szerencse (lat. fortuna), véletlen: tág értelemben előre nem látott, akarattól független jó vagy rossz esemény; szoros értelemben előre nem látott, kedvező esemény, mely váratlan hasznot vagy örömet okoz, előre látott bajtól megment; ill. körülmények befolyásolhatatlan találkozása, melyek elősegítik vágyak teljesedését. Ebben az értelem szokás jó ~t kívánni. - A ~ vak és személytelen erőnek látszik, de már az ókori görögöknél a jó ~ istenasszonya Tüché; róm. megfelelője Fors Fortuna. Kiszámíthatatlanságának jelképe a →szerencsekerék. Az emberi megismerés végessége és a kiszolgáltatottság készteti az embert a ~ kergetésére (→babona, →mágia, szerencsejátékok). A hívő embert ettől a →gondviselésbe vetett bizalom és a →remény óvja meg. **