szikhizmus (a szikh, 'tanuló' szóból): a →hinduizmus és az →iszlám egyesítéséből alakított indiai vallás India egyetlen tartományában, Pandzsábban. - Eredete szorosan összefügg India muszlim meghódításával, mely a 8. sz: kezdődött és a 12-13. sz: egész É-Indiára kiterjedt. Az iszlám uralom csúcspontját a mongolok dinasztiája jelenti, mely a 16-18. sz: majdnem az egész szubkontinensre kiterjedt. Már a 11. sz: muszlimok uralkodtak É-Indiában, és fanatikusan ki akarták irtani a régi vallásokat. A buddhizmust gyakorlatilag ki is űzték, a hinduizmust elnyomták, de a hindu kultúra jelentősen hatott az iszlám műv-re, irod-ra, sőt vallásra is. A 12. sz: Dzsaidev hindu reformátor Isten nevének ájtatos ismételgetésében látta a hit lényeges kifejezésének, és tagadta a szert-ok és előírások értékét. Ez a vallási gyakorlat lett a ~ egyik fontos eleme. - A hinduizmus és az iszlám első tartós szintézisét Kabir (1440-1518) teremtette meg. Mint törvénytelen gyermeket karolta fel egy mohamedán takács Benáreszben, és az ort. iszlámban nevelte. Rámananda hatáskörébe került és tanítványa lett. A Ramavant szektában uralkodó szoc. és vallási türelem arra késztette őt, hogy a két vallást egyesítse: átvette a kiegyenlítő igazság (karman, szamszára) hindu tanítását, és mint muzulmán hangoztatta azt az igazságot, hogy Isten személy, az egyetlen, akit tisztelni és segítségül hívni kell. Úgy látta, hogy a sok hindu szektában elhomályosult a tiszta istenfogalom, s azt gondolta, hogy a vallások és szekták közötti eltéréseket és vitákat csak a kultusz külső formái idézik elő, de alapjában véve mindegyik ugyanazt a legfőbb és egyetlen Istent tiszteli. Minden külsőség megszüntetését hirdette, hogy a vallásos érzelmek egyesítését semmi se akadályozza és teljes tisztasággal ragyogjon az isteni lény az emberszívekben. Elvetette a böjtöt és az önsanyargatást, a zarándoklatot és az avatarák elméletét, Allahot →Visnuval azonosította. Megtartotta az iszlám monoteizmusát, a hinduizmus mája-tanát, a karman és szamszára elképzelést és a bhakti általi megváltás hitét. - Tanítványai szerz. közösséget alkottak, magukat kabirpanthiknak nevezték, 2000: is léteznek Uttar Prades tart-ban. Befolyásolták más iszlám-hinduista szekták keletkezését is, melyek mind erősebben közelednek a hinduizmushoz. - A legidősebb és legfontosabb ilyen szektát Nanak Dev (1469-1538) alapította Pandzsábban. Tanítványai magukat szikheknek ('tanulók') nevezik. Nanak tanítása Kabiréhoz nagyon hasonló, de megerősíti a hindu elemeket: megtűri a házi rítust és kasztokat, erősen közeledik a Bhagavad-gitához (panenteizmus, kegyelemtan, bhakti-gyakorlat). Nagyon fontos a guru (szektavezér) szerepe, akit Isten és emberek közötti közvetítőként tisztelnek és haláluk után istenné emelik őket. Nanaknak 9 guru utóda volt, akik a mester tanításához való hűség révén két évszázadon át biztosították ennek a szektának az állandóságát, olyannyira, hogy fejlett vallássá lehetett. - Különösen jelentős volt Nanak 4. utóda, Ardzsun (1563-1606), aki örökletessé tette a vezetést. Ő építette a híres arany templomot Amritszárban, mely azóta a szikhek szent helye lett. A himnuszokat és imádságokat az Adi Guru Granthba ('Ardzsun Guru fenséges könyve') gyűjtötte. Ebben Kabir és Nanak költeményei, ezeken kívül perzsa és hindu misztikusok himnuszai vannak. A szikhek e kv-et minden próf. élő szavaként tisztelik. - Ardzsun halála után a ~ lényegesen megváltozott. Azért, hogy fegyveresen védekezhessenek az üldöző muzulmánok és hinduk ellen, a szikhek tanítani kezdték az önvédelem műv-ét. Mindmáig híres, ügyes harcosok. Különösen a 10. guru, Govind Rai Szingh (1675-1708) formálta a szektát hatalmas, katonai teokráciává. Két osztályba osztotta a közösséget: egyszerű hívőkre, akik a könnyű úton járnak (szahijdhári), és a tiszták elitjére (khálszá), melynek minden tagja a szingh, 'oroszlán' jelzőt viseli, sajátos öltözékük, hajviseletük (szakálluk) van, kardot viselnek és más szokások is megkülönböztetik őket. 5 „k”-t kell viselniök: keesz (hosszú haj és szakáll), kungha (turbán), kucsha (rövid nadrág), kara (acélkarkötő), kirpan (acéltőr). Govind Szing még néhány szöveggel bővítette az Adi Guru Granthot, és összeállította a Dasm Granthot ('Második Granth'). Govind Szingh halála óta nincs több guru. A szikhek a két Granthhoz igazodnak, melyek az élet minden helyzetében és kérdésében lelki útbaigazítást adnak nekik. - A 18. sz: a szikhek sokat háborúztak, utoljára az ang-ok ellen. 1849: Pandzsábot bekebelezte az East Indian Company, és Dalip Szingh, az utolsó szikh uralkodó megadta magát az angoloknak. Hűségének jeleként adta Viktória kirnőnek a Kohinoor-gyémántot. 1857: a hinduk és muszlimok lázadásakor a szikhek az angolokat támogatták és hamarosan az angolok elit csapata lettek. 1947: Indiának muszlim Pakisztán és hindu India államra osztásakor a szikhek helyzete romlott, mert hazájukat szétosztották Pakisztán és India között. A legújabb időben ismét erősödik az elkülönülési mozg., Bhindranvalesz vezetésével (aki 1984: meghalt az arany tp. ostrománál) új, független állam, az India és Pakisztán között fekvő Khalisztán alapítására törekedtek. - Minden más indiai vallással ellentétben a ~ kultuszának és rituáléjának legfőbb tárgya az Írás. Minden tp-ban baldachin alatt őrzik a Granth másolatát, magát a kv-et szövetbe takarják. Aki megjelenik a kv. előtt, leveszi a fejfedőjét, lehúzza a cipőjét és tiszteleg. Bizonyos ünnepeken Akhand Pathot tartanak, így nevezik a Granth megszakítás nélküli olvasását, mely mintegy 2 nap és 2 éjszaka tart. A ~ ellentmondásainak egyike az elméleti pacifizmus és a gyakorlati militarizmus. Ezt az ellentmondást vsz. csak a tört-ből lehet megérteni. Harcias magatartásuk megindokolása („ha minden eszköz kudarcot vall, jogos kardot rántani”) mindenesetre az iszlámból származik, és mindig ellentétben van Nanak tanításával, aki a szeretetet és alázatot tanította, és hirdette, hogy a béke kedvéért hüvelyébe kell dugni a kardot. - A szikh szeparatisták tevékenysége 1984 előtt is több száz ember halálát követelte Pandzsábban, s 1983: a rendkívüli állapot bevezetéséhez vezetett. Miután az amritszári Arany Templomban (a szikhek legszentebb kegyhelyén) fegyvereket halmoztak fel, az indiai hadsereg megrohamozta a komplexumot, és lemészárolta Dzsarnail Szing Bindranvalt, a militáns szikhek vezetőjét több mint hétszáz hívével együtt. I. Gandhi miniszterelnököt X. 31: két szikh testőre meggyilkolta. Az ezt követő bosszúhadjárat során több mint kétezer szikh vesztette életét. A szikh szélsőségesek terrorakciói és zavargásai 1990-ig több ezer ember halálát okozták, ami Pandzsábban ismét a rendkívüli állapot kihirdetéséhez vezetett. **

König 1985:241.