Sümeg, 1984: város, Veszprém m.: 1. várát a tatárdúlás (1241-42) után építtette a veszprémi pp. 1440: az I. Ulászló kir. ellen lázadók ostromolták. 1490: rövid időre Habsburg Miksa csapatai szállták meg. A török közeledtére megerősítették. 1552 u. Veszprém elestével Sümeg lett a ppség székhelye. Bocskainak és Bethlennek is meghódolt. 1664: a Szentgotthárd felől visszavonuló törökök felgyújtották. 1705-09: kuruc kézen volt. 1713: felgyújtották. A szabálytalan alaprajzú hegyi vár közp-ja a 13. sz. öregtorony volt. Jelentős romjai állnak. - 2. esperesség a veszprémi főegyhm-ben. Plébániái: Ajka I-IV., Ajka-Ajkarendek, -Bakonygyepes, -Padragkút, Csabrendek, Devecser, Gógánfa, Halimba, Iszkáz, Káptalanfa, Kerta, Kislőd, Kolontár, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Somlószöllős, Somlóvásárhely, Sümegcsehi, Tüskevár, Ukk, Városlőd, Zalagyömörő, Zalaszegvár. - 3. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át Alexandriai Szt Katalin tit-ra sztelték. A törökök 1540 u. elpusztították. 1760: alapították újra. Mai Mennybemenetel-tp-át 1759: építették. Képeit 1757-58: F. A. →Maulbertsch festette. Org-ját (2/22 m/r, op. 534.) 1906: az →Angster gyár építette, 1938: Mayer Albert átépítette. 82 cm átm., Leonhardt Löw által 1648: Bécsben öntött harangja 1930 u. a salföldi tp-ba került (ma is megvan). Akv. 1717-től. Kegyura 1880: a veszprémi pp. - Plébánosai: 1761: Balogh István, 1778: Kónya Ferenc, 1789: Nagy Károly, 1800: Smodits János, 1811: Laszkallmer Antal, 1819: Zsoldos Gábor, 1831: Balassa Gábor, 1832: Svatitis János, 1839: Schaner Ferenc, 1860: Fehér József, 1885: Mild Mihály, 1899: Németh János, 1915: Kiss Pius, 1918: Beőthy István, 1936: Szabó Sándor, 1962: Békefi László, 1990: Vasáros József, 1994: Nagy József. - Lakói 1785: 2109 r.k., 10 izr., össz. 2963; 1840: 3500 r.k., 2 g.kel., 56 izr., 163 egyéb vall., össz. 3721; 1910: 5274 r.k., 8 g.k., 52 ev., 37 ref., 1 unit., 340 izr., össz. 5712; 1940: 5207 r.k., 14 g.k., 3 g.kel., 59 ev., 76 ref., 226 izr., össz. 5585; 1983: 6300 r.k., össz. 7108. - A Keresztes Nővérek r.k. polg. leányisk-ját 1940: alapították. 1942/43: 4 tanár 3 o-ban 149 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. - Kat. sajtója: 1888-1900: Egyleti Értesítő. - 4. Fájdalmas Szűzanya ferences tp. és konvent. - 1498: a veszprémi pp. kpnát építtetett a Bold. Szűz Mária tiszt-ére, mely még 1553: is fennállt. A törökdúlás után egészen a ferencesek letelepedéséig, vsz. várkáplánok végezték a lelkipásztori teendőket. Majd egy évszázadon keresztül a ferencesek látták el ~ és a környék lakosságának lelkigondozását. - A mai tp-ot és ktort 1652-57: Széchenyi György veszprémi pp. építtette és a szalvatoriánusokra bízta. 1690: a mariánusok kapták meg, akik 1760-ig a pléb-t is vezették. A főoltárt 1743: Acsády Péter Ádám veszprémi pp. faragtatta Richter Ferenc Domonkos OCD győri szerz-sel. →Pietà kegyszobra 1653: tölgyfából készült, többször átfestették. Krisztus és Mária fején korona, Szt István és Szt László veszi körül, egykor ezüst koronájukat nyújtották a kegyszobor felé. - A szószéket 1760: Padányi Bíró Márton veszprémi pp. ajándékozta. A tp-ot 1733: Wittwer Márton Atanáz OCD teljesen átépíttette, 1949-54: átalakították. - A ktor lakói jó szolgálatot tettek a magyarságnak a 13. sz. elején, a templárius lovagrend által épített s a tör. időkben nagy szerepet betöltő vár alatt. A tp. messze környéken hosszú időn át az egyetlen volt. Sírboltjában számosan nyugosznak a lovagrendekből. Itt temették el Hoffmann Pál és Kissennyei Sennyei István veszprémi pp-öket is, akik saját bandériumaik élén személyesen harcoltak a török ellen. A sok vihart látott tp-ot és ktort minden időben a hívek áldozatkészségéből tartották fenn a ferences szerz-ek. - A tp. 1699 óta kegyhely. Ekkor történt az első csoda, Feilheim Keresztélyné Berghoffer Mária Zsófia Katalin bécsi asszony híres gyógyulása, aki keresztcsontja elszuvasodása miatt éveken át teljesen béna volt. Ismétlődő álomlátás vezette őt Sümegre. 1699. II. 6: reggel a Mária-szobrot hívő bizalommal megérintette, nagy gennyes sebe ekkor tüstént begyógyult. Saját lábán ment föl a várba, hogy ott elmondja Széchenyi Pál veszprémi pp-nek a csodát. Inasa és kocsisa, akik őt Bécsből Sümegre hozták, lutheránusok voltak, de a csoda láttára kat. hitre tértek. Az első csodát századokon át számtalan követte. A bécsi asszony, a légrádi süketnéma asszony, a vak kuruc katona, a kezén-lábán béna Mátyás, a tűt nyelt sárvári kisfiú csodás gyógyulása a tp. oldalfali festményén van megörökítve. - A ~i tp-ot az idők folyamán sok csapás érte, de a Szűzanya szobra mindig épségben maradt. Tűz nem fogott rajta, villám nem zúzta össze. 1911: a tűzvész a szentségtartót és az áldoztató kelyhet megolvasztotta, elpusztította a főoltárképet, de a Szűzanya csodatevő szobra teljes épségben került ki a lángokból. 1938: restaurálták, régi kedves színét újból előhozták és a tartósság kedvéért zománcozták. A pápák közül többen halmozták el különféle búcsúkkal és kiváltságokkal a ~i kegytp-ot. Legújabban XII. Pius p. 1940. I. 13: kelt leiratával, a szokásos föltételek mellett, teljes búcsút engedélyezett a tp. látogatóinak. A kegyhely főbúcsúja Fájdalmas Szűzanya ünnepén (IX. 15.) van. - 1703: a nagyszombati nyomda Betegek gyógyítója c. adta ki a ~i csodálatos gyógyulások eseteit. - A szerz-eket 1950: innen is elűzték, rházuk lakóházzá lett. 1989. VII. 13: visszakapták az épületeket és átvették a szolg-át. Ez volt az első hivatalosan visszaadott ferences tp. Org-ját (2/16 m/r) 1913: a →Rieger gyár építette (op. 1863.), 1965: a FMKV átépítette. Nagy József-Bá.B.-**

Kiss Fábián OFM: Betegek gyógyítója. A ~i kegykép tört. és csodái. Nagyszombat, 1703. - Tibor János: R.k. egyh. énekek. Iskolás gyermekek használatára. Sümeg, 1922. - Kocsis Ödön: A ~i Szűz Mária tört. és csodái. Uo., 1940. - Horváth Domonkos: A ~i kegyhely rövid tört. Pápa, 1940. - Polg. isk. 1942/43:353. - Schem. SM. 1834:41; 1949:44. - Garas 1955:195. - Genthon 1959:331. - Végvári Lajos: A ~i Maulbertsch-freskók. Bp., 1967. - VEN 1975:290. (1649: tp-építés, konvent-alakítás) - Patay 1982. - Kiss 1984:503. - Mészáros 1988:252. - Szenthelyi 1988:112. - Szilárdfy 1994:29. - MKH 1995:823. - MKA 2000:493. - TKMK 74.