színek (lat. color): visszavert →fény. - Alap~ek: →vörös, →sárga, →kék. Kevert ~ek: vörös + sárga = narancs; sárga + kék = zöld; vörös + kék = ibolya. Meleg hatású ~ a vörös, a narancs, a sárga. Az összes ~ teljessége a →fehér, a ~ teljes hiánya a →fekete (olyan felületen, amely sem át nem ereszti, sem vissza nem veri, azaz teljesen elnyeli a fényt). - A kék hideg szín. A zöld és az ibolya hatása változó; ezt a bennük levő hideg v. meleg ~ többsége dönti el. - A művészet a term-ben látható ~et festékkel jeleníti meg, a ~ főként festészet legfontosabb elemei (→színkép, →színtávlat). - A Szentírásban szerepel a →fehér, a →fekete; piros ill. vörös (2Kir 3,22; Iz 63,2) a lencse (Ter 25,30), némely tehén (Szám 19,2) és ló (Zak 1,8; 6,2), az arc (Én 5,10), egy drágakő; lehetséges, hogy a Maale-Adummim helységnév a. m. 'feljárat a vörös sziklákhoz' (vö. Józs 15,7; 18,17); egy változata a bőr egy beteg helyére vonatkozik (Lev 13), egy másik változat (héb.) némely személyek bőrének színét jelöli (Ter 25,25; 1Sám 16,12; 17,42); szimbolikus értelemben a bűn színe (Iz 1,18); →bíbor, →skarlát. - Zöld a fák, cserjék lombja; egy változata (zöldes) a beteg bőr színére vonatkozik (Lev 13,49), v. az arany fényére utal (Zsolt 68,14). Ami sárgás, színtelen, az 'hervadt, sápadt' (Jer 30,6: arc). Sz.Z.-R.É.

BL:1720.