🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szírtövis
következő 🡲

szírtövis (gör. barakiné, lat. Notobasis syriaca): a fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény (Bír 8,16: magával vitte a város véneit és a puszta töviseit; vö. 4,6; 8,7; Zsid 11,32). - 2 m-re is megnövő, bogáncsszerű, erős, merevtüskés, igen szúrós, lilásan csíkozott, egyéves gyom. Főként a magas nitrogéntartalmú szemétdombok, felhagyott földek lakója. Földön heverő tavalyi ágai közül igen korán hozza magas, ritkalombú, apró tüskés levelekkel borított hajtását, amely felfelé mind sűrűbb levélzetet fejleszt, majd a végén sűrű fellevelekkel védve megjelenik a sötét rózsaszín virágzat. Erősen szeldelt, merev tüskékben végződő levele felül kopasz, fehéren erezett, alul gyapjasan szőrös. Nyáron fejlődnek ki sötétbarna, repítőszőrös termései. - Rokon faja a máriatövis, ezüstbogáncs. Ky.Z.

Kereszty 1998:320.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.