szentgyónás: tág értelemben a →bűnbánat szentsége, szoros értelemben a bűnök megvallása szentségi formában. - 1. A ~ a gyógyulás szentsége. A →bűn miatt a lélek egészsége megsérülhet és el is veszíthető. Jézus azonban lelkünk és testünk orvosa, aki a bénának megbocsátotta bűneit és visszaadta teste egészségét, s úgy akarta, hogy Egyháza a Szentlélek erejével folytassa gyógyító és üdvözítő művét (vö. Mk 2,1-12). E gyógyítás a célja a hét közül 2 szentségnek: a bűnbánat és a →betegek kenete szentségének. A ~ eltörli a →halálos bűn következményeként jelentkező gyengeséget, visszavezeti a lelket Istenhez és kiengeszteli őt Istennel, aki minden erő és lelki egészség egyetlen forrása. - 2. A ~ a megtérés szentsége, mert szentségileg megvalósítja Jézus megtérésre szólító hívását (vö. Mk 1,15), az elhatározást a visszatérésre az Atyához, akitől az ember a bűn által eltávolodott. - 3. A ~ a bűnbánat szentsége, mert megszenteli a személyes és egyh. megtérés, bűnbánat és elégtétel útját. - 4. A ~ a bűnbocsánat szentsége, mert a pap szentségi föloldozása által Isten „bocsánatot (...) és békét” ad a bűnbánónak. - 5. A ~ a kiengesztelődés szentsége, mert a bűnös a ~ után visszanyeri azt a szeretetet, mely Istennel és a felebaráttal egyaránt békét teremt (vö. Mt 5,24; 2Kor 5,20; LG 11). →gyónás **

KEK 1420.