serleg: talpas, födeles, világi rendeltetésű díszes, ivóedény. Leginkább nemesfémből, üvegből, ritkábban egyéb anyagokból készítik. - A Szentírásban a →kehely (calix) egyik változata (Kiv 25,33). Salamon kir. tp-ában az →érctenger pereme ~hez volt hasonló (1Kir 7.26; 2Krón 4,5). A Zsolt 75,9: a büntetés jelképe. **
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.