sztaurotéka (a gör. sztaurosz, 'kereszt' és téka, 'tartó' szavakból): →kereszt-ereklye tartó. - Ált. ezüstlemezzel borított falap v. ládika, amely szt kereszt-ereklyét rejt magában. Drágakövekkel, Krisztus és Mária, ill. szentek alakjával díszítették. Előképe az 5. sz. jeruzsálemi ~, amelynek őre a jeruzsálemi pátr. volt. A legismertebb a 945-963 k. készült, az 1204-i keresztes hadjárattal Bizáncból Eu-ba jutott limburgi ~. T.I.

Frolow, A.: La Reliquie de la Vraie Croix. Paris, 1961. - Onasch 1981:339.