🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tokaj
következő 🡲

Tokaj, 1986: város, B-A-Z. m.: 1. vár. Már Anonymus is említi földvárát, Hímesudvar néven. Ez a tatárdúláskor (1241–42) elpusztult. 1290: a kir. hívei elfoglalták a lázadó Aba Amadé által emelt várat, és vsz. le is rombolták. Ekkor Kőrévként szerepel. 1412: először említik ~ néven, kir. várként. Birtokosai később sűrűn cserélődtek. A mohácsi csata (1526) utáni pártharcokban többször ostromolták. Váltakozva volt a császáriak és az erdélyiek kezén. Thököly kurucai is megszállták. 1567: török kézre került. 1704: meghódolt II. Rákóczi Ferencnek, aki elrendelte lerombolását. A négyszögű, kerek saroktornyos belső várat ötszögű, bástyákkal erősített külső fal övezte. 2000: a felszínen alig van maradványa. – 2. egykori pálos monostor. 1469: alapította Szapolyai Imre szepesi ispán Szt Anna tiszt-ére a Bodrog partján. 1476: az alapító Szabolcsban, ~tól D-re Tardos falut, Bodrogkeresztúron egy malmot adott a remetéknek. Később Tolcsván és Vilmány mellett is volt malmuk, ~on szőlőjük, Golopon és Ondon földjük. 1546: Serédi Gáspár főkapitány emberei a monostort földúlták és lerombolták, birtokait elfoglalták. 1548: a szerz-eket, akik helyre akarták állítani, karddal elűzték. I. Ferenc parancsára Serédi 1549: visszaadta a remetéknek a ~i és a regéci monostort birtokaikkal együtt, továbbá 150 Ft kártérítést fizetett. A zavaros idők miatt a szerz. élet nem állt helyre. 1756: kocsma állt a monostor helyén, a r. címerével díszített kriptát feltörték. Színhelyét eddig kétségtelenül nem sikerült megállapítani. Okl-ei fönnmaradtak. – 3. A piaristák letelepedését Pikóczy Eleonóra 1721: tett alapítványa tette lehetővé. Mire a kir. megadta a letelepedési engedélyt, a kiválasztott épületek leégtek. 4 piarista 1727: mégis megkezdte a munkát, 1735. XI. 15: el. isk-t nyitottak, 1758: kisgimn-má fejlesztették (→Tokaji Piarista Gimnázium). Tp-ukat 1742. VI. 3: szent. föl. Tanulóhiány és anyagi nehézségek miatt II. József 1788. V. 6: a piar-kat áthelyezte Sátoraljaújhelyre. – 4. plébánia az egri főegyhm. szerencsi esp. ker-ében. 1804–1982: a kassai egyhm-hez tartozott. – 1332: már létezett. Lakói 1570 k. ref-ok lettek. 1711: alapították újra. Mai Jézus Szíve-tp-át 1912: építették. Harangjait 1935: 131,4 cm átm. Szlezák László, 1892: 44,5 cm átm. Walser Ferenc Bpen öntötte.  Org-ját (1/9 m/r, op. 841.) 1912: az →Angster gyár építette. Akv. 1729-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: m.; 1940: m. – Plébánosai: 1983: Gyulai László. – 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 191 tanuló. – 5. g.k. parókia a v. munkácsi, majd a hajdúdorogi egyhm. hegyaljai esp. ker-ében. 1750: alapították. Tp-át 1746: Szt Miklós tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m., rutén. – Filiája 2000: Tiszatardos. – Parókusa 2008: Gorcsa György. – 6. Lakói 1785: 882 r.k., 365 g.k., 73 izr.; 1910: 2055 r.k., 638 g.k., 2 g.kel. (görög alapítású tp-a 1790 k. épült, az 1940-es évektől folyamatosan leszerelték, 2000: kiállítóterem; a 20. sz: vsz. már nem tartottak benne liturgiát), 104 ev., 1187 ref., 1119 izr., össz. 5105; 1940: 2656 r.k., 812 g.k., 14 g.kel., 128 ev., 1453 ref., 816 izr., 24 egyéb vall., össz. 5903; 1983: 520 g.k., össz. 5778.  Bá.B.–H.F.L.–**–P.P.

1. Gerő 1955:257. – Kiss 1984:154. – 2. DAP III:27. – Borsodi Levtári Évkv. 1985:684. (Bándi Zsuzsa) – 3. Balanyi 1943:68, 133. – 4. KTN I:676. – Gerecze II:1062. – Schem. Cass. 1915:166. – Soós I:517. – MKH 1995:823. – MKA 2000:372. – Patay 2000. – Sasvári 2002:84. – 5. Schem. Univ. 1842:633. – Schem. Hd. 1982:94. – MKA 2000:177.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.