Taksony (931?-971/972): magyar nagyfejedelem (ur. 955 k.-971/972). - A honfoglaló →Árpád gyula, majd nagyfejed. (895?-907?) unokája, Anonymus szerint →Zolta (Zsolt) fia. Vsz. 931-nél korábban született, hiszen 947: egy Otrantóig kalandozó itáliai hadjáratot vezetett. Aventinus szerint részt vett 955. VIII. 10: az →augsburgi csatában, ahonnan megmenekült és hazatért. Krónikáink a →kalandozások befejezését vezérsége idejéhez kapcsolták. Anonymus írta, hogy Zolta ~nak a kunok földjéről hozott feleséget (vsz. besenyő, kazár v. volgai bolgár leányt). Ezzel kapcsolatos az a tudósítása, hogy azután a volgai bolgárok földjéről sok muszlim telepedett be hazánkba. - ~, ném. források szerint, megerősíttette a Ny-i →gyepűt. VIII. Leó p. 963: a m-okhoz küldte igehirdetésre Zacheus pp-öt, aki 964: a római zsinaton mint a pogányok pp-e vett részt (arra nincs adat, hogy Zacheust meghívták-e, v. önként vállalkozott erre az útra, ill. hogy járt-e Mo-on). A hazai muszlim kereskedők 965: részt vettek a prágai vásáron, 969: Mo-ról kereskedők árut szállítottak a Duna-delta melletti Perejaszlavecbe. ~ két fia, Géza és Mihály neve ismert. Az idősebbik, →Géza (940 k.-997) számára 970 k. az erdélyi →Gyula törzsfő leányát, az akkor már ker. →Saroltot választotta feleségül. →Mihály fiai: →Vazul (Vászoly) és Szár →László. - Utóda fia, Géza (ur. 972-997). 88

Pauler II:685. - Huber II:275. - Kristó-Makk 1988:23. (e szerint *905 k.) - Királyok kv-e 1997:9.

Taksony, Pest m.: plébánia a váci egyhm. dabasi esp. ker-ében. - 1430: már létezett. Tp-át 1430: Szt Anna tit-ra sztelték, a mait 1958: építették. Harangjait 1966: 80 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson, 1894: 60 cm átm. Walser Ferenc, 1955: 55 és 45 cm átm. Szlezák Rafael Bpen öntötte. Lakói 1600 u. ref-ok lettek. A törökök 1647: elfoglalták. Dunaharaszti filiájából 1752: alapították újra. Org-ját (2/20 m/r) 1988: az Aquincum gyár építette. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Plébánosai: Schlőger János, 1753: Ceslaus Wetzak, 1758: Hász Márton, 1766: Tiller József, 1768: Róka János, 1770: Pikelman József, 1777: Bayer József, 1782: Kaminszky Péter, 1805: Okkenfusz Nep. János, Guba János, 1826: Krizsány János, 1851: Stein Péter, 1868: Klimkó József, 1895: Schmidt János, 1901: Zabb János, 1915: Wildmann Béla, 1920: Buócz Rudolf, 1922: Léska József, 1925: Wieland Mihály, 1954: Tóth János, 1972: Újfalusi István, 1978: Jancsó Imre, 1990: Kalló József, 1992: Peczár Siegl Péter, 1994: Láng András. - Lakói 1785: 815 r.k., össz. 1056; 1840: 1219 r.k., 6 ref., össz. 1225; 1910: 3245 r.k., 1 g.k., 22 ev., 209 ref., 50 izr., össz. 3527; 1940: 5289 r.k., 4 g.k., 5 g.kel., 88 ev., 673 ref., 23 izr., 16 egyéb vall., össz. 6098; 1983: össz. 5265; 2000: 4000 r.k., össz. 5600. - 1948: 1 tanerős r.k. ált. isk-jában 26 tanuló. Láng András-P.P.

Sándor kz. IV:372. - Patay 1982. - MKA 2000:425. - Tari 2000:135.