🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tapolyhanusfalva
következő 🡲

Tapolyhanusfalva, Hanusfalu, v. Sáros vm. (Hanušovce nad Topl'ou, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. eperjesi esp. ker-ében. - 1300 k. már létezett. Tp-át 1300 k. Nagyboldogasszony tit-ra szent., a mait 1882: építették. Két keresztboltozattal bíró, egyenesen záródó, gótikus szentéllyel, barokk boltozatos hajóval, érdekes toronnyal. A szentély zárófalán két csúcsíves fülke, mely kőből faragott johannita emblémákat foglal magában (egy-egy 35 cm magas és 25 cm széles). Lakói 1600: ev-ok lettek. 1717: alapították újra. Kegyura 1880: Dessewffy Gyula gr. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1917: Aranyospatak, Balázsi, Gyöngyös, Kecerpálvágása, Lőrincvágása, Mátyáska, Pétervágása, Porszács, Tapolybeszterce, Tapolyhermány, Tapolymeggyes, Tapolyradvány. - Lakói 2000: 1397 r.k., össz. 3061. **

KTN I:309. (s.v. Hanusfalva) - Gerecze II:706. (Hanusfalva), 715. (Tapoly-Hermány, tp-a 1650: épült) - Schem. Cass. 1915:91; 2000:110. - Divald 1999:245.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.