Tihany (a szláv tich, 'csendes' szóból), Veszprém m.: 1. félsziget a Balaton északi partján. 1952: hazánk első tájvédelmi körzete. - a) A fszg. szegélyén bazalttufából álló vulkánok sorakoznak, belsejében a vulkáni működés alatt és az utóműködés során feltörő hévizekből kicsapódó kovadús mészkőlerakódásokból festőien szép forráskúpok keletkeztek, melyek közül legépebb és legszebb a Belső-tó közelében lévő Arany-ház. Forráskúpok legnagyobb tömegben a rév fölötti Hosszúmezőn találhatóak. Az Apáti-hegy ÉNy-i peremén, a sajkodi üdülőtelep fölött a forráskúpok a tufarétegek tetején ülnek a mélység fölött. A Csúcs-hegy magas kis kúpja is hévizes lerakódás eredménye. A tp. mellett 1951: felfedezett kis barlang forrásüledék anyagát is melegvíz oldotta ki és abban üreget hozott létre. - b) A ~i kecskeköröm valójában az egykor a Pannon-tengerben élt, Congeria ungula caprae nevű, nagy osztrigához hasonlítható kagyló éles, kemény, háromszög alakú sarka. Ha a hullámok játszanak vele, kecskeköröm alakú kis darabbá kopik. A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, amelyben leírta a ~i visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket. Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikv-ben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány m-rel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi „kecskekörömbányák” voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök; innen származik a mai Gödrös elnevezés is. - c) A Balaton mellett a legszebb, legépebben fennmaradt földvár ~ kettős földvára, az Óvár. A korai vaskorban építették. A tó felől nincsenek sáncai, itt meredek part és erdő védte. A többi oldalról, a lankás lejtők felé földsánc védi a karéjt, mely 3 részre tagolódik. - d) ~ legmagasabb pontján, a 235 m magas Csúcs-hegy kúpján ötszögű alapfalak láthatóak, amelyek egyes kutatók szerint római őrtorony alapfalait sejtetik. Vsz. azonban, hogy a tihanyi vár egyik figyelőtornya volt, ahonnan a Ny-i tómedence környékét lehetett belátni, s szükség esetén jeladással közvetíteni a belső vár felé a híreket. - e) Várát 1276 e. építtette az apátság. Később kir. kézre került. A török közeledtével megerősítették a ktort, végvár lett. Mindvégig ker. kézen maradt. 1702: cs. rendeletre lerombolták. A ktort négyszög alaprajzú, bástyákkal védett fal övezte. Ma nincs maradványa. - f) Az apátságtól É-ra kb. 1 km-re az Óvár-hegy K-i szélén a 11-14. sz: remete cellákat vágtak a bazalttufában. Az alapítólevél vsz. ezt a helyet jelöli a görög Petra névvel. Feltételezhető, hogy a cellák első lakói görög remeték v. szerz-ek voltak. 1211: mint Szt Miklós oroszkői egyházát említik, 1267: p. okl-ben cella monachorum, que Vruzku vulgariter nominatur, az apátsághoz tartozik. 1270: Salamon, 1322: Miklós az oroszkői Szt Miklós szerz-ház perjele. A 4 cellacsoportból álló barlangkolostor, amelynek vsz. kápolnája is volt, 1350 k. sziklaomlás következtében elnéptelenedett. - g) A ~i visszhang az Óvár fennsíkjának D-i lejtőjén, az Attila-domb kis kiugrása alatti pontról volt hallható. Az elkiáltott szótagokat a kb. 600 m távolságban lévő tp. fala verte vissza, mert a hallóhely és a tp. között a térszín lemélyedt. Korábban alacsony, nádtetős házak álltak itt, és a közúti forgalom sem zavarta a hang útját oda és vissza. Az irod-ban: Vörösmarty Mihály: A tihanyi visszhang; Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz; Garay János: A tihanyi visszhang. - 2. →tihanyi Szent Ányos bencés apátság. - 3. a) A fszg. török korban elpusztult községének, Apátinak az emlékét egy 12. sz. tp. őrzi a 71-es út mellett. Védőszentje ismeretlen. - b) A Club Tihany üdülőkomplexum felett a 13. sz. Újlak község kis Szt Margit-tp-ának romjai. - 4. plébánia a veszprémi főegyhm. veszprémi esp. ker-ében. Tp-a a →tihanyi apátsági templom. Akv. 1685-től. Plébánosai bencések: 1685: Baranyai János, 1730: Márkus Marián, 1740: Mórocz Béla, 1778: Károly Fábián, 1787: Kovács Flórián, 1807: Farkas Fülöp, 1809: Pacsay Tibor, 1810: Bosnyák Móricz Márton, 1811: Horgas György Lajos, 1812: Polgár László Ignác, 1814: Borsó Gellért, 1818: Pénzes Zsigmond József, 1820: Nagy Boldizsár Károly, 1821: Cziráky Konstantin János, 1824: Mászni Szilveszter Ádám, 1827: Belák Ciprián Mihály, 1831: Halbsch Günther Ignác, 1832: Kovács Márk János, 1838: Kovács Villebald Endre, 1839: Góry Anasztáz János, 1844: Horváth Bálint István, 1847: Penner Román Sebestyén, 1849: Hiros Bernát Károly, 1853: Vaszary Egyed Jánosd, 1856: Csillag Rupert Antal, 1858: Bády Izidor János, 1860: Hiros Bernát Károly, 1864: Apa Benedek Ignác, 1866: Novák Ede György, 1872: Vincze Paulin István, 1886: Neumayer Gellért József, 1900: Sipőcz Benedek János, 1902: Ross Mór Gyula, 1905: Perényi Otmár Pál, 1908: Gratzer Pius Pál, Székely Damáz István, 1910: Bozmánszky Gyárfás Boldizsár, 1914: Vörös Balduin Miháy, 1915: Juhász Mihály József, 1916: Hegyi Damján Károly, 1922: Lakner Kelemen Béla, 1923: Faludi Marcellin Mihály, 1928: Bozmánszky Gyárfás Boldizsár, 1929: Hinn Damaszcén Ferenc, 1937: Kardos Benő Ferenc, Vass Alberik Sándor, 1963: Dóczi László Zsigmond OP. Veszprémi egyhm-sek: 1963: Hegyi Lajos, 1985: Mail József. Újra bencések 1990: Pászthory Valter, 1994: Korzenszky Richárd. - Lakói 1840: 555 r.k., 50 egyéb vall., össz. 605; 1910: 713 r.k., 90 ref., 3 izr., össz. 806; 1940: 907 r.k., 1 g.k., 9 ev., 107 ref., 3 izr., össz. 1027; 1983: 1100 r.k., össz. 1638; 2006: 1085 r.k., össz. 1452. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 124 tanuló. 2000. XI: a pléb-hoz tartozott az 1401. sz. Szt Ányos cserkészcsapat. - Kat. sajtója: 1880-81: Imaegyleti Tudósítások, 1882: Imaegyleti Évkv-ek. r.k.-Bá.B.

Garas 1955:201. - VEN 1975:138; 1992:329. - Patay 1955, 1982. - Kiss 1984:520. - Kampis Antal: ~ műemlékei. Bp., 1957.