🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S >
következő 🡲

: sav és bázis reakciójából keletkező, fémből és savmaradékból álló vegyület. Az egyszerű ~k egyféle, pozitív atomból és savmaradékból állnak, a savanyú ~k hidrogént, a bázisos ~k hidroxil csoportot is tartalmaznak; a mindennapi életben konyhasó (NaCl) - 1. A Szentírásban a Sóváros, Sós-tenger (→Holt-tenger), Só-völgy (2Sám 8,13; 2Kir 14,7; 1Krón 18,12; 2Krón 25,11; Zsolt 60,2) nevek arra mutatnak, hogy Palesztinában ősidők óta találtak ~t és kereskedtek vele. Dzsebel-Usdumnál (→Szodoma) az 50 m vastag rétegben és bizarr alakzatokban (Ter 19,26, →Lót) található kő~t (vö. Sir 22,15) törték, a part sekély vizéből párolták. - A Holt-tenger közvetlen környékét a ~ úgy lepi be, mint a zúzmara, és veszélyezteti az életet (Jób 39,6; Zsolt 107,34; Jer 17,6), ezért a ~ átok, és a kietlen pusztaságot, a pusztulást jelképezi (MTörv 29,22; Sir 39,23; Szof 2,9; ezért szórtak a feldúlt, lerombolt városra ~t: Bír 9,45); az üdvösség idejének látomásában szintén az élet és a termékenység ellentéteként jelenik meg (Ez 47,8-12). A Szeleukidák átmenetileg lemondtak a zsidók javára a ~adóról (1Mak 10,29;11,35). - Ami ízetlen, azt a ~ megízesíti (Jób 6,6), és egyike azoknak a dolgoknak, melyek a legfontosabbak az ember életében (Sir 39,26). ~t v. kenyeret (amely mindig tartalmaz ~t) enni valakivel a közösség, sőt a kölcsönös barátság jele (vö. Ezd 4,4). Innen érthető a sószövetség (Lev 2,13; 2Krón 13,5). Az újszülöttet ~val (~s vízzel) dörzsölték be (Ez 16,4). - Különleges szerepe volt a ~nak a kultuszban: minden áldozathoz hozzátartozott (Lev 2,13; Ez 43,24: égőáldozat; Mk 9,49); az illatáldozathoz hozzávegyítették (Kiv 30,35). A perzsák példájára (Ezd 6,9; 7,22) III. Antiokhosz is nagy mennyiségű, 375 véka ~t adott a jeruzsálemi kultusz céljára, az államkassza terhére (ZsidTört 12,138-144). A Templom belső előudvarában volt egy kamra, ahol a ~t tárolták, egy másik helyiségben pedig az állatbőröket sózták be. Rabbinista források szerint kultikus célokra csak szodomai ~t szabadott használni, mely erős volt és ártalmas (pl. a szemre), úgyhogy féltek tőle. - 2. Az ÚSz-ben példázatokban Jézus az apostolok és tanítványok küldetését szemlélteti a ~ tisztító, ízesítő és tartósító erejével: „Ti vagytok a föld ~ja”; az ízét vesztett ~ a küldetését nem teljesítő tanítvány képe (Mt 5,13; Mk 9,50; Lk 14,34). A „~val ízes beszéd” a hitet és szeretetet gyarapító szavak képe (Kol 4,6). - 3. A liturgiában a keresztelésnél és a vízszentelésnél fordul elő. - a) Szt Ágoston említi először, hogy a katekumenoknak ~t és kenyeret nyújtottak. E szert-t a római lit. megőrizte: a II. Vat. Zsinatig a keresztelendővel külön e célra megáldott ~t ízleltettek. 1969 óta a keresztelésben nem szerepel a ~. - b) A keresztvíz szentelésekor és szenteltvíz megáldásánál ~t vegyítünk a vízbe, hogy hosszas eltartás és használat során se romoljon meg. Jelképes jelentése a tisztaság és a maradandóság. - 4. Mo-on ~termelésre csak a kir. volt jogosult, az összes fontosabb ~telepek az ő birtokában voltak. A ~árusítást, kir. monopóliumot a ~kamara ispánjai, ill. ezek familiárisai intézték. - 5. A néphit szerint különös jelentőségű a karácsonyi szentelt ~. **

Eckhart 1946:158. - Bálint 1989:110. - BL:1593.

Bernát   →Ruttkay Arnold

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.