🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Thurzó
következő 🡲

Thurzó Ferenc, betlenfalvi (†1576): választott nyitrai püspök. - T. Teofil fia, T. János, Szaniszló és Zsigmond unokaöccse. Nagybátyja, T. Elek (†1544) országbíró lett a gyámja, támogatásával 1538: a páduai egy-en végzett. 1534. XI. 25: nagybátyja, aki Török Bálinttól megvette a nyitrai ppi birtokot, megszerezte neki a nyitrai ppséget, melyet III. Gyula 1550. VII. 4: erősített meg. 1540: a m. kir. kamara elnöke. Egyhm-jét helyette Hetes György knk. kormányozta. Egyh. teendői rovására inkább gazd. ügyekkel foglalkozott, rövid idő alatt rendezte a ppség pénzügyi viszonyait. Nem szenteltette föl magát, csak a kisebb rendeket bírta, 1534: megházasodott, első neje Kosztka Borbála. 1557: kir. tanácsos, az udvari kamara elnöke, Árva vm. főispánja, kir. főudvarmester. Ekkor szerezte meg az árvai uradalmat s Létava várát. Összeköttetése a nyitrai ppséggel 1557 k. szűnt meg, az ogy-en ekkor még nyitrai pp-ként említik, de 1556: már Bornemisza Péter erdélyi pp. a nyitrai ap. adm. 1560, 1561: a kassai nyugtalanság elsimítására, 1564: az egri vár ügyében kiküldött kir. biztos. Utóbb kir. főudvarmester, majd a török elleni háborúkban Mo. legfőbb élelmezési biztosa. Második neje Zrínyi Miklós gr. leánya, Kata, akitől szül. T. György (†1616) nádor. ~ állítólagos ev. volta forrásokban nem igazolt; ezt tisztségei sem valószínűsítik. - Utóda Nyitrán 1557: Bornemisza Pál. 88

Mendlik 1864:56. - Idők Tanúja 1866. IX. 26. („...sohasem vala megerősítve, sem felszentelve - csak mint minorita bitorolta e püspökséget 1557-ig”) - Gams 1873:376. (1534-57: pp.) - Wenczel 1877:38. (†1579) - Fraknói 1895:234. - Eubel III:277. - Religio 1911. V. 8. (Cserenyey István: Nyitra pp-ei a 16. sz-ban) - Schem. Nitr. 1914:11. (46.) - Kat. Szle 1923:527. (Takáts Sándor: Az oltármesterség...), 635. (Kühár Flóris: ~ házassága) - Hóman-Szekfű III:204, 234. - Veress 1941:693. - MÉL II:861.

Thurzó Gábor (családi neve: Rutterschmied Károly) (Bp., 1912. márc. 26.-Bp., 1979. febr. 5.): író, műfordító. - Apja korán magára hagyta a Rutterschmied-pékséget és üzletet vezető, valamint a 4 fiúgyermekét egyedül nevelő anyát, aki ~ írásainak egyik poétikus szereplője lett. A bpi piar. gimn-ban éretts. 1930-tól a Pázmány Péter Tudegy. m-ném. szakán tanult, azt félbehagyva 1933: No-ba utazott. Hazatérve anyja pékségében végzett apróbb munkákat. A Szolgálat és Írás Munkatársaság tagja, s egyik alapítója a Perspektíva (1931-32) folyóiratnak. 1935-: a →Vigília munk., a neokatolikus irod. egyik vezéralakja. Szemléletére a kor fr. filozófusai, elsősorban Jacques →Maritain hatott. ~ fedezte föl →Pilinszky Jánost. 1938-44: az →Élet folyóir. segédszerk-je. 1939-44: a Sajtókamara újságírói szako. tagja. Részt vett az Ezüstkor (1943. III-VI) alapításában. 1944: a Fővárosi Könyvkiadó Kft. vez-je. 1945-50: Várkonyi Zoltán Művész Színházánál színházi, 1951-től filmgyári dramaturg. 1945-49: a Vigília szerk. biz. tagja. 1961-: a M. Televízió dramaturgja. 1962: svéd nőt vett feleségül. 1976: tudta meg, hogy rákja van; élete ezután Váci u. otthona és a kórházak között telt; elbeszéléseiben (Elégia egy férfiszabó halálára; Lanovka) jelenítette meg a halálra készülő ember magárahagyatottságát. - Műveiből németre, fr-ra fordítottak. - Írásai: Perspektíva (1931. karácsony), Erdélyi Helikon (1932/41), Névtelen Jegyző (1932), Élet (1933, 1935), Fiatal Magyarság (1933), Független Szle (1934/35), A Könyves (1934/35), Napkelet (1934/40), kolozsvári Pásztortűz (1934/35), kolozsvári A Hírnök (1935/41, 43), Korunk Szava (1935), M. Kultúra (1935), Új Kor (1935/36), Aradi Kat. Tudósító (1936/38), Quelques nouvelles hongroises (1936), Válasz (1936), Vasárnapi Újs. (Új Magyarság) (1936/38), M. kat. elbeszélők [Bev.] (1937), M. írók kv-e. Bp., 1937. (A mai kat. reg.), kassai Új Élet (1937), Piar. Öregdiák (1937/38, 42), Kat. Szle (1938), A M. Asszony (1938, 40), Tükör (1938/42), Új Idők (1938, 40/41, 44/49), Film, Színház, Irod. (1939), Képes Krónika (1939/43), Nouv. Rev. de Hongr. (1939), pozsonyi Esti Újs. (1940), Film - Híd (1940), M. irod. alm. az 1941. évre. Bp., 1940., M. Szle (1940), Tolnai Világlapja (1940), Hősök és szentek. Bp., 1941. (Árpádházi Boldog Margit), Ködlovagok. Bp., 1941. (Szini Gyula; Török Gyula), M. Album (1941), M. Csillag (1941/43), pécsi Sorsunk (1941/42), Új M. Asszony (1941/42), Délibáb (1942/44), Forrás (1943/44), Rádióélet (1943), Zászlónk (1943/44), stb. - Filmesített forgatókv-ei: Vihar után (1944); Erkel (1952: Békeffy Istvánnal), Kiskrajcár (1953: Sándor Andrással, Palotai Borissal), Rokonok (1954: Móricz Zsigmond művéből), Bpi tavasz (1955: Karinthy Ferenccel), Két vallomás (1957: Hámos Györggyel), Bolond április (1957: Karinthy Ferenccel), Csempészek (1958: Szabó Pál írásaiból Máriássy Félixszel), Sóbálvány (1958), Merénylet (1959: Bacsó Péterrel, Babura Lászlóval), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960: Mikszáth Kálmán művéből), Egyiptomi történet (1962: közös egyiptomi-m., Fathi Zekivel, Ranódy Lászlóval), Honfoglalás, 1-3. r. (1963: tv-film, Illés Béla írásaiból), Öröklakás (1964: tv-film, Palotai Borissal), Ferencvárosi mozaik (1965: rövidfilm), Hétköznapi történet (1966: tv-film 1-3. r., Szemes Marianne-nal), Sellő a pecsétgyűrűn (1966: tv-film 1-2. r., Berkesi András írásából, Semsei Jenővel, Liska Dénessel), Én, Prenn Ferenc (1969: tv-film 1-3. r., Lengyel József írásából), A fekete város (1971: tv-filmsorozat Mikszáth Kálmán regényéből), Angyal a karddal (1971: tv-film). - Színművei: Rokonok. 3 fv. Móricz Zsigmond regényéből átd. Móricz Virággal. (bemut. bpi Madách Színház, 1951. II. 27.); Betyár. 3 fv. epilógussal. Móricz Zsigmond drámatöredékét befejezte. (bemut. bpi Jókai Színház, 1959. X. 10); Záróra. (bemut. bpi Vígszínház, 1962. XI. 17; komáromi M. Területi Színház, 1972); Hátsó ajtó. (bemut. bpi Vígszínház, 1963. IX. 26.); Az ördög ügyvédje. (bemut. uo., 1966. XII. 20.); Az oroszlán torka. (bemut. bpi Irod. Színpad, 1967. III. 21.); Meddig lehet angyal valaki? (bemut. Pesti Színház, 1969. XI. 3.); Az ürügy. (bemut. Veszprémi Petőfi Színház, 1969. III. 21.) - M: A messzi út. Írta Georg Rendi. Ford. Uo., 1936. (Élet-regények) - Segítő Fortunátus. Regényes elb. Bp., 1936. - Előjáték. Egy gyerekkor regénye. Uo., 1938. (Az Orsz. M. Kat. Főisk. Diákszöv. kv-ei) - Egy hősi élet legendája. (Ward Mária) Írta Ida Friderike Coudenhove. Ford. Uo., 1938. - Az adósság. Reg. Uo., 1939. - Szakadék. Reg. Írta Henry Bordeaux. Ford. Lovass Gyulával. Uo., 1940. - A tintahal. 8 elb. Uo., 1941. (Balassi Bálint kvtár 5.) - Hősök és szentek. Uo., 1941. (Árpádházi B. Margit) - Ködlovagok. Írói arcképek. Szerk. Bp., 1941. - A brazíliai kérő. Kisreg. Uo., 1942. (Diárium kvtár) - Az árnyak völgyében. Reg. Uo., 1942. (Új m. reg-ek) - Így épült a Siegfried-vonal. Írta Werner Flack. Ford. Uo., 1942. (A mai háború) (A Székely Egy. és Főisk. Hallg. Egyes. kv-ei) - Apátlan évek és 23 elb. Uo., 1943. - Azok a régi szép idők. Reg. Írta Hans Fallada. Ford. Uo., 1943. - Elvarázsolt világ. Írta Hans Carossa. Ford. Uo., 1943. (Külf. reg-írók) - Nappalok és éjszakák. (címváltozata: A halál és háló) Reg. Uo., 1944. - A Moll-lányok. Reg-es tört. Uo., 1945. - Akár a vízözön. Reg. Uo., 1949. (Révai kvtár 30.) - Rokonok. Móricz Zsigmond regényéből. Irod. forgatókv. Uo., 1951. [soksz.]; [Filmforgatókv.] (Rendező: Máriássy Félix) Uo.,1954.; utóbb. Dráma. Színpadra írta Móricz Virággal. Uo., 1958. (Játékszín 4.) - Hamis pénz. Reg. Uo., 1956. - A sóbálvány. Reg. Uo., 1957. [és filmforgatókv. 1958. (soksz.)] - Amen, amen. [Elb.] Uo., 1959. - Hajnali merénylet. Filmforgatókv. Uo., 1959. (Soksz.) - Biatorbágy. Egy magánnyomozó emlékeiből. Filmnovella. Uo., 1960. - A szégyen. Reg. Uo., 1961. - József és Putifárné. Reg. Uo., 1961. - Bárány az akolban. Elb. Uo., 1963. - Hátsó ajtó. Dráma. Uo., 1964. - A szent. Reg. Uo., 1966. (Dramatizált változata: Az ördög ügyvédje c.) - Az istennő hajóra száll. Elb. Uo., 1967. - Egy ember vége. Reg. Uo., 1968. - Tetszés szerint. Elb. Uo., 1969. - A rászedettek. Elb. Uo., 1969. - Hét színjáték. Uo., 1974. - Belváros és vidéke. Emlékezések. Uo., 1977. - Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Móricz Zsigmond regényéből. Filmforgatókv. Uo., 1977. (soksz.) - Egy halott Varsó és Krakkó között. Kisreg. Uo., 1979. - Az utolsó kör. Elb. Uo., 1980. - Napló helyett. Emlékezések, tárcák, kritikák. Szerk. Keszthelyi Dezső. Uo., 1984. M.F.-88

A Sajtó 1939:4. sz. - Rádió Újs. (1942: interjú) - M. Kultúrszemle (1943: interjú) - Sajtókamara évkv-e. Uo., 1943. (s.v. Rutterschmidt Károly) - Bíró 1955:120, 131. - Látogatóban. Kortárs m. írók vallomásai. Bp., 1968. (Faragó Vilmos: ~) - Rónay László: ~. Uo., 1974. -: Szabálytalan arcképek. Uo., 1982. (~ szabálytalan portréja ) - Keresztúry Dezső: Kapcsolatok. Uo., 1988. (Az ördög üdvédje. ~ról.) - Major Ottó: A megtalált út. Uo., 1989. (Az üdvösségkereső) - MItB 1905-1970. II:592. - Viczián 1995:331, 1963. - Új filmlex. 1973. II:556. („szerzett diplomát”, stb. téves adattal) - Rónay László: Mítosz és emlékezet. Uo., 1997. (Vallomás ~ról) - Beke Albert: A kételkedés művészete. Uo., 1999. (~ról az Egy ember vége kapcsán) - Katkó István: Tabló babérlevelekből. Uo., 1999. - Rónay László: Dienes András ~ szemével. Uo., 2005. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)

Thurzó János, betlenfalvi (1464.-Neisse, Szilézia, 1520. aug. 11.): megyéspüspök. - T. János (†1508) körmöci kamaragr. és krakkói konzul fia, T. Szaniszló testvére, T. Ferenc és Zsigmond unokatestvére. Itáliai egy-eken 1500/01: Páduában tanult és drált; ekkor már prép.; a boroszlói egyhm-ben pappá szent., hamarosan uo. knk., a sziléziai m. párt egyik oszlopa. A boroszlói kápt. 1501: Roth János pp. (†1506. I. 21.) coadjutorává választotta, 1503. VII. 21: utódlási jogot kapott. 1504. II. 2: a sziléziai rendekkel aláírt Kolowrat-szerződésben is kikötötték, hogy Roth pp. halála után ~ legyen az utóda. Öccse 1506. III. 22: boroszlói pp-ké szent., 1507. IV. 14: sziléziai főkapitánnyá választották. 1509. III. 11: öccsével, Szaniszlóval Prágában Lajost cseh kir-lyá koronázta; ez évben vált meg a sziléziai főkapitányságtól. 1510: Lengyo-ban mint II. Ulászló követe részt vett a pozeni ogy-en, 1512. II. 12: Krakkóban Zsigmond lengy. kir. és Szapolyai Borbála esküvőjén. 1515. VII. 31: Miksa cs-tól pénzverési kiváltságot kapott. - II. Ulászló Budán 1505. VII. 20: elrendelte a boroszlói egy. létrehozását, melynek alkancellárjává ~t tette. ~ intézkedett a glogaui Johann →Tetzel OP 1504 óta tartó búcsúhirdetései ellen, amiért följelentették Rómában, de a vádakat alaptalannak találták. ~ reformációhoz tartozása nem igazolt. - Utóda 1521. VII. 24: Salza Jakab. T.E.

Nagy 1865. XI:204. (†aug. 21.) - Gams 1873:264. (s.v. Turzo, †aug. 2.) - Wenzel 1877:19. (†aug. 21.) - Eubel II:297. (†1506. jan. 21!); III:358. (†aug. 2.) - Veress 1941:692. (†aug. 11; 1513: pp.).

Thurzó János, betlenfalvi (†1550. júl. 4. előtt): megyéspüspök(?). - Eubelnél é.n. (Podmaniczky István és Thurzó Ferenc között) nyitrai mpp.

Eubel III:277.

Thurzó Kálmán Árpád, OSB (Pozsony, v. Pozsony vm., 1920. júl. 6.-Pannonhalma, 1996. jún. 1.): gimnáziumi tanár, lelkipásztor. - 1939. VIII. 6: lépett a r-be. 1941. VI. 27: egyszerű, 1944. VI. 27: ünn. fog-at tett, XI. 19: pappá szent., Komáromban, 1947: Kőszegen gimn. tanár. 1948: Kőszegpatyon, majd Veszprémvarsányban lelkész. 1957 nyarán elhurcolták. vádemelés nélkül X: szabadon bocsátották, de távoznia kellett állomáshelyéről. 1959: Győrszentivánban lelkész, vámügybe keverve 1966. II. 24: házkutatás után 2 kp-jával Győrbe vitték. 8 havi vizsgálati fogság után X. 24: ideigl., 1967: véglegesen szabadult. 1985-ig Bársonyoson lelkész. 88

PN 1987:217. (1648.) - „Ha engem üldöztek...” Vál. dokumentumok a győri egyhm. életéből 1945-1966. Bp., 1991:102. - Szántó 1992:164. - Hetényi Varga 1999. I:145. (s.v. Thurzó Árpád Kálmán)

Thurzó Szaniszló, betlenfalvi (†Alamóc, Morvao., 1540. ápr. 16.): püspök. - T. János (†1508) körmöci kamaragróf és krakkói konzul fia, T. János testvére, T. Ferenc és Zsigmond unokatestvére. 1485: a krakkói egy-en tanult kánonjogi dr.; az alamóci egyhm-ben pappá szent., ahol 1497: knk. VI. Sándor az alamóci ppi széket III. Frigyes és II. Ulászló pártfogoltjával szemben unokaöccsével, J. Borgiával töltette be. II. Ulászló ~t küldte Rómába, aki több évi ottléte alatt elérte, hogy J. Borgia, aki már Mons Regalis érs-e is volt, az alamóci ppségről lemondott. A kápt. ~t választotta pp-ké. 1497. I. 30: megerősítették. 1498. V. 23: Wischauban egyhm. zsin-ot tartott; 60.000 aranyért visszaváltotta az elzálogosított kápt. jószágokat, ezekhez saját költségén megvette a velehradi monostortól a polesovici szőlőket és tizedet. 1500: a brünni ogy-en föllépett a picardok ellen. 1501: készült el az alamóci kápt. statutuma, melyben kimondták, hogy minden knk-nak felsőbb tud-os képesítés szükséges. 1506. III. 22: bátyját, T. Jánost boroszlói pp-ké szentelte, akivel Prágában 1509. III. 11: Lajost cseh kir-lyá koronázta. 1527. II. 24: ~ koronázta cseh kir-lyá Habsburg Ferdinándot. 1538. V. 3: egyhm. zsinatot tartott, határozatainak gyűjteménye e zsinattal kezdődik. Elsőként az alamóci pp-ök közül jegyzőkv-et készíttetett az érkezett s az elküldött iratokról, s azok irattári elhelyezését is elrendelte. - Utóda 1541. III. 18: Zubeck Bernát. T.E.

Gams 1873:298. (†ápr. 17.) - Wenzel 1877:29. (†ápr. 16.) - Eubel II:228. (krakkói knk.); III:279. (†ápr. 17.) - MÉL II:862. (†ápr. 7.)

Thurzó Zsigmond, betlenfalvi (Lőcse, Szepes vm., 1465.-Várad, 1512. szept. 12.): megyéspüspök. - Apja, Márton várkapitány, testvérei: György, Péter, Márton, Gáspár. T. Ferenc, János és Szaniszló unokatestvére. Egy. tanulm-ait 1489-től Páduában végezte. 1496: aradi főesp. 1500. VII. 14: esztergomi knk. 1501: fehérvári prép., II. Ulászló titkára, része volt II. Ulászló és XV. Lajos fr. kir. szövetségkötésében. A MA-ban 1501. II. 24-VI. 16: vál., 1501-1503. VII. 4: tényl. szerémi mpp. A török veszedelem miatt ppségét fölcserélte a fehérvári prépsággal. 1502. VII-VIII: követ Velencében. 1503. XI. 23-1504. II. 24: vál., 1504. V. 8-1505. II: tényl. nyitrai pp., 1504. X: kijelölt erdélyi pp. II. Gyula 1505. V. 8: megerősítette, de már 1506. II. 5-1507. V. 22: vál. és megerősített, 1507-12: tényl. váradi mpp. Sírja a nagyváradi szegyh-ban. - 1506 közepéig hazánk külügyeinek (főként a fr. és velencei kapcsolatoknak) irányítója. Közreműködött a Habsburg-Jagelló családi kapcsolat (Ferdinánd, Mária ill. Anna, Lajos) létrehozásában. 1507: követ a p-nál. Váradon élt, humanista kör alakult körülötte, gondoskodott fiatalok, köztük Oláh Miklós neveléséről. Fényes épületeket kezdett építtetni, Várad védőfalát megerősíttette, de az alsópapság és a kápt. „kapzsinak” tartotta és szembefordult vele. Perre mentek, s az ügy a p-ig jutott, aki kivette a kápt-t a pp. joghatósága alól. Váratlanul halt meg, a szegyh-ban temették el. - ~nak ajánlotta Aldus Manutius Ciceronis Epistolae familiares. Velence, 1502. c. kiadványát. ~ kv-eit nem látta el sem címerével, sem névaláírásával, így azon az egyen kívül, amelyet Gazius ajándékozott neki (orvosi értekezés a testi-lelki egészség megőrzéséről), csak azt a 11 művet ismerjük, amelyeket →Henckel János kapott tőle, amint ezt Henckel beírta a kötetekbe. Ezek 1987: Gyulafehérvárott voltak, és kivétel nélkül római jogi munkák. - Utóda 1503: a Szerémségben és Nyitrán 1505. VIII. 23: Bajoni István, Erdélyben széke 1506-08: üres (1506. III. 1: Jean de Foix bordeaux-i érs., Anna kirné rokona lett az adm.), utóda 1508: Perényi Ferenc, Váradon 1512. IX. 6: széke üres, utóda 1514. XI. 19: Perényi Ferenc. 88

Mendlik 1864:56. (36.) (1504-05: nyitrai pp.), 89. (1504-05: erdélyi pp.), 82. (1506-12: váradi pp.) - Idők Tanúja 1866. IX. 26. (36.) - Gams 1873:375, 379, 382, 385. (1501: szerémi, 1504: nyitrai, 1505: erdélyi, 1506: váradi pp.) - Wenzel 1877:11. - Bunyitay I:354-366. (1503: nyitrai, 1504: erdélyi, 1505: váradi pp.) - Fraknói 1895:215. - Schem. Mv. 1896:86. - Bihar vm. 1901:46. - Eubel III:276. (1503. VIII. 4: nyitrai, 1504. XI. 15: erdélyi, 1505. XII. 19: váradi pp.) - Veress 1915:19; 1941:693. - MÉL II:862. - Kollányi 1900:121. - Religio 1910. V. 1. - Schem. Trans. 1913:13. - Schem. Nitr. 1914:10. (41.) (1504: nyitrai pp.) - Eubel II:225. (s.v. Sigismundus Tursus [Thurzó], fehérvári knk., 1503. VIII. 4: nyitrai pp.); III:113. (s.v. S. de Turso; 1504. XI. 15: erdélyi pp.); III:347. (s.v. Thurzo, 1505. XII. 19: váradi pp.) - Gašić 1944:59. (Lőcsén temették) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:68. - Jakubinyi 2004:24.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.