp. Főváros Művészeti Díja (1977), a M. Közt. Érdemrend Középkeresztje (1993), Apáczai Csere János-díj (1994), Bartók Béla-, Pásztory Ditta-díj (1995 és 2004), Kiváló Művész (2000), Pro Renovanda Cultura Hungariae, Kodály-díj (2001), Magyar Örökség Díj (2004), Kossuth-díj (2006), a pittsburghi (USA) Duqesne Egyetem díszdoktora (2006). s.k.-K.M.

Szőnyi István (Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1894. jan. 17.-Zebegény, 1960. aug. 30.): festő. - A Képzőműv. Főisk-t 1913-14: és 1917-19: végezte. Mesterei Ferenczy Károly és Réti István, akiknek nagybányai szabadisk-ját is látogatta. Főiskolás korában a szecesszió, majd a reneszánsz fény-árnyék festészete hatott művészetére (Önarckép, 1919). 1925-30: a Belvárosi Szabadiskolában tanított. 1937: a Képzőműv. Főisk. tanára. A Gresham-kör alapító tagja. 1924-től haláláig Zebegényben élt és dolg., ahol családja mellett a Dunakanyar és a helybéli földművesek kínáltak állandó témát számára. Olyan nagyszerű festményei készültek itt, mint a Zebegényi temetés (1928), Zebegényi est (1928). 1929: a →római iskola ösztöndíjasa. Ezt követően alkotásai színesebbé váltak: Eladó a borjú (1933), Este (1934). A 30-as évek közepétől főleg temperával festette jelentős műveit: Szürke a Duna (1935), Hazafelé (1938). Nagy hatású alkotása az Esernyők (1939), Anya kislányával (1944), Kerti pad (1947). 1946: néhány hetet Svájcban töltött, itt készítette Pátzay Pál portréját. Legjelentősebb egyházműv. alkotása a győr-nádorvárosi tp. seccói (1941-42). 1948: elkészítette a belvárosi plébtp. új oltárának tervét, de a megbízást nem ő kapta. 1952: a moszkvai mezőgazd. kiáll. pannóját, 1957: a csepeli posta seccóját festette. Pályája kezdetétől számos rézkarcot készített (köztük Feltámadás, 1923). Könyvei: A képzőműv. isk-ja (1941), Kép (1943). Díjai: állami kis aranyérem (1933), állami nagy aranyérem (1939), Corvin-koszorú (1941), Kossuth-díj (1949), Érdemes (1952) és Kiváló művész (1956). Zebegényi műteremháza 1967-től emlékmúzeum, ahol életmű-kiállítása mellett időszakos kiállítások láthatók. Pr.L.

M. Műv. 1929/1. (Ybl Ervin: ~ művészete) - Fenyő Iván: ~. Bp., 1934. - Szépművészet 1944/4:127. (Somogyi Antal: ~ győri falfestményei) - Végvári Lajos: ~. Bp., 1962. - Genthon, István: ~. Berlin, 1962. - Pataky Dénes: ~. Bp., 1971. - Szőnyi Zsuzsa: ~ (1894-1960). Róma, 1982. - Tóbiás Áron: Nyár Zebegényben. Bp., 1982. - Lyka Károly: Festészetünk a két vh. között. Bp., 1984. - Oltványi Imre: Műv. krónika. Bp., 1991. - Köpöczi Rózsa: A grafikus ~. Aquarellek és gouache-ok. Zebegény, 1994. - ~ bibliogr. Szerk. Sin Edit. Szentendre, 1995. - Köpöczi Rózsa: A grafikus ~. Rajzok, vázlatok, tanulm-ok. Zebegény, 1996. - Végvári Lajos: ~, Bernáth Aurél. Bp., 2003. - Új Ember 2005. X. 23. (Tóth Sándor: Színek-fények transzcendens művésze) - M. Nemzet 2007. V. 5. (Lőcsei Gabriella: Hazatértek ~ Rómába menekített festményei)

Szőnyi (1904-ig Szákovics) Ottó (Pécs, Baranya vm., 1876. júl. 13.-Bp., 1937. márc. 13.): pap, régész. - A pécsi ciszt. gimn-ban éretts., a teol-t és a jogot Pécsett, a bpi s a kolozsvári egy-en végezte, ahol jog- és államtud. dr-rá avatták, 1898. XI. 19: pappá szent. 1899: pécsi ppi levtáros, 1902: sztszéki jegyző, 1906-21: a pécsi ppi jogakad. ny. rk. tanára, 1909: a pécsi városi múz. ig-ja is. 1921: a Műemlékek Orsz. Biz-a előadója, 1924-től az Orsz. M. Iparműv. Isk. egyhműv. tanára. 1925: p. kamarás s az általa alapított pécsi Dóm-múz. ig-ja. 1929: az Orsz. Egyhműv. Hiv. elnöke, 1930: a Pécsegyhm. Egyhműv. Biz. h. elnöke. - 1930: a SZIA III. o. tagja. - Sikeres ásatásai közül 1913: és 1922: a pécsi szegyh. körüli kutatás eredménye: 3 ősker. sírkamra, egy ősker. temetőkpna, több róm. ker. sír és falfestmény fölfedezése. 1925: és 1929: a feldebrői románkori baz-t tárta föl, s a hetvehelyi tp. 14. sz. falfestményeit tette láthatóvá, román kori, gótikus és barokk kőfaragványokból ~ állította össze a Dóm-múz. anyagát. ~ fedezte föl a pécsváradi apátság tp-ának Szt István korabeli kriptáját, az egyetlen számottevő ép épületrészletet, mely ebből az időből ránk maradt. - Írásai: Az Orsz. M. Régészeti Társ. Évkv-e 1923-26. Bp., 1927. (Ásatások a pécsi szegyh. környékén 1922-ben), Bp. műemlékei. Bp., 1925. (A román stíluskorszak és a Szt Margitsziget műemlékei), Emlékkv. a budai kapucinusrendi zárda és plébtp. renoválásának alk. Bp., 1927. (Néhány szó tp-unk orgonájáról; Szakvélemény tp-unk festészetéről; Vallásos társulatainkról), Prímás album. Bp., 1928. (A deákmonostori baz.), Pécs-baranyai ismertető 1934. Pécs, 1934. (Baranya néhány nevezetesebb műemléke), Szt Mór emlékkv. Pécs, 1936. (A pécsi szegyh. és Mo. műemlékei Szt Mór korában) - M: A pécsi ppi múz. kőtára. Pécs, 1906. - A pécsi ősker. sírkamra. Bp., 1907. - A pécs-budai külvárosi temető. Pécs, 1911. - A pécsi szegyh. leírása az 1882. é. átépítés előtti állapotában. Uo., 1916. - A kőröshegyi kk. tp. Műemléki vez. kv. Bp., 1924. - Pécs. Útmutató a városban és környékén. 2. kiad. Pécs, 1925. - A pécsi képzőműv. kiállítás katalógusa 1926 Pécs. Bev. Bp., 1926. - Lotz Károly műv-e a szegyh-ban. Előad. Pécs, 1933. - Régi m. tp-ok. Bp., 1933. - A tp-építés és a lit. Uo., 1934. (Klny. M. Mérnök és Építész Egylet Értes.) - A Napkelet lex. munk. - Szerk. 10 é. a Pécs-Baranyamegyei Múz. Egyes. Értesítőjét s a História c. lapban a „M. műemlékek” részt. T.E.

Szinnyei XIII:1108. - A pécsi ppi joglíc. évkv-e 1908/09:36. - SZIA tagajánl. 1930:10. - Schem. Qu. 1934:157. - SZIA Értes. 1937:61. - MÉL II:800. (†Pécs)

Szőnyi Zsuzsa, Triznya Mátyásné (Bp., 1924. okt. 2.-): újságíró, rádiószerkesztő. - Apja →Szőnyi István festő. ~ 1942-46: a Pázmány Péter Tudegy. bölcsész hallg. 1949: férjével, Triznya Mátyással Olaszo-ba menekült, Rómában telepedett le. 1950-65: az Olasz Rádió m. nyelvű adásában szerk. 1956: m. hetilapot szerk. és olaszt tanított menekülttáborban, majd m. menekülteket segített. 1965-69: az olasz min-elnökség külf. sajtóoszt. szerk-je. és fordító. Bartóky Zsuzsa néven a →Szabad Európa Rádió alkalmi tudósítója, 1989-: a Vatikáni Rádió munk. - Férjével együtt több mint fél évszázadon át fenntartotta a Triznya-kocsmának nevezett vasárnap délutáni és esti találkozókat, helyi, nyugati és hazai magyarok kötetlen együttlétét. - Cikkei: római Kat. Szle, londoni Irod. Újság, bécsi Szolgálat. - M: Szőnyi István. Szerk. Triznya Mátyással, Róma, 1982. - A Triznya-kocsma. M. sziget Rómában. Bp., 1999. Bo.Gy.

Borbándi 1992:355. - Nagy 2000:976.