🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tarnaszentmária
következő 🡲

Tarnaszentmária, Heves m.: →Verpelét filiája az egri főegyhm. kápolna-füzesabonyi esp. ker-ében. Szt István kir. temploma (11-12. sz.) vsz. a legrégibb, ma is működő magyarországi tp. - A falu 1417: Zenthmarya, birtokosa a Szentmáriay család volt, 1552 u. néptelen, 1592-: rövid ideig népes település, majd a 17. sz. elejétől ismét néptelen puszta kb. 100 évig. 1717-19: Kishont vm-ből 10 családdal népesítették be. A szegény község kegyuraságának terheit senki sem vállalta. A 18. sz. közepétől ~ Kisnána, 1813-: ismét Verpelét filiája. - Szt István kir-tp-át 1723 k. említik. 1733: romos, 1 kelyhe és 1 harangja volt. 1734: vakolták be, s készítették el mennyezetét. 1746: említik az altp-ot, a tp. állapotát közepesnek, a tetőt javítandónak ítélték. Ez időben több iraton már pecsét is található SZENT MÁRIA felirattal. 1767: jegyzőkv. fatornyot említ a tetőn. A kis tp-ot 1872-73: Dankó Mihály plnos bőv., a Ny-i falban új kaput alakítottak ki, az oltárt az apszisba helyezték. 1892: készült az orgona és a szószék. -

A tp. építési idejét Györffy György Szt István idejére, Ipolyi Arnold (1868) nyomán Henszlmann Imre, a tp. felújítója és bővítője a 11-12. sz-ra tette. Mintája a quedlinburgi császári szegyh. lehetett. 972: Taksony halála után idősebb fia, Géza fejed. még ez évben megkeresztelkedett, elfogadta I. Ottó cs. (ur. 962-973) meghívását a Quedlinburgban tervezett értekezletre, amelyen az eu. béke és a térítés kérdéseit kívánták megbeszélni. 973 húsvétján a találkozón és a szegyh-ban tartott lit-kon 12 m. küldött részt vett, köztük a fejed. öccse, Mihály hg. is, a ~val szomszédos ter. birtokosának, az Abáknak egyik tagja, több más nemzetségfővel együtt. A cs. a béke fejében azt kérte a m-októl, hogy engedjék be a térítő papokat az országba és biztosítsák azok tevékenységét, ami meg is történt és a béke megköttetett. Ez időben a csné, →Theophanu parancsára építési munkák folytak a quedlinburgi szegyh-ban. Az altp. félkörívesen záródó, mélyebb, oltár mögötti részében a ~ihoz hasonló padka fut körbe, díszített lábazatú faloszlopokkal. Az oltár mögött betekintőnyílás jelzi a cs. család aknasírjait. Lehet, hogy a Theophanu irányította quedlinburgi építkezés egyik, talán a Kaukázus vidékéről származó mestere jött a cs. parancsára, és építette fel ~n, majd annak mintájára Székesfehérvárott (Rózsa u.) a kis mérete dacára is fejedelmi megjelenésű tp-ot. →Pilgrim passaui mpp. 974: azt írta VI. Benedek p-nak, hogy az előkelő m-ok közül már ötezren megkeresztelkedtek és tp-ot is építenek. A ~i tp. fejedelmi temetkezőhelynek épült, amely azonban egyben az első keresztelőegyházak egyike is volt, fejedelmi birtokon. Ugyanakkor a fejedelmi, esetleg hercegi hatalom kifejezője is volt, ahol nemzetségfőket, követségeket fogadott Géza v. Mihály, egy lépcsővel magasabban, szinte trónszerűen kialakított, oroszlánnal díszített „székéből”. - E hazánkban egyedülálló értékű építészeti emlék vsz. évszázadokon keresztül megmaradt a m. kir-ok birtokában. Egy ideig talán szentként tisztelték az oda eltemetetteket, akik Géza fejed. családjához tartozhattak. Később a fejed. közp-oknak Esztergomban és Székesfehérvárt való kiépítése, Géza fejed. új, nagyobb temetkezési tp-ának felépítése miatt a korábban hasonló célból épített, de lényegesen kisebb méretű ~i tp. már csak a család többi tagjának temetkezésére szolgált, s még később ez a rangja is feledésbe merült. - A régészeti kutatás során 1977-86: Árpád-kori, kk. és újkori edénytöredékek kerültek elő. A hajó közepén 15-16. sz. családi sírhelyet (három csontváz egymás felett) tártak föl. Az igen kis méretű, félkörívesen záródó altemplom szentélyének (2 x 2,5 m) közepén egy kb. 0,9 x 1 m nyílású, 5 m mély, erősen, többször bolygatott aknasírt találtak, mely lent nyújtott „téglalap” alakúvá formálódik K és Ny irányba, D felé egy félkörös alaprajzú, a bolygatatlan lösztalajba vésett padkával bővül. A sír ez utóbbi részét vsz. egy nő v. egy gyermek sírhelyének szánták. Vsz. az aknasír (mely helyzeténél fogva igen jelentős személy vagy család tagjainak földi maradványait őrizte) feletti oltárépítménynek a konfessziókhoz hasonló betekintőnyílása volt. Az altp. keskeny hajórészében is előkerült egy téglalap alakú, nagyméretű, többször megbolygatott sír 4 koponyával és más csontokkal. Ez is családi sír lehetett. - A tp-ban és kívül ásott árkok bizonyították, hogy a szentély és a hajó együtt épült, az emelt szentély négy, a diadalíveket tartó oszlopával együtt. Feltárták a 19. sz. bővítéskor lebontott Ny-i fal maradványait az eredeti bejárat részleteivel, előtte egy falépcső cölöplyukait és az ahhoz csatlakozó, Ny-i irányba erősen lejtő egykori járószint egy részét. - A hajóban 3 oldalról körbefutó, fonatos-indás díszítésű kőpadka fölé magasodó, kiemelt falfülkében, oszlopokkal hangsúlyozott ülőhely rangját a diadalívet keretező és tartó zömök oszlop alatt előkerült, oroszlánnal díszített kőfaragvány bizonyítja. E rangjelző kőfaragvány szintjében, az emelt szentély eredeti, keskeny feljáró lépcsőjének 2 oldalán igen szépen metszett, indás-leveles díszítéssel fedett homlokoldalú kőfaragványok hangsúlyozták a két kiemelt ülőhely rangját (felette díszes szentélyrekesztő állhatott.): vsz. fejedelem-fejedelemasszony, fejedelem-pp., hg. magasrangú követ stb. helye volt. Ezek az építészeti részletmegoldások, az altemplom szentélyének aknasírjával és még más részletekkel együtt fejed. építészeti alkotás rangjára emelik az ősi, ~i tp-ot. Ezt igazolja az emelt szentély 2 oldalkaréjában előkerült, az altp. boltozatába mélyedő 3 kis akna, a pasztofórium és hajó D-i, külső falának középrészén lévő, fonatos kereszttel díszített kőlap.  Ko.K.

TKMK 321. - EH 1992:551.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.