🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tiberius
következő 🡲

Tiberius, Claudius Nero (Kr. e. 42. nov. 17.-Capri szigete, Kr. u. 37. márc. 16.): Augustus fogadott fia és udódaként 14-37: római császár. - Uralkodása idején lépett föl Keresztelő János és Jézus Krisztus (Lk 3,1). Az evang-okban egyszerűen „a császár”-nak nevezik (Mt 22,17.21; Lk 23,2; Jn 19,12.15). - Szülei ~ Claudius Nero és Livia Drusilla. Az apa korai halála után ~ anyja Octavianus Augustushoz ment férjhez. ~ 18 é. korában quaestor lett, az annona meg az ergastulumok felügyeletével bízták meg. Kr. e. 21: mint hadi tribunus a cantaberek ellen harcolt, majd Tigranes kir-t vezette vissza Armenia trónjára. Kr. e. 16: Gallia helytartója. Mindezen állásokban nagy pontosságot és kötelességtudást tanúsított, ridegségével, kimért magatartásával és elzárkózottságával azonban nem szerzett barátokat. Kr. e. 15: Augustus ~ra és Drusus öccsére bízta az Alpok és a Felső-Duna közötti országok meghódítását. Míg Drusus a Brenner-hágón át nyomult az Inn völgyébe és innen a bajor fennsíkra, ~ a Rajna felől hatolt a Felső-Duna irányában, és VIII. 1: a Bodeni-tó partján kivívott nagy diadallal megoldotta feladatát. A kettős hadjárat gyümölcse Raetia, Vindelicia és Noricum meghódítása és tartománnyá szervezése. Amikor 12: (Agrippa halála után) a nehezen fékezhető pannonnok és dalmaták fegyvert fogtak, Augustus ~t küldte ellenük fővezérnek, aki helyreállította a békét, s visszaűzte Erdélybe a Kr. e. 11/10 telén a Duna jegén át Pannoniába betört dákokat. E győzelmekért 9: diadalmenetet tarthatott. Drusus váratlan halálának hírére Mainzba kellett sietnie, hogy Drusus hódításait biztosítsa, ami sikerült is. Kr. e. 7: még egyszer bejárta Germania egy részét, de ekkor családi viszály és kegyvesztése hadi pályáját hirtelen félbeszakította. - II. Agrippa halála után Augustus kényszerítette ~t, hogy első nejétől és gyermekétől, kiket nagyon szeretett, váljon el, és Agrippa özvegyével, Juliával (Augustus leányával) keljen egybe. Ez a házasság nem volt szerencsés. A vidám és könnyelmű Julia sehogy sem fért meg mogorva férjével, kit úton-útfélen kigúnyolt, atyja előtt bevádolt, és utoljára becsületében is meggyalázta. Mi több, Julia első házasságából való gyermekei is éreztették mostohaapjukkal, hogy ők a trón várományosai, ő pedig afféle betolakodott és csak megtűrt rokon. ~ jó ideig tűrte a megaláztatást, de végül lemondott méltóságairól és elvált Juliától. Augustus e merészségéért Rhodus szigetére száműzte, ahol 8 évet töltött. Anyja végre a cs-nál kieszközölte visszatérését, de meg kellett fogadnia, hogy nem fog politizálni. ~ ezért Rómában esquilinusi villájában csak tanulmányainak élt. Eközben Augustus unokái egy kivételével meghaltak, így a cs. kénytelen volt mostohafiát (acerbusnak nevezte) maga mellé venni, majd Livia közbenjárására megadta neki a proconsuli méltóságot, adoptálta, kormánytársul fogadta és végrendeletileg magánvagyonát is ráhagyta. De most sem bízott ~ban, s unokáját, Postumus Agrippát is adoptálta, ezért arra kényszerítette ~t, hogy Kr. u. 4. VI. 27: a saját fia, Drusus mellőzésével Germanicust adoptálja. Majd Germaniába indult, legyőzte a cheruscusokat, átkelt a Weser folyón, s Alisóban és környékén, az ellenséges föld szívében felütötte téli hadiszállását. Kr. u. 5: kettős támadást intézett a germánok ellen, az egyiket az Északi-tenger, a másikat a Rajna vonala felől. A terv fényesen bevált, a germánok az Elbáig meghódoltak. A meghódított föld szervezését ~nak alvezéreire kellett bíznia, mert a cs. reá újabb, nehezebb feladatot bízott: Maroboduus marcomann kir. és római mintára szervezett katonai államának megdöntését (a mai Cseh- és Morvao. földjén). - ~ Kr. u. 7: változó szerencsével folyó harcban a pannonokat és szövetségeseiket verte le. Kr. u. 8 őszén Rómába ment, ahol Augustus imperatori címmel és diadalmenet engedélyezésével jutalmazta hadi érdemeit. - ~ Kr. u. 14. VIII: éppen elindult Pannoniába, amikor Augustus meghalt. Livia sürgősen visszahívta fiát, s VIII. 19: vele együtt átvette a kormányzást. - ~ 55 évesen, megaláztatásokban bővelkedő évtizedek után került a trónra. Népszerűség sem övezte, hiszen ezt éppen oly kevéssé kereste, mint a többi kitüntetést, és még azt sem engedte meg, hogy a nép sorfalban várakozzék rá. Visszautasította a senatus által felajánlott pater patriae címet, nem engedte meg, hogy szobrot v. (az egyetlen szmürnai kivételével) tp-ot emeljenek neki. Nem élt az imperator címével, az augustus címet csak külf. fejed-ekkel szemben használta, és még a dominus megszólítást is csak szolgáitól tűrte meg. - Tekintettel az ingadozó örökösödési viszonyokra, fő kérdésnek az látszott, vajon hogyan fogadja ~ trónralépését a prov-kban elhelyezett katonaság. Míg Augustus élt, a béke és háború idején egyaránt nagyon igénybe vett légiók úgy-ahogy hűek maradtak, de Augustus halálának hírére kitört belőlük az elégedetlenség. A ~ és Germanicus közt lappangó ellentét is új tápot nyert. ~ nagyjából Augustus uralmának nyomain haladt. 7 esztendőn át, sőt bizonyos megszorításokkal haláláig gépies pontossággal és kötelességtudással végezte uralkodói teendőit. Óvatossággal és éber körültekintéssel haladt a maga útján, miközben alig akadt munkatársa, amennyiben a nemesség legnagyobb része akadályozta ténykedéseit. Közjogi reformokban kétszeres óvatossággal kellett eljárnia, mert Augustus elmulasztotta a princeps és a senatus hatalmi körét pontosan és világosan megjelölni. ~ csakis egy lényeges pontban változtatta meg az Augustus alatt meghonosodott szokásjogot, ti. a consulok választását elvette a comitiáktól és a senatusra bízta, mégpedig azzal a megszorítással, hogy a senatusnak a 2 consult a cs. által javasolt 4 jelölt közül kellett megválasztania. A népgyűlés ezentúl mindössze acclamatióval tüntethette ki a megválasztottakat. A törvényhozás terén gyakorolt jogától is elesett a népgyűlés, melynek nevében a cs. (rendeletekkel) és a senatus (határozatok alakjában) döntött, amint ez különben már Augustus alatt szokásban volt. Merészebb újításszámba ment, hogy ~ a városi rendőrség főnökségét újjászervezte (praefectura Urbis), és hogy a rendőrfőnököt, a 3 cohors városi rendőrség fejét bíráskodási joggal ruházta fel, melynek hatásköre esetről esetre tágult. Ezt az új hivatalt csak senator rangú férfiú viselhette. A városi közig. terén ~ külön biz-ot létesített (curatores tabularum publicarum), melynek a levtárakban elkallódott régi okl-ek megújítását és helyreállítását tűzte ki feladatául. A Tiberis szabályozására külön biz-ot hozott létre. Meghatározta a hivatalnokok képzettségének és gyakorlottságának szükséges mértékét. A republicanus magistraturák és a senatus iránt egyébiránt a törv-ekben gyökerező tisztelettel viseltetett, és ez utóbbi testület hatalmi körét, mely a dyarchikus kormányrendszer értelmében vele egyenrangú tényező volt, különösen bíráskodási tekintetben ismételten tágította. A senatorok és (néha-néha) a lovagok sorából szemelte ki a cs. consilium 20 tagját, kik közül néhány közelebbi viszonyba is lépett a különben elzárkózó cs-ral. A senatorokat eltiltotta az üzleti spekulációktól, és megkövetelte, hogy vagyonuknak legalább kétharmadát fekvő birtokban helyezzék el. Szigorú törv-nyel sújtotta az elharapódzott okl- és végrendelethamisítást. Nagyon sokat buzgólkodott a régi tisztesség és illemszokások megőrzése körül. Nem tűrte, hogy senatori rangú férfiú trágár színházi darabot v. pantomimust megnézzen; illetlenül viselkedő színészeket és táncosokat megvesszőztetett és kiutasított. Elszegényedett nemesi ifjakat és nőket támogatott, erkölcstelen életet folytató nemeseket száműzött. Még szigorúbban járt el a házasélet hűsége ellen vétkezőkkel, és nem kedvezett az agglegényeknek. Nem tűrt fényűzést, beszüntette az újévi ajándékokat, és megtiltotta, hogy alattvalói (ki félelemből, ki szolgalelkűségből) őrá hagyják vagyonukat. Ínség és elemi csapások idején rendkívül bőkezűnek mutatkozott. Bár nem hitt ennek isteneiben, mégis Augustus példájára mindenkoron védelmezte az államvallást, pontosan végezte az előírt szert-okat, pártolta az Augustus-kultusszal foglalkozó testületeket. Külf. kultuszoknak ritkán fogta pártját, és korlátozta a nagyon elszaporodó jövendőmondók és kuruzslók üzérkedéseit, ámbár ő maga bízott a horoszkópban, és mindvégig nagyon is érdeklődött a misztikum iránt. A hadsereget fegyelemhez szoktatta, és hogy a légiók mennyire elismerték tekintélyét, bizonyítja az a tény, hogy a trónváltást követő zendülésektől eltekintve egész uralkodása alatt fegyelem és csend honolt a táborokban, noha a kilátásba helyezett engedményeket visszavonta. A légiókat béke idején óriási méretű, közhasznú munkákkal foglalkoztatta. Korszakalkotó és utóbb végzetszerű jelentőségre emelkedő újítást tett a cs. gárdával, melynek csapatait kegyence, Sejanus terve szerint a viminalisi kapu előtt épült, megerősített táborba rendelte, és hogy minden eshetőséggel szemben azzal rendelkezhessék, 1 cohorsot maga mellé vett a palotába. E reform következményeként a gárdafőnök az első helyre emelkedett. Kötelességtudó helytartókat hosszabb ideig hagyott meg a prov-k élén, a tartománybeliek pedig könnyebben emelhettek panaszt a zsaroló tisztviselők ellen. Egy cs. alatt sem indítottak annyi vádkeresetet zsaroló tisztviselők ellen és a prov-k jóléte sem volt soha oly kielégítő, mint ~ uralkodása alatt. Ebben ismerhetjük fel uralmának igazi fényoldalát. - Annál szomorúbban alakult ~ viszonya a róm. nemességhez és főv-ához. A szíve mélyén még köztársasági érzelmű nemesség tradicionális szokásnak engedvén tüntetőleg magasztalta a letűnt dicső múlt emlékeit, míg a jelen zsarnoksággal szemben s a jövőtől egy új Brutust óhajtott. A kölcsönös ellenszenvből és gyűlölségből végül élet-halál harc fejlődött ki, melyben a nemesség színe-java áldozatául esett a zsarnokká fajult cs. dühének. - Első nejétől született fia, Drusus Caesar Germanicus halála után trónörökösnek számított, bár ~ az örökösödés kérdéséről Augustus példájára nyíltan sohasem szólott. Apa és fiú között sem volt meg a kellő bizalom. ~ nem sokkal trónralépése után szakított korlátlan befolyásra törekvő anyjával, idővel fel is hagyott látogatásával, és utolsó betegségében egyetlen egyszer sem kereste többé fel. Livia pártja (a népben és a senatusban) ~ ridegségét azzal bosszulta meg, hogy a legképtelenebb vádakat terjesztette róla, sőt utóbb anyagyilkos hírébe is hozták. Még rosszabbra fordult ~ viszonya a gőgös Agrippinához, aki férje halála után nem tudott megbarátkozni szerényebb állásával. Germanicus özvegye nemcsak négyszemközt, hanem nyíltan is kifejezést adott abbeli gyanújának, hogy férjét ~ parancsára mérgezték meg. - Egyetlen társa és kegyence Sejanus gárdapraefectus volt, odaadó, kitartó, sima modorú, emberekkel bánni tudó, de eszközökben nem válogató, jellemtelen ember, aki csak egy célt ismert, a hatalmat. Elhitette az elszigetelt ~szal, hogy a dinasztia és a birod. érdekeit szem előtt tartó terveit keresztül tudja vinni. ~ rövid idő alatt annyira megkedvelte, hogy engedelmével a kaszárnyákban és a forumon szobrokat emeltek kegyencének. 26: rávette ~t, hogy vonuljon vissza Capri szg-ére magánbirtokára. Ettől kezdve Sejanus lett Rómában az úr. 29: a senatus a kapott utasításhoz híven magát Agrippinát és ifjabb fiát ítélte felségsértés miatt száműzetésre, Nérót pedig kicsapongó életmódja miatt fogságra. Végül ~ ellen forralt összeesküvést, amit azonban az utolsó pillanatban lelepleztek ~ előtt. Sejanust 31. X. 18: megfojtották, és ~ rettenes bosszút állt. Sejanus családját és egész rokonságát kiirtották. Barátainak is meg kellett halniok, szintúgy Agrippinának és Drususnak. A senatus nem győzte a sok felségsértési pert tárgyalni, melyeket ~ parancsára immár sommás úton kellett elintéznie. Csak Cajus Caesarnak kegyelmeztek meg, aki életéért rettegvén, anyját, öccseit veszni engedte, anélkül, hogy csak egyetlen szóval is elárulta volna részvétét. Ezt a jellemtelen ifjút vette ~ maga mellé Capriba, és ezt szemelte ki utódának. Bár ~ most is a kormányzásnak szentelte idejét, de mert Capri szg-e mind jobban hozzáférhetetlenné vált a külső világ számára, és mert a rettegő senatus ~ utasítása nélkül semmit sem mert kezdeményezni és elintézni, az áll. gépezet fennakadt. A hatalmat voltaképpen a kapzsi Macro kezelte, folytatván a cs. tudtával vagy anélkül ártatlanok és bűnösök elítéltetését. ~ szelleme és kegyenceinek rémuralma mint valami sötét vészfelleg nehezedett az örök városra. Rémületből, életuntságból, utálatból sok előkelő római önként oltotta ki életét, az öngyilkosság járványként pusztított. A fejed. tanács tagjai közül éppen a legderekabbik (M. Coccejus Nerva) inkább éhen halt, semhogy tovább nézze az istenektől sújtott cs. és népének szenvedéseit, a közszellem nyomorúságát. Maga ~ kétségbeesett szavakban vázolta a senatushoz intézett leveleiben határtalan elhagyatottságát és boldogtalanságát. Egyesek szerint a súlyos beteg, legyengült ~t végül megfojtották. Végrendeletében hír szerint Cajus Caesar és Tiberius Caesar között megosztotta hatalmát. **

Pecz II/2:1040. - Nabor, Felix: Az élet koronája. Elb. ~ cs. idejéből. Ford. Nagy István. Bp., 1928. - Vanyó IV:45. - BL:1817.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.