Terkán Lajos (Székesfehérvár, Fejér vm., 1877. ápr. 26.-Bp., 1940. márc. 26.): csillagász. - A gimn-ot Székesfehérvárt és Győrött végezte, majd a bpi műegy. és tudegy. hallg-ja, ahol 1901: bölcs. dri, 1903: mat-fiz. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1900: a bpi egy. kalkulátora, 1900-01: az ógyallai csillagdában tiszteletdíjas II. adjunktus, 1904-18: I. adjunktus. 1912: a bpi egy. „Az égitestek pályaszámítása és a tud. asztrofotometria” tárgykör mtanárává képesítette; Ógyallán obszervátori c-et kapott. Az I. vh-ban megszakítás nélkül 48 hónapig az arcvonalban szolgált. 1918. IX-XII. 15: századosként a hűvösvölgyi hadapródisk. mat-fiz. tanára. 1918. XII. 15: leszerelésekor Ógyallára utazott, ahol →Tass Antal alig-val és Hoffmann Ernővel a csillagvizsgáló műszereit leszerelte, s a várható cseh megszállás elől azokat parancsnoksága alatt az ógyallai nemzetőrökkel fegyveresen Bp-re szállította s az egy-en biztonságba helyezte. 1918-20: kinevezett obszervátor, 1920-34: a svábhegyi csillagvizsgáló obszervátora, 1934-35: nyugdíjazásáig főobszervátora. 1935-39: a JT bpi főisk-ján a csillagászat, a mat. és fiz. tanára. - A változó fényű csillagokat, a Nap mozgását, a csillagok hőmérsékletét tanulmányozta, kisbolygókat fényképezett. Foglalkozott a csillagok sugárzásával, s tökéletesítette a hőmérséklet-meghatározás módszerét. - 1938: a SZIA IV. o. tagja. - M: A refractio és extinctio elmélete. Bp., 1901. - Az állócsillagok hőmérsékletének meghatározása a Zöllner-féle koloriméterrel. Uo., 1904. - Egy helyen végzett hullóészlelések. Uo., 1904. - Beta lyrae pályaelemeinek kiszámítása spektroskopiai és photometrikai adatokból. Uo., 1906. - Napunk tengelyforgási idejének meghatározása. Uo., 1906. - A kis bolygók saecularis háborgása. Uo., 1907. (németül: Die saecularen Störungen der keinen Planeten. Uo., 1907) - Az 1905. c. üstökös pályája. Ógyalla, 1907. - Korrespondeáló hullócsillag-észlelések Nagytagyoson és Ógyallán. Bp., 1907. (ném-ül is) - A kéttest problémája változó tömegek esetén. 1-2. közlem. Uo., 1909. (Klny. Mat. és Phys. Lpk.) - A tud. asztrofotometria és jelentősége. Uo., 1912. (Klny. Időjárás) - A m. kir. Konkoly-alapítvány asztrofizikai obszervatórium fejlődése az államosítás (1899) óta és az int. új palotájának felavatása. Uo., 1913. - A déli csillagos ég photometriai megfigyelései. Ógyalla, 1916. - Allgemeines elementares Beweisverfahren zum Fermatschen grossen Satz. Bp., 1932. T.E.

Szinnyei XIV:20. - SZIA tagajánl. 1938:18. - Csillagászati Lpk. 1940:1. sz. - SZIA Értes. 1940:167. - Ker. m. közél. alm. II:1077. - MÉL II:845.