sör, ser, szaladser: erjesztett, alkoholtartalmú ital. - Az ókori népek először mézből, majd kölesből, rizsből, datolyából, fügéből erjesztettek ~szerű italokat. Babilonban Kr. e. 3000 k. a munkásokat és alkalmazottakat ~rel jutalmazták. Az árpa~t az egyiptomiak fedezték föl, tőlük gyorsan átvették a környező kultúrák. Eu-ban a szerz-ek őrizték meg és fejlesztették tovább a ~gyártást. A komló felhasználását először a 11. sz: Szt Hildegárd említi. A nagyszemű, igénytelen, bőtermő és fehérjeszegény kétsoros árpa is akkor vált a ~gyártás legfontosabb alapanyagává. - A m. néphagyományban régen lótejből erejsztették a lósert (kumisz). A magyar ser (bóza) valójában nem ~, mert búzából, kölesből, a 18. sz-tól kukoricából is főzték, tehát nem erjesztett ital volt. A bóza kun jövevényszó, de vsz. újra kölcsönöztük az oszmánoktól, akik ezt az italt a szomszédos balkáni ter-eken, ahol a bózát ma is ismerik, mindenütt elterjesztették. Az árpa~t régente szaladsernek hívták. A mézsert (méser) mézből, de inkább sonkolyból komlózva főzték. A paraszti ~főzést a pálinkafőzés váltotta fel. **

MN I:89. - Kereszty 1998:250.