sártök, epetök, sivatagi dinnye, takarmánydinnye, keserűalma (gör. ampelosz agrosz, tolypé agria, lat. Citrullus colocynthis): a tökfélék családjába tartozó növény. - A Negev, Holt-tenger és a Jordán-völgy meleg, homokos területein különösen gyakori, sűrűn aprószőrös, kacsokkal kapaszkodó évelő sivatagi gyomnövény, háromszög alakú, mélyen karéjos-hasadt, hullámosszélű, nyeles, a szőlőhöz hasonló levelekkel. Levélhónalji egyivarú virágai magányosan elállók. Kívül szőrös, feléig behasított pártacsöve 5 hegyes cimpában végződik. 2-3 m hosszú indáin zöld, hullámosan fehér csíkos, alma nagyságú terméseket fejleszt, amelyek éréskor olyan erővel robbannak szét, hogy a magok messzire kiröpülnek. Héját és magvait eltávolítva nyerik a kukurbitacin glükozidtól keserű, kis adagban erős hashajtóként és rovarölőként használt sárgás terméshúst, amelyik a bürök mellett az ókor másik ismert mérge volt. Pörkölt magja azonban ehető. Maglisztjéből a beduinok éhínség idején kenyérlepényt is sütöttek. - A pászka vacsorán a keserű saláta jellegzetes ízét e tök levelének köszönheti, amelyet egyébként a terméssel együtt a jeruzsálemi tp. belső díszítésére is használtak (1Kir 6,18; 7,24; 2Kir 4,39-40; Zsolt 69,22; Ám 6,12). - Kiszáradt gömb alakú termései ivóedényül szolgáltak, ezért a sivatagi zarándokok jelképe volt. Szárazságtűrő életmódja miatt az alkalmazkodás, díszítő szerepe miatt a büszkeség szimbólumaként alkalmazták a kk. festők. Ky.Z.

Kereszty 1998:181.