🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tekla
következő 🡲

Tekla, Thekla, Szt (1. sz.?): vértanú. - Legendája szerint Szt Pál tanítványa Ikoniumban. Az ap. tanítása hatására szakított a ~ vőlegényével és szüzességet fogadott. Vőlegénye a hatóságnál panaszt tett, ~ álnok testvérei pedig elárulták Pál tartózkodási helyét. Pált kiűzték a városból, ~t máglyára vetették, ahonnan csodálatosan megmenekült. Csatlakozott Pálhoz. Antiochiába mentek, ahol a lányt vadállatok elé dobták, de azok nem bántották. Megszabadult és tovább segített Pálnak a térítésben. - ~ tiszt-e a K-i egyh-ban (Egyiptom, Bizánc) gyorsan elterjedt, majd meghonosodott Rómában, Itáliában, Lyon és Tarragona városában is. A kultusz sp. ihletésre a 18. sz: Bécsben, Prágában, Münchenben is fölbukkant. Mo-on útszéli szobra áll Nagycenken, lábánál két oroszlán hever. Egyetlen tp-a Kiskomlós (Torontál vm.) 1807: épített plébtp-a. Teklafaluban kpnát, Dunabogdányban 1817: mellékoltárt szenteltek ~ tiszt-ére. Barokk ~-oltára van az Erzsébet-apácák pozsonyi tp-ának. ~-társulat virágzott a 18. sz: Kolozsvárott. **

KL IV:323. - Bálint I:295. - BS XII:176.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.