🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Targum
következő 🡲

Targum (héb. 'fordítás'): az Ószövetségi Szentírás arám fordítása. - I. Keletkezése. Amikor a zsidóságon belül a hébert felváltotta az →arám nyelv, szükségessé vált, hogy az ÓSz-nek a zsinagógai istentiszt-en felolvasott részeit lefordítsák a népnek a köznyelvre. A ~ szabálya szerint a Tórát felolvasáskor versről versre, élő szóban kell fordítani, írott ~-szövegeket nem szabad felolvasni. Ezért a ~ általában →parafrázisszerű, sokszor a →homília sajátságait mutatja és építő jellegű magyarázat. Először csak a szájhagyomány őrizte (így helyenként és koronként más-más formájú), csak későn jegyezték le. - II. A különféle ~ok. A) A Tórához. 1. A Kumráni ~ a Lev 16-hoz (4QtgLev) és az egyébként inkább →Midrást képviselő ún. Apokrif Genezis (1QapGn), a legrégibb Tóra-~ok, melyeket ismerünk. - 2. Az Onkelosz (Aquila)-~ arám irod. nyelven keletkezett; lehetséges, hogy Palesztinában, de babilóniai közösségekben jegyezték le (a legrégibb szövegek, melyek a kairói →genizából kerültek felszínre, babilóniai punktációt mutatnak); normatív rabbinista magyarázatot ad. - 3. A palesztinai (ill. „jeruzsálemi”) Pentateuchus-~ok (TJer) népies arám nyelven keletkeztek; palesztinai eredetűek és a palesztinai hagyományt őrzik. Az eredetinek többnyire egyszerű, helyenként →haggadaszerű visszaadásai; a 9. sz. körül írták le (a legrégibb szövegek a kairói genizából ismeretesek és palesztinai punktációjúak); az Onkelosz-~ háttérbe szorította őket, így csak haggadaszerű kiegészítések maradtak fenn. Az Onkelosz-~ból és a TJer elemeiből a 7-8. sz. után keletkezett az ún. (Pseudo) Jonathan-~ (TJer I.), csaknem az egész Pentateuchushoz. A haggadaszerű elemek külön összegyűjtve is fennmaradtak az ún. Töredékek ~ának (TJer II.) különféle formáiban. Ebben az alakban a TJer és a TJer I. bekerült a rabbik nyomtatott bibliáiba és a poliglotta kiadásokba. A teljes TJer, melyet kikövetkeztettek, erősen felduzzadt; 1956-ig tévesen Onkelosz-~ként tartották nyilván azt a kz-ot, mely eredetileg viterbói Aegidius bíb. (†1531) tulajdona volt, majd a Casa dei Neofitiből a Vatikáni Kvtárba került; A. Diez Macho azonosította, és megállapította, hogy TJer (TJer Neofiti I.). - B) A prófétákhoz. 1. A kairói genizából kerültek elő palesztinai és babilóniai punktációjú töredékek (pl. Józsue könyvéhez). - 2. Jonathan-~ (Theodotion?) a próf-khoz: feltehetően Palesztinában keletkezett, de nem előbb az 5. sz-nál; Babilóniában szerkesztették; sok haggadaszerű kiegészítést tartalmaz. Jemeni kz-okban és a Codex Reuchlinianusban, valamint a rabbik bibliáiban őrződött meg. - C) Más könyvekhez. 1. A Kumráni Jób-~ (11QtgJob) 1957 óta ismeretes. Lehetséges, hogy erre vonatkozik a Talmud adata, mely szerint az idősebb Gamaliel elrejtett egy Jób-~ot. A LXX legrégibb kz-a szintén utal Jób 42,7-hez a szüriaké bibloszra. - 2. Azok az egyéb szentírási kv-ekhez (Dán, Ezd, Neh kivételével) készült ~ok, melyek a rabbik bibliáiból és a poliglotta kiadásokból már ismeretesek voltak, s melyek keletkezési idejük és jellegük szempontjából nagyon különbözők, részben szinte szó szerinti fordítások, v. nagyon midrásszerűek. - III. Az ÓSz-et illetően a ~ok jellegüknek megfelelően (mint parafrázisok) nem annyira a szövegtört. és szövegkritika, mint inkább a szöveg utótört-e (értelmezése és értelmezésének tört-e) szempontjából jelentősek. - IV. Az ÚSz-et illetően újabban Jézus nyelvének vizsgálatához, valamint a szellemi-vallási környezet felderítéséhez és így az ÚSz magyarázatához merítenek a ~okból adalékokat, ennek következtében többre értékelik őket, mint korábban. R.É.

Schubert 1955:12. - BL:1773.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.