Tauscher, Anna Maria, van den Bosch, Szt Józsefről nevezett Mária-Terézia, B., CDCJ (Sandow, Frankfurt/Oder m., Brandenburg, 1855. jún. 19.-Sittard, Holl., 1938. szept. 20.): a →Jézus Isteni Szívéről nevezett Kármelita Nővérek alapítója. - Ev. családban született, apja és apai nagyapja lelkész volt. Nagyapja keresztelte meg (mint első unokáját) VI. 24: Anna Maria névre. Hét testvére közül három kisgyermekként halt meg. Apja zenét és fest-et is tanult, szívesen rajzolt, festett tájképeket, ~ vsz. tőle örökölte vonzódását a műv-ekhez. Nagyon szorosan kötődött mélyen vallásos anyjához, aki már fiatal lányként szegényeket gondozó egyes-et irányított. Félénk, csöndes, eltűnődő gyermek volt, játékaiban nagy kitartást mutatott, korán törekedni kezdett a szüleitől gyakran emlegett önuralom megszerzésére. - 5 é. korában megjelent neki az Üdvözítő. Ettől kezdve ~ még inkább befelé forduló, sokat imádkozó lett. Bár nem voltak körülötte kat-ok, gyermekkora óta vonzotta a kat. Egyh. Mindig magával hordott egy Mária-képet, az anyja szobájában lévő Szeplőtelen Fogantatás-kép (Murillo) gyakran volt szemlélődésének tárgya. - 1862. V: apját →szuperintendenssé választották, Arnswaldéba költöztek. Anyja nőegyletet hozott létre a város szegényeinek támogatására, és missziós egyletet, ahol az indiai és afrikai misszió javára dolgoztak; vasárnap délutánonként gyermekeinek beszélt az Üdvözítőről. Ezekre a beszélgetésekre ~ összehívta házukba az ismerős gyermekeket, hogy ők is hallgassák anyja „meséit”. A gyermekek e vasárnapi együttlétéből alakult ki a városban a gyermek-istentisztelet. - 1865. V. 25: apját áthelyezték Berlinbe. 1870-72: a sokat betegeskedő ~t a jobb természeti adottságú Gnadauba (Magdeburg mellé) küldték a →herrnhutiak koll-ába. Itt ébredt föl benne a vágy, hogy nővér legyen. 1872: a szülei iránti engedelmességből konfirmált, de lélekben nem tudott azonosulni az ev. egyházzal. 1873 nyarán (miközben nagyapja ~ férjhez adásáért buzgólkodott) megérett benne a szegény gyermekeket támogató „Otthontalanok Otthonának” gondolata. - 1874. V. 23: mellhártyagyulladásban meghalt 45 é. édesanyja, ezért 1879-ig (apja újranősüléséig) ~nek kellett vezetnie a háztartást. ~n, akit egész különleges kapcsolat kötött anyjához, több hónapra teljesen úrrá lett a fájdalom. Utána azonban tudatosan választotta a szenvedés útját, megtapasztalva annak Jézussal egyesítő hatalmát. 1877: élte át első súlyos, hitellenes kísértését: fölhagyott az imádsággal, s a gör. filozófusok példáját követve csak az erényes életre törekedett. 6 hét után nyerte vissza belső békéjét és tért vissza imáihoz. Vasárnap esténként eljárt a dómba, naponta rendszeresen olvasta a Szentírást és Kempis Tamás Krisztus követését. Fiatal lányokat összefogva egyes-et szervezett a meg nem keresztelt kisgyermekek fölkutatására és támogatására. A →kultúrharc során az ev. lelkészeket a Szentháromság- és az Eucharisztia-tan államilag értelmezett formájára kényszerítették. Ezt ~nek sem nagyapja, sem apja nem fogadta el. Nagyapja elszegényedett, apja visszavonult egy vidéki lelkészségre. A korlátozások az 1880-as évek folyamán enyhültek, ezért 1882: átköltöztek a Berlinhez közeli Gusow-ba. ~ innen jelentkezett 1886. III. 6: hirdetés alapján a kölni Lindenburg elmegyógyintézetbe főnővérnek, ahol a betegek és a gondozónők kat-ok, az igazgató ev. volt. ~ közel száz elmebeteg nőnek lett gondozó anyja, fizetését rájuk fordította. 1887: érett meg elhatározása, hogy katolizál. Ebben az időben találta meg a kapcsolatot Szt Józseffel. 1888: hittanórákra járt. Ig-ja ellenezte a katolizálást, ezért ~ fölmondott, néhány hét múlva azonban visszahívták. Az ig. megígértette vele, hogy nem jár kat. tp-ba, ezért ~t X. 30: a kölni Apostolok tp-ában titokban fogadták vissza a kat. Egyházba. Amikor az ig-val ezt közölte, 1889. I. 1: az ig. fölmondott neki. I. 7: egy kölni ktor fogadta be, mely öregtthont tartott fenn. Itt vett részt először éjszakai szentségimádáson. Hetente kezdett gyónni, s engedélyt kapott, hogy vasárnapon kívül kedden és pénteken is áldozhasson. Belépett a Skapuláré Társulatba és Szt Ferenc harmadrendjébe. XI. 7: Berlinben egy előkelő hölgy társalkodónője lett. - 1890. I. 21: látomásban egy életnagyságú, eleven feszületet látott az élő Megfeszítettel: Jézus szt fején nem volt töviskoszorú, de testét teljes hosszában, a kezektől egészen le a lábakig mindkét oldalon tüskés inda fonta be, belenyomódva a testbe; bal oldalon, a szív fölött egy szív formájú töviskoszorú volt mélyen bepréselve. Tavasszal Avilai Szt Teréz életrajzát olvasva határozta el, hogy kármelita lesz, s mind erősebb lett benne a régi késztetés is, hogy rendet kell alapítania. VIII: Innsbruckban végezte élete első rövid, XI: első 30 napos lelkigyakorlatát. - 1891: megfogalmazta leendő szerz-rendje programját: Jézus Isteni Szívének Szolgálói engesztelésül, önmaguk megszentelődésére és a lelkek megmentésének szolgálatára az isteni Szívnek szentelik magukat. A lelkek megmentésének szolgálatára a szegények, betegek és elhagyottak fölkeresését, egyes-ek fenntartását (lányok, nők és gyermekek számára), s a gyermekek, de csakis a nép gyermekeinek nevelését tűzte ki célul: Jézus Isteni Szívének Szolgálói mindig arra törekedjenek, hogy a legtökéletesebben pótolják az otthoni nevelést; az árvák, a házasságon kívül született, szegény, elhagyott gyermekek találjanak „anyai gondoskodásra és szeretetre”. - 1891. VII. 2: újabb látomás erősítette meg rendalapító hivatását. VIII. 2: Berlinben a Pappelallee 112. sz. ház 2 szobás lakásában 3 kisgyermekkel, egy gondozónővel és egy dajkával elindította művét. A házat a lakók fokozatosan elhagyták, a gyermekek száma 15-re nőtt, s XII. 8: megáldották a kpnát, és az Oltáriszentség is lakója lett az otthonnak. - 1898: Holl-ban a ném. határ mentén keresett befogadó mpp-öt. III. 10: a sittardi pp. 2 évre befogadta. ~ házat vett, X. 30: kpnát szenteltek, 1899. II. 2: megnyitotta a novíciátust. 1900. II. 2: nővérei magánfog-at tettek. VII: Graupenben megvettek egy majort. VIII. 25: elhagyták Sittardot, Tilburgban nyitottak házat. - 1900. XI: ~ Londonba ment, III: Maldonban, VIII: Dumnow-ban vett házat. 1902: Schlierenben (Svájc) nyitott gyermekotthont. 1903. I: el kellett hagyniuk Angliát. XI. 1: Cremonában nyitott házat kisfiúk számára. - 1904. I: Rómában az alapítás jóváhagyását próbálta elérni. VI. 17: Rocca di Papában a frascati pp. fogadta be, X. 15: anyaházat és novíciátust nyitott. - 1906: Holl-ban, tekintettel az elűzött fr. szerz-ekre, feloldották az új alapítások tilalmát, a roermundi mpp. befogadta ~t is. - →Soós István OCD hívására 1907. VIII: ~ Bp-re jött, IX. 7: Újpesten fiúknak, 1908: Kőbányán leányoknak, Szentlőrincen és Erzsébetfalván fiúknak nyitott Szt József Otthont. - 1909. I. 30: Rocca di Papában 50 nővére tett fog-at, s 56 novíciája volt. 1910: alapítása megkapta az első p. elismerést. - 1912: 205 fogadalmas nővére, 50 novíciája, 82 posztulánsa volt; No-ban 5, Cseho-ban 2, Holl-ban 2, Angliában 1, Svájcban 2, Olo-ban 2, Bp-en 4, Bécsben 2 Szt József Otthon működött; az otthonokban 1000 kisfiú és kislány (1-14 éves) bentlakó, 900 bejáró (3-14 éves) gyermeket gondoztak. - 1912. IX-1920: ~ Amerikában volt. Torontóban, Lake Countryban, Merintonban, Wauwatosában, Kenoshában (Kanada), San Antonióban (Texas), St. Louisban (Missouri), Detroitban (Michigan) nyitott gyermek- és öregotthonokat. Közben 1915. I. 7: p. jóváhagyást kapott 7 évre. - 1920. VIII. 31: érkezett vissza Eu-ba. Végiglátogatta alapításait, 1921. VI: Münchenben nyitott Szt József Otthont. - 1924: az anyaházat Sittardba telepítette át. 1930. V. 12: kapta a végső p. jóváhagyást a →Jézus Isteni Szívéről nevezett Kármelita Nővérek kongr-ja. - ~ halálakor 58 zárdában kb. 1000 nővér gondozott kb. 10.000 gyermeket. - 1953. II. 2: Sittardban Msgr. W. Lemmens ünnepélyesen megnyitotta ~ b-gá avatási információs perét, mely 1957: zárult. 1972: jóváhagyták írásait, több mint 3000 levelet. 2006. V. 13: Sittardban b-gá avatták. **

Szt Józsefről nev. Mária Terézia anya. Önéletrajz. Ford. Paulik Péter. Bp., 1997. - Szentmártoni Mihály SJ: Istent keresve önmagunkra találni. ~ anya lelki arcéle. Bp., 2006.