🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szabadságvesztés
következő 🡲

szabadságvesztés: a személyes szabadság megvonása bírói büntetés útján. - A kk. magyar büntetőjogban szolgaságra vetés (→rabszolga). Akkor alkalmazták, amikor szabad ember ismételten lopott, v. ha szabadságához nem illően szolganővel tartott szexuális kapcsolatot, v. házasságot kötött. - A ~ mint elzárás még a későbbi századokban is ritka büntetés, a bűncselekménnyel gyanúsíthatókkal szemben alkalmazták, míg a vádakat nem tisztázták. **

Eckhart 1946:380.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.