székelyek: magyar népcsoport Délkelet-Erdélyben (→Székelyföld). - 1. A tört. adatok szerint Mo-on 1116-tól szerepelnek, Erdélyben a Szeben környéki Szentlélekről 1241: említik őket. 1270: a telegdi (udvarhelyi) ~et mint őslakókat említik. - Eredetük máig vitatott. Mondáik (→Csaba-monda), Anonymus (11-12. sz.), Kézai Simon (13. sz.), Werbőczy István (1458-1541), Székely István (16. sz.), Szabó Károly (1824-90) és Hóman Bálint (1885-1953) szerint a →hunoktól származnak. Fejér György (1746-1851), Pauler Gyula (1841-1903), Sebestyén Gyula (1864-1946), Németh Gyula (1890-1977) a →kabaroktól; Dienes István (1929-) a bolgár-eszkil eredetű kabaroktól, Erdélyi László (1864-1947) a bolgár-hunoktól (eszegel), László Gyula (1910-98) az avaroktól eredezteti őket; Stilting János (Vita sancti Stephani regis Hungariae. Győr, 1747), Pray György (1723-1801), Jerney János (1800-55), Réthy László (1851-1914) →besenyőknek, Fasching Ferenc SJ (1686-1747) →jászoknak, Mályusz Elemér (1898-1989) m. többségű néprészekből állóknak, Györffy György (1917-) valamilyen csatlakozott népnek, Bodor György (1904-76), Benkő Loránd (1921-) magyarnak tartja a ~et. A rum. pol. sajtó erőszakkal elmagyarosított ruméneknek tartja, s tiltakozásaik ellenére a népszámláláskor külön nemzetiségként kezeli a ~et. -

2. A ~ 6 nemzetségre, az egyes nemzetségek 4-4 ágra oszoltak, melyek mind m. nevűek. A források 1100 u. könnyűlovas fegyverzetben, a m. kir. seregek elővédjeként harcoló segédnépként ábrázolják őket. Az Árpád-korban a →gyepűkön éltek Moson, Bars, Gömör, Abaúj, Szabolcs, Temes, Szerém, Baranya, Fejér és Tolna vm-ben az országhatár különböző részei mentén, majd Erdélybe települve fokozatosan terjeszkedtek K felé. A bihari ~ a 13. sz: a későbbi Maros, Udvarhely és Csík szék, mások a későbbi Háromszék, Aranyosszék ter-ét szállták meg. Ált. állattartással foglalkoztak, a kir. katonáiként szolgáltak és nem kerültek földesúri hatalom alá. Alkalmi ökörsütéssel tartoztak a kir-nak, és állatban fizették az egyh. tizedet is. A földművelés elterjedésével az addig áganként használt közös földet és erdőt faluközösségek keretei között művelték. A 14-15. sz-ra kialakultak a →székely székek ter-ei, melyek (Aranyosszék kivételével) egymással összefüggtek. A 14. sz-tól az egyetemlegesen szabad székely társad-ban vagyoni tagozódás mutatható ki. 3 rétegük: az előkelők (→primores), a →lófők (primipili) és a →közszékelyek (siculi communes), s kialakultak a székely mezővárosok. A nemzetségi szervezet helyébe a 7 →szék lépett. Ezek élén kir. tisztviselőként a →székely ispán állt; méltóságát a 15. sz-tól az erdélyi →vajda, később az →erdélyi fejedelem viselte. 1437. IX. 16: a ~ a →kápolnai unióban szöv-et kötöttek a m. nemességgel és a szászokkal, s a három nemzet egyik alkotóeleme lettek. - 1465, majd 1562. IV-VI: a közszékelyek fölkeltek a primorok és lófők ellen. Leverésük után közös szabadságuk megszűnt, fejed. v. földesúri jobbágyok lettek, a primorok és lófők nemesekké váltak. - Rovásírásuk türk jellegű, de csak m. nyelven olvasható (→székely hieroglifák, →székely rovásírás). - A reformáció során a ~ többsége ref. vallású lett, de a csíki és gyergyói székelyek kat-ok maradtak. A „székely szabadságot” a ~ katonai erejére rászoruló erdélyi fejed-ek a 17. sz: időnként visszaállították, de a ~ kb. 40%-a 1848-ig jobbágy maradt. A 17. sz. végére katonai jelentőségük csökkent. - A szűkebbé vált székely vezetőréteg birtokos és armális nemesekből állt, a 18. sz: némelyik székely nemesi család gr. és br. címet nyert. A szegény ~ egy része, a társad. süllyedést elkerülendő Moldvába, 1764. I. 7: az erőszakos határőrségszervezés (→madéfalvi veszedelem) elől Bukovinába menekült. 1848/49: a székelyek, bár feudális előjogaikat elvesztették, a m. szabharc oldalán harcoltak, Kazinczy Lajos seregében Zsibónál 1849. VIII. 26: tették le a fegyvert. - 1876: a székely székeket polg. vm-ké alakították, így keletkezett Csík, Háromszék, Maros-Torda, Torda-Aranyos és Udvarhely vm., melyet Székelyföld gyűjtőnéven is említenek. Munkalehetőség hiányában a 19. sz. végén sok székely vándorolt a Havasalföldre, sőt Amerikába. 1920. VI. 4: a →trianoni béke határozatai folytán a ~ Ro. uralma alá kerültek, melyet 1940-44: a II. →bécsi döntés szakított meg. A Székelyföld szűkített határokkal mint túlnyomóan m-lakta tart. 1953-68: →Magyar Autonóm Tartomány ill. →Maros-Magyar Autonóm Tartomány néven szerepelt. A Ceaușescu-kormányzat a tart. rendszerrel együtt megszüntette, helyén Maros, Kovászna és Hargita megyéket szervezte. A ma Erdélyben élő kb. 2,5 milliós magyarság többségét a ~ alkotják. Nemzetiségi jogaik kivívása (a többi m-okéval együtt) a jövő feladata. -

3. A ~ között végrehajtott pol. gyilkosságok. 1854. III. 10: a Habsburg-ellenes Török-féle összeesküvés ürügyén a marosvásárhelyi postatéren Török János tanárt, Gálfy Mihály és Horváth Károly gazdákat, IV. 27: Sepsiszentgyörgyön Vajda József Kossuth-huszárt, Gaál Sándor küldöncöt és Bartalis Ferenc birtokost fölakasztották (a 1849-54-i rémuralom utolsó nyilvános kivégzései). - Székelyirtás történt 1916. VIII. 27-IX: az oláh betöréskor; 1918. XII: a Székelyföld megszállásakor; az 1944. VIII. 23-i oláh államcsínyt követő 'kiugrás' után (a szovjet hadsereg nyomában a voluntárok (Maniu-gárdisták) IX. 26: Szárazajtán (Háromszék vm.) G. Olteanu 35 fős bandája 12 székely lakost baltával lefejezett, útban Gyergyószentmiklós (Csík vm.) felé még 8 székelyt megölt; X. 6: a gyergyószentmiklósi téglagyárban 3 székelyt agyonlőtt; X. 8: Csíkszentdomonkoson 11 főt kivégeztek, stb. (→Bukovina, →Zöld Péter). 88-B.A.

Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemz. tört. és alkotmánya. Bp., 1927. - Endes 1935. - Eckhart 1946:136. - Erdély és népei. Bp., 1941. (Györffy György: A ~ eredete és településük tört.) - Makkai László: Erdély tört. Bp., 1944. - Györffy György: Tanulm-ok a m. áll. eredetéről. Bp., 1959. - MNL IV:585. - Tört. Szle 1983. (Bodor György: Az 1562 előtti székely nemzetségi szervezet) - Bözödi György: Székely bánja. Bp., 1985. - Erdély tört. I-III. - Székely 1995.