🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szlávok
következő 🡲

szlávok: az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó népek. - Először Jordanesz (6. sz.) és Prokopiosz (†562) bizánci tört-írók említették, mint vándorló népeket. Törzseik benépesítették K- és Közép-Eu. vidékeit, a nyelcsaládon belül különböző nyelvi, majd nemzeti csoportokat alkottak. A ~ nyelveit anyanyelveként Eu-ban, Ázsiában és szórványban a többi földrészen 2006: kb. 260 millió ember beszéli. - I. balti ~: 1. óporosz (kihalt), 15. sz. szójegyzékük és 16. sz. vallásos fordítások nyelvük megmaradt emléke; 2. litván, 2006: az önálló Litvániában élnek, kb. 3,5 millió fő beszéli, többségük prot. A latin betűs írást használják, első írott emlékük 1547: egy Luther-katekizmus fordítása; 3. lett, 2006: az önálló Lettországban élnek, kb. 1,5 millió fő beszéli, többségük prot. A latin betűs írást használják, első írott emlékük 1585: egy katekizmus fordítása. - II. keleti ~ (a cirill betűs írást használják). 1. orosz (nagyorosz), a legnépesebb szláv nyelv, 2006: több mint százmillió ember anyanyelve. Irod. nyelve a moszkvai nyelvjárás alapján, a 18. sz. 2. felétől alakult ki. A 19-20. sz: a cári és a szovjet birod. terjeszkedése révén É- és Közép-Ázsia, K- és Közép-Eu. közvetítő és az isk-kban kötelezően oktatott nyelve volt, mely 1990-94: a pártállamok bukásával megszűnt, csak az Oroszo. ter-én 2006: létező 21 [nem szláv nyelvű] közt. számára maradt meg. Többségük g.kel. (orosz ortodox) vallású, e világvallás egyik központja Moszkva. - 2. fehérorosz (belorusz), 2006: az önálló Fehéroroszo-ban élnek, kb. 7,5 millió fő anyanyelve. Nyelvjárásnak tartották, irod. nyelvük kialakulóban. G.kel. [ortodox] (60%), r.k. (8%) vallású, felekezeten kívüli (kb. 30%). - 3. ukrán (kisorosz), 2006: az önálló Ukrajnában élnek, kb. 30,5 millió fő anyanyelveként beszéli. Vallásuk az orosz ortodox, az ukrán ortodox és a g.k. Tucatnyi nyelvjárásra oszlik, melyek közül a Magyar Kirságban élt a [nemz. fejlődésében a beolvasztó cseh, lengy., ukrán törekvések miatt megrekedt] ruszin (rutén, magyarorosz) és a hucul (→Kárpátalja). - III. déli ~, a Fekete-tengertől az Adriáig. 1. szlovén, 2006: az önálló Szlovéniában élnek, kb. 2 millió fő beszéli, 90 %-uk r.k. vallású, a latin betűket használják. Legrégibb nyelvemlékük a 10. sz. Freisingi Töredék. Mo-on a Mura vidékén élő vendek anyanyelve. - 2. horvát, 2006: az önálló Horváto-ban élnek (melynek 75,1 %-a horvát, 11,6 %-a szerb), kb. 4,5 millió fő anyanyelve, r.k. vallásúak, a latin betűket használják, mely nyelvük legjelentősebb elválasztó eleme a szerb nyelvtől (amit a nagyszerb időkben szerb-horvát nyelvnek neveztek). D-Mo-on a bunyevác és sokác népcsoport nyelve. - 3. szerb, 2006: az önálló Bosznia és Hercegovinában (lakossága 43,7 %-a délszláv muszlim [bosnyák], 31 %-a szerb, 17,3 %-a horvát, 5,5 %-a délszláv), az önálló Szerbiában (lakossága 63 %-a szerb) és az önálló Montenegróban (lakossága 83 %-a szerb) élnek, szerb ortodox vallásúak, a cirill betűket használják. - 4. bolgár, eredetileg töröknyelvű nép a 8-9. sz. nyelvcseréjekor vette át a meghódítottak nyelvét. 2006: az önálló Bulgáriában kb. 7,5 millió fő anyanyelve, 2006: az önálló Macedóniában (lakossága 67 %-a macedón, 2,3 %-a szerb) a cirill betűket használják. A kb. 1,5 milliónyi macedón nyelvét nem önálló nyelvként, bolgár változatként a délszláv nyelvek közé sorolják. A M. Kirságban Krassó-Szörény és Temes vm-ben élt krassován népcsoport nyelve volt, mely a 21. sz-ra a környező oláhok nyelvét vette át. - IV. nyugati ~: 1. cseh, 2006: az önálló Cseho-ban kb. 10 millió fő beszéli, 30% r.k., a gótbetűs egyh. nyelv után az irod. nyelv a latin betűket használja. - 2. lengyel, 2006: az önálló Lengyo-ban s a szórványokban kb. 40 millió fő beszéli, 94% r.k. vallású. Irod. nyelv a 14. sz. óta létezik. - 3. szlovák (tót), 2006: az önálló Szlovákiában kb. 4 millió fő anyanyelve, r.k. és ev. vallásúak. Az ev. vallásúak a 20. sz. elején is a gót betűs cseh egyh. nyelvű énekeskv-eket használták. Irod. nyelvük a 19. sz. nyelvújításuktól számítható. A I. vh. alatti cseh-szlovák nemzetegységet hirdető propaganda a szlovák (tót) nyelvet a cseh nyelv egyik nyelvjárásának tekintette. - 4. apró nyugati szláv nyelvek: kasub a Balti-tenger vidékén (Gdansktól [Danckától] Ny-ra), 2006: is beszélt nyelv; szorab (luzsicai vend, szorb) a Spree felső folyása mentén (No-ban), kb. 15.000 fő anyanyelve; az Elba alsó folyása mentén beszélt poláb nyelv a 20. sz-ra kihalt. 88

Horálek, K.: Bevezetés a szláv nyelvtud-ba. Bp., 1967. - A világ nyelvei. Uo., 1970:64. - Rónai 1993:111.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.