Teodóz, Pecserszkij, Szt (Vasziljev, Kijev mellett, 1036.-Kijev mellett, 1076. máj. 3.): az orosz szerzetesség atyja. - Életét Nesztornak, a kk. orosz tört. krónikásának munkájából ismerjük, aki nem sokkal ~ halála után lépett be ~ ktorába. ~ gazdag családból származott. 13 é. volt, amikor meghalt az apja, szigorú anyja nem törődött ~ szerz. életre hajló természetével. Ezért ~ elszökött, a Kijev melletti remetetelepre, Szt Antal apát környezetébe került, aki 1055: beöltöztette. Később Barlaam igumen tanítványa, akinek 1062: az utóda lett. ~ irányításával a ktor (Pecserszkaja Lavra) az orosz és ukrán vidékek anyakolostorává vált. - ~ a szerzetesség lényeges keretének a testvéri közösséget látta, ezért hamarosan megreformálta a remeteséget, s bevezette a konstantinápolyi Sztudiu ktor reguláját. Közössége remetelakokban élt és csak meghatározott alkalmakkor gyűlt össze, mint később Nyugaton a →kamalduliak. Közös életük alapja a szigorú engedelmesség volt. Ktorát ~ a szeretetszolgálat tűzhelyévé tette, zarándokházat épített, mely a 19. sz: már 20.000 zarándokot fogadott egyszerre. Szt Bernáthoz és Assisi Szt Ferenchez hasonló bensőséggel tisztelte az Úr Krisztus emberségét. - Erejét a megfeszített munka és a sok vezeklés felőrölte. Isten előre kinyilatkoztatta neki halála napját, melyre ~ bensőséges örömmel készült: kinevezte utódját, és meghagyta, hogy éjszaka temessék el. A lit. hagyomány ~t a prepodobnyi megtisztelő jelzővel látta el. **

BS XII:292. - SzÉ 1988:365.