Tiziano, Vecelli da Cadore (Pieve di Cadore, Itália, 1488/90.–Velence, 1576. aug. 27.): festő, a velencei festészet legnagyobb képviselője. – Tíz évesen Velencében Zuccato mozaikkészítő, majd hamarosan Gentile, ill. Giovanni Bellini tanítványa lett. Vsz. kortársának, Giorgionénak hatása alatt fejlődött, vele együtt készítette 1507–08: a velencei Fondaco de’Tedeschi homlokzati freskóképeit. 1516: G. Bellini halála után a közt. hivatalos festője, de a ferrarai (D’Este) és mantovai (Gonzaga), 1530: az urbinói hg. udvaroktól is számos megrendelést kapott. 1530: találkozott V. Károly cs-ral (ur. 1530–56), aki 1533: udvari festővé, palotagróffá és udvari tanácsossá nevezte ki. 1542: került kapcsolatba a Farnese családdal, 1545: Rómában III. Pál p. vendége volt. Itt találkozott →Michelangelóval és →Vasarival. 1548, 1550–51: részt vett az augsburgi cs. államtanácsban, sok portrét készített a cs-ról és környezetéről. 1549: megvette az addig bérelt velencei palotát, főúri életet élt. Főleg II. Alfonz, Ferrara hg-e számára festette mitológiai képeit. – Vallásos témájú fm: A szenvedő Krisztus (Velence, Scuola di S. Rocco), Krisztus a kereszttel (uo., S. Rocco-tp.); Az adógaras (drezdai képtár), Szt Márk-oltárkép (1512, Velence, S. Maria della Salute-tp.), Mária mennybevétele (1518, Velencei Akad.), A Madonna megjelenik hat szentnek (Vat. Képtár), A Pesaro-család Madonnája (1526, Velence, Frari-tp.), Noli me tangere (London, National Gallery), Krisztus sírbetétele (Párizs, Louvre), Tóbiás az angyallal (Velence, S. Marciliano); Bűnbánó Mária Magdolna (Pitti-palota), Mária templomba menetele (Velence, Akad.), Ecce homo, Krisztus siratása (Bécsi Múzeum), Krisztust tövissel koronázzák (Louvre); Az utolsó vacsora (Escorial). **

ML IV:556.

Tiziano, Vecelli da Cadore (Pieve di Cadore, Itália, 1488/90.-Velence, 1576. aug. 27.): festő, a velencei festészet legnagyobb képviselője. - Tíz évesen Velencében Zuccato mozaikkészítő, majd hamarosan Gentile, ill. Giovanni Bellini tanítványa lett. Vsz. kortársának, Giorgionénak hatása alatt fejlődött, vele együtt készítette 1507-08: a velencei Fondaco de'Tedeschi homlokzati freskóképeit. 1516: G. Bellini halála után a közt. hivatalos festője, de a ferrarai (D'Este) és mantovai (Gonzaga), 1530: az urbinói hg. udvaroktól is számos megrendelést kapott. 1530: találkozott V. Károly cs-ral (ur. 1530-56), aki 1533: udvari festővé, palotagróffá és udvari tanácsossá nevezte ki. 1542: került kapcsolatba a Farnese családdal, 1545: Rómában III. Pál p. vendége volt. Itt találkozott →Michelangelóval és →Vasarival. 1548, 1550-51: részt vett az augsburgi cs. államtanácsban, sok portrét készített a cs-ról és környezetéről. 1549: megvette az addig bérelt velencei palotát, főúri életet élt. Főleg II. Alfonz, Ferrara hg-e számára festette mitológiai képeit. - Vallásos témájú fm: A szenvedő Krisztus (Velence, Scuola di S. Rocco), Krisztus a kereszttel (uo., S. Rocco-tp.); Az adógaras (drezdai képtár), Szt Márk-oltárkép (1512, Velence, S. Maria della Salute-tp.), Mária mennybevétele (1518, Velencei Akad.), A Madonna megjelenik hat szentnek (Vat. Képtár), A Pesaro-család Madonnája (1526, Velence, Frari-tp.), Noli me tangere (London, National Gallery), Krisztus sírbetétele (Párizs, Louvre), Tóbiás az angyallal (Velence, S. Marciliano); Bűnbánó Mária Magdolna (Pitti-palota), Mária templomba menetele (Velence, Akad.), Ecce homo, Krisztus siratása (Bécsi Múzeum), Krisztust tövissel koronázzák (Louvre); Az utolsó vacsora (Escorial). **

ML IV:556.