🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tagányi
következő 🡲

Tagányi Béla, Szt István királyról nev., Tagány, Piar (Oszlány, Bars vm., 1681. febr. 2.-Breznóbánya, 1760. máj. 1.): gimnáziumi igazgató. - 1705. XI. 1: Privigyén lépett a r-be. 1707. XI. 1: Nyitrán pappá szent. 1708: Nyitrán, 1711: Szentgyörgyön, 1712: Nyitrán. 1715: Vácott, 1716: Privigyén a humaniorákat tanította. 1717: Nyitrán teol-t, 1720-21: Szentgyörgyön fil-t tanított. Szónoklatai híressé tették. 1723-24: gr. →Károlyi Sándor kuruc generális fiának, Ferencnek nev-je és bölcs. tanára. A gr. megalapította a nagykárolyi piar. rházat, melynek ~ első rektora. 1726-28: és 1736-39: Kecskeméten, 1728-36: Nagykárolyban, 1740: Debrecenben ig. és házfőn. 1742: Vácott h. rektor, 1743: Pesten Nemcsényi Adolf rfőn. segéde. 1746: Breznóbányán, 1747: Szegeden nyugdíjas, 1747: a kecskeméti teol. és bölcs. int. tanára. 1749-58: Breznóbányán, majd nyugdíjas. - M: Úr-teste-napi prédikáczio, mellyben megmutattatik, hogy az oltári sacramentumban a kenyér és a bor színe alatt a Krisztusnak valóságos teste és vére jelen vagyon, s nem csak annak néminemű figurája s képe és jele. A mellyet... 1724. eszt. ...Debrecen piaczán mondott. Kassa, 1724. [Ez az első m. munka, melyet piar. írt]. 88

Szinnyei XIII:1222. - Koltai 1998:380. (s.v. Tagány)

Tagányi Károly (Nyitra, Nyitra vm., 1858. márc. 19.-Bp., 1924. szept. 9.): levéltárnok. - A gimn-ot Nyitrán, az egy-et Bpen végezte, 1879: allevtárnok az OL-ban. 1896: az ezredéves kiállításon a tört. főcsop. egyik előadója és a hazai helyneveket törzskönyvező állandó biz. tagja. 1919: min. o-tanácsosként nyugdíjazták. - 1897. V. 6: a MTA l., 1918. V. 2: r., 1915: a SZIA II. o. alapító tagja. A M. Tört. Társ., a M. Heraldikai és Genealógiai Társ., és a M. Népr. Társ. ig-választmányi tagja, utóbbinak elnöke. ~ írta a Közg. lex. főbb cikkeit követő „levéltári források”-at. - M: Mo. címertára. Bp., 1880. - Jegyzéke az OL-ban a m. és erdélyi kancelláriák fölállításáig található hg., gr., br. honossági és nemesi okl-eknek. Összeáll. Uo., 1886. - A földközösség tört. Mo-on. Uo., 1894. (Klny. M. Gazd-tört. Szle) (ném-ül 1895) - M. erdészeti okl-tár. 1-3. köt. Szerk. és bev. Uo., 1896. - A régi OL. Uo., 1897. - Az erdélyi udvari kancelláriai levtár. Uo., 1898. - A m. udvari kancelláriai levtár. Uo., 1898. - Megyei önkormányzatunk keletkezése. Uo., 1899. (Ért-ek a tört-tud. köréből XVIII. 6.) - Szolnok-Doboka vm. monográphiája. Réthy Lászlóval és Pokoly Károllyal. 1-7. köt. Kádár József: A vm. községeinek részletes tört. Dés, 1900-05. - A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 1. r. A családjog- és öröklési jog köréből. Bp., 1919. (Néprajzi kvt. Új f. 1.). - Lebende Rechtsgewohnheiten u. ihre Sammlung in Ungarn. Berlin-Leipzig, 1922. (Ung. Bibliothek I. 3.). - Szerk. 1894-1901: a M. Gazd-tört. Szle c. folyóir-ot, 1897-től Paikert Alajossal. - Betűjele: T-i K-ly (M. Kv-szle 1895). T.E.

Pettkó Béla: Pótlék ~ nemesi jegyzékéhez. Bp., 1888. - Pallas XV:883; XVIII:666. - Szinnyei XIII:1223. - Akad. Értes. 1924:213. (Hóman Bálint) - Levtári Közl. 1924:100. (Csánki Dezső) - Napkelet 1924:10. sz. (Pais Dezső) - Századok 1924:833. (Holub József) - SZIA Értes. 1924:156. - Gulyás 1956:438. - MÉL II:811. - MTA tagjai 1975:275. - Gulyás-Viczián XXX: (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.