Toldy (1847-ig Schedel) Ferenc (Buda, 1805. aug. 10.–Bp., 1875. dec. 10.): irodalomtörténész, kritikus, orvos, egyetemi tanár. – Szülei, Schedel Ferenc postatiszt és Thalherr Jozefin magyar nemesnő nem tudtak m-ul. ~ 1812: a pesti m. isk-ban kezdett tanulni. 1813–14: Cegléden tökéletesítette m. tudását. A gimn. 2–5. o-át 1814–18: a pesti piar-knál, a 6. o-t Kassán végezte, hogy jól megtanulja a tót nyelvet. Tótul ugyan keveset tanult, de Pethő Gergely Krónikája és Baróti Szabó Dávid Verskoszorúja fölkeltette a m. irod. iránti érdeklődését. 1819–22: a pesti bölcsészkaron, 1822–27: az orvosi karon tanult, 1829. VI. 30: orvosi okl-et szerzett. Bölcseleti tanulm-ai idején kötött barátságot →Bajza Józseffel, látogatta Budán →Virág Benedeket, vendége volt Horvát Istvánnak is. – 1818-tól versekkel és szépirod. kísérletekkel kezdte írói pályáját. Első fordítása 1821: jelent meg a Szépliteraturai Ajándékban. Magával ragadta a nyelvújítás, az irod-ban, a nyelvészetben Kazinczy Ferenc lett az ideálja, akivel 1822: kezdett levelezni, 1828: személyesen is találkoztak. 1822: m. fordítással kiadta Iszokratesz Paraenesisét; irodtört. adalékokat írt a német Pannoniába. Átültette németből m-ra Schiller A haramiák c. drámáját (Pest, 1823). Nagy hatással volt rá →Kisfaludy Károly, akinek több verset küldött Auróra c. lapjába, és az eu. irod-ban való jártassága miatt meghatározó tagja lett körének. Kisfaludy gr. →Széchenyi István figyelmébe ajánlotta. Később megismerkedett Vitkovics Mihállyal, Döbrentei Gáborral, Szemere Pállal, →Kölcsey Ferenccel, →Kisfaludy Sándorral is. Orvosi tanulm-ai közben verseket, novellákat, irodtört. és kritikai dolgozatokat, cikkeket, emlékbeszédet adott ki időszaki lapokban v. önállóan. A szünidőkben külf-re utazott, 1823: Bécsben, 1824: Galíciában, Krakkóban járt. Oktatta Kazinczy ajánlatára gr. Teleki József gyermekeit, Vitkovics ösztönzésére Wenckheim gr. leányát. – 1828: használta először az irod-ban a Toldy nevet. 1828: szemészmesterré avatták. A szünidőt Móron, Lamberg gr. házában és Pozsonyban az ogy-en töltötte. 1829–30: tanulm-utat tett Ny-Eu-ban. Weimarban találkozott Goethével, a telet Berlinben töltötte. A híres orvostanárokon kívül Friedrich →Hegel előadásait hallg. Rendszeres vendég volt Christoph Wilhelm Hufeland és Emil Osann orvosok, valamint Justus Friedrich Karl Hecker gyógyszerész házánál, az Englisches Haus-ban előadást tartott a m. nyelvről. 1830 tavaszán Londonba utazott, a nyarat Párizsban töltötte gr. Apponyi Antal nagykövet pártfogoltjaként. Előadásokat hallg., a kórházakat és az akad-t látogatta. Svájc és Olaszo. érintésével IX: tért haza. – 1831 elején segédjegyző és levtáros, a kolera idején kerületi orvos Pesten. 1832: m–ném. zsebszótárt készített Vörösmarty Mihállyal. 1833–46: a dietétika rk. tanára a pesti egy-en. – Átvette a MTA számára 1839: Rohoncon a gr. Batthyány Gusztáv-, Kisbéren a Batthyány Kázmér-, Lukán a Sándor István-, 1840: a Teleki-féle kvtárakat. Indítványozta, hogy a MTA-n tartsanak tud-os előadásokat és adjanak ki értes-t, 1841: kezdeményezte az osztályonkénti ülésezést. Rendezte és katalogizálta a MTA kvtárát. 1843. VI–IX: ogy. cenzor. 1844-től haláláig a pesti Egy. Kvtár ig-ja. 1847: kezdeményezte a hazai műemlékek ismertetését, Münchenben tanulmányozta az újonnan felállított Kir. Kvtár szakrendjét. – 1850: a pesti egy-en az esztétika és az irodtört. mtanára, 1861-től haláláig a m. nyelv és irod. ny. r. tanára. 1863–65: a bölcsészettud. kar dékánja. 1871–72: az egy. rektora. – Az 1830-as évek elején részt vett a nagy agitatív hatású irod. vitákban. A „Pyrker-pör”-ben a nemz. nyelvű és szellemű hazafias irod. követelményét állította a németül verselő Pyrker László egri érsekkel és a Pyrker eposzát lefordító Kazinczyval szemben. 1836–43: jelentéseket küldött a bécsi titkosrendőrségnek a magyar pol. és kult. élet eseményeiről és szereplőiről. – 1836: kezdeményezésére jött létre a Kisfaludy Társaság. A Bajza–Vörösmarty–Toldy triumvirátus tagjaként vezető szerepet játszott az 1830–40-es évek szellemi életében. Figyelemmel kísérte a világirod. eseményeit, a szláv irod-ak iránt is érdeklődött (Puskin és Mickiewicz költészetéről Mo-on először adott hírt). A m. irod. csúcspontjának Vörösmarty Mihály munkásságát tartotta, első fontosabb dolgozata is vele foglalkozott (Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkáiról. Pest, 1827). – Az ellenzéki mozg. radikalizálódásával nem értett egyet, az 1848–49-i szabharcban nem vett részt, ekkor egyedül vitte a MTA ügyeit. 1849 u. befolyása a tud-os életre korlátozódott. 1858: kezdeményezte Kazinczy születésének százados ünnepét. 1871: a Kisfaludy Társ. megünnepelte 50 é. írói jubileumát, megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét és a törvényhozástól évi 4000 Ft díjat. – ~ teremtette meg a tud-os igényű m. irodtört-írást, kidolgozta annak korszerű elveit és módszertanát. Handbuch der ung. Poesie c. munkájával (m. szemelvényekkel, ném. fordításokkal, az irod. rövid áttekintésével, az írók vázlatos életrajzával; összeállításában barátja, a Fenyéry Gyula írói nevet viselő Stettner György is részt vett) külf-ön is megismertette a m. irod-at. Mo-on és külf-ön évtizedeken át, ~ későbbi művei megjelenéséig ez az összefoglalás volt a m. irodtört. ismeretek szinte egyedüli forrása. – Fölfedezett és közzétett számos m. nyelvemléket és tört. forrást: Alexandriai Szt Katalin verses legendája. Pest, 1855. – Immaculata. A régi m. anyaszentegyház hét szentbeszédében. Uo., 1855. – Régi m. passiók. 1856. – Nádor-kódex. Buda, 1857. – Szt Erzsébet régi legendája. SZIT-díszkiad. Pest, 1857. – Régi m. legendák tára. 5. köt. Uo., 1858. – M. prózaírók a 16. sz. és 18. sz-ból. 1. köt. Uo., 1858. – M. szentek régi legendái egy névtelen carthausitól. Az eredeti kódexből bevezetéssel és nyelvjegyz. közölte. Uo., 1859. – Kiadott történeti kútfőket és írókat: Chronicon Hungarorum Posoniense. Buda, 1852. – Sárospataki m. krónika. Pest, 1857. – Pray: Series palatinorum. Buda, 1863. – Memoria ordinis S. Stephani. Bécs, 1864. – Brutus János Mihály históriája. 1–2. köt. Pest, 1863–67. – Baranyai Decsi János M. históriája. Uo., 1866. – Marci Chronica de gestis Hungarorum. Uo., 1867. – Corpus grammaticorum. Régi m. nyelvészek. Uo., 1868. – Az általa kezdeményezett kv-sorozatokban (Nemz. Kvtár, Újabb Nemz. Kvtár, M. Nemzet Klasszikus Írói, M. Remekírók Gyémántkiadásai) számos jelentős korábbi és kortárs m. író (Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly, Bajza József, Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Eszterházy Miklós, Faludi Ferenc, Mikes Kelemen, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc, Virág Benedek) műveit adta ki. – Válságok közepette is összetartotta a m. irod-at, előmozdította különböző ágainak működését, ápolta a múlt iránti kegyeletet, a nemz. nyelv és irod. szeretetét. A m. tudományosság új kiválóságait indította útjukra. – A MTA 1830: r. tagja, 1835–61: titkára, 1871: ig-ja, 1854–75: Történettud., 1856–1871: Nyelvtud. Biz-ának előadója, 1865–75: elnöke. – A Kisfaludy Társ-nak 1836: alapító tagja, 1841–60: ig-ja, 1860–73: másodelnöke, 1873–75: elnöke. Tagja volt az orsz. közokt. tanácsnak, elnöke egy. osztályának és résztvevője a m. kir. gimn. tanárvizsgáló biz-nak. 1842: a jénai egy. díszdoktora. Több bel- és külföldi tudóstársaság levelező v. választmányi tagja. 1862: királyi tanácsos. Levelezése a MTA Kézirattárában. – 1831–32: Bugát Pállal a M. Orvosi Tár, 1834–35: a Tudománytár, 1837–43: Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal az Athenaeum, 1837–40: a Figyelmező, 1847: Erdélyi Jánossal a M. Szépirod. Szemle, 1850–60: Pauler Tivadarral az Új M. Múzeum alapító szerk-je. – Álnevei: A Kisfaludy Társaság egy régi tagja, Békefi, Emil, Corvin, Philomusos. – A Kisfaludy Társ. által állított síremlékét 1880. X. 31: leplezték le a bpi Kerepesi Temetőben. – Fm: Handbuch der ung. Poesie. 1–2. köt. Kiad., bev., az életrajzokat írta. Pest–Wien, 1827–28. – M–deák és deák–m orvosi szakkv. Pest, 1833. – A m. nemz. irod. tört. 1–2. köt. Pest, 1851. (a MTA nagyjutalmát kapta; 2. kiad. 1855; új kiad. Bp., 1987) – A m. költészet tört. 1–2. köt. Pest, 1854. (2. kiad. 1867; új kiad. Bp., 1987) – A m. nyelv és irod. kézikv-e. 1–2. köt. Pest, 1855–57. – Kazinczy Ferenc és kora. 1–2. köt. Pest, 1859–60. (befejezetlen) (új kiad. Bp., 1987) – A m. nemzeti irod. tört. a legrégibb időktől a jelenkorig. Pest, 1864. (1866: a MTA nagyjutalmát kapta) – ~ összegyűjtött munkái. 1–8. köt. Pest, 1868–74. – Irodtört. olvasókv. 1–2. köt. Pest, 1868–69. – Bajza József és ~ levelezése. Kiad. Oltványi Ambrus. Bp., 1969. – Irod. arcképek. Kiad. Lőkös István. Bp., 1985. – Analecta monumentorum Hungariae historicorum literariorum maximum inedita. Utószó, jegyz. Érszegi Géza. Bp., 1988. M.F.

Greguss Ágost: ~ félszázados irod. munkássága 1821–1871. Pest, 1871. – Szinnyei XIV:220. – ItK 1917. (Császár Elemér: ~ kritikai munkássága); 1989. (Zentai Mária: ~ nézetei a balladáról az 1820-as években); 1996. (T. Erdélyi Ilona: Egy kései kiengesztelés kísérlete); 2001. (Burján Monika: ~ helye a m. fordításelméleti gondolkodás tört-ében); 2004. (Dávidházi Péter: „Saját forrásvizsgálaton alapszanak.” T. és a filológiai ellenőrzés hermeneutikája) – Orvosi Hetilap 1965. (Csillag István: T. [Schedel] F.); 2001. (Kapronczay Károly: ~ emlékezete) – Orvostört. Közlem. 1979. (Antall József-Kapronczay Károly: ~, az orvos) – Irodtört. 1980. (Fenyő István: ~ irodtört. szintézisei; Tóth András: ~ a hagyományőrző és tudományszervező); 1981. (Tamás Anna: Kazinczy és ~) – Barta János: Évfordulók. Bp., 1981. (~ és Gyulai Pál emlékezete) – ÚMIL III:2098. – Oltványi Ambrus: A szellem szenvedélye. Bp., 1994. (~ világnézete, társadalmi-pol. állásfoglalása és ennek összefüggése irod. elveivel 1848-ig) – Örökségünk, élő múltunk. Gyűjt-ek a MTA Kvtárában. Bp., 2001. (Mázi Béla: A ~-hagyaték) – Dávidházi Péter: Egy nemz. tud. születése. ~ és a m. irodtört. Bp., 2004). – ÚMÉL VI:771.

Toldy (1847-ig Schedel) Izabella, IBMV (Pest, 1834– Eger, 1899): szerzetesnővér. – T. Ferenc leánya. Az angolkisasszonyok pesti rházában nevelkedett, Egerbe került, ahol 1854: belépett a r-be. 1875: az Angolkisassz. Int. (sorrendben 2.) főnöknője, melyben 1874: tanítóképzőt hoztak létre. A 4 o-os el. isk-t előbb 6 o-úvá, 1891: 4 el. és 4 p. isk. o-úvá szervezte. – M: Az egri Angolkisassz. érs. r.k. előkészítő és felsőbb leányisk. 1893/94–1895/96. é. értes. [Összeáll. Katinszky Gyulával]. (3 db) Eger, 1894–96. 88

Szőke Sándor: ~. Eger, 1892. – Hevesm. Tanügy 1899:4. sz. – Kiss 1993:95. – Gulyás–Viczián XXX. (kz-ban)

Toldy János, Toldus (15–16. sz.): fölszentelt püspök. – 1524: váradi knk., 1525. VI. 19: ascaloni fszt. pp-ként váradi spp. T.E.

Bunyitay II:177. – Schem. Mv. 1896:137. – Eubel III:133. (s.v. Toldus; győri v. váradi spp.)

Toldy János, nagyselmeci (Pest, 1831. aug. 29.–Patak, 1866. okt. 13.): plébános. – A bölcs-et 1849–: Nagyszombatban, a teol. 1851. X. 27–1856: Rómában a CGH növendékeként végezte, ahol a hittud. dr-ává avatták és 1855. VI. 2. pappá szent., 1856: az esztergomi szem. elöljárója, 1858: a Pázmáneumban tanulm. felügy., majd az esztergomi papnev. fundamentális és speciális teol. tanára. 1864. VII. 28–: Patakon plnos, a kolerajárványban meghalt. – M: Quid feci, et quid faciendum? seu Consideratio ante confessionem paschalem ad curiones animarum districtus Vice-Archi-diaconalis Bathensis in Nadas congregatos habita die 19-a Martii 1864. Strigonii, 1864. 88

Zelliger 1893:525. – Némethy 1898:989. – Szinnyei XIV:237. – Veress 1917:249. – Gulyás–Viczián XXX. (kz-ban)

Toldy Jenő (Kiskunfélegyháza, Jász-Kun ker., 1871. nov. 18.–Kiskunfélegyháza, 1937. szept. 11.): plébános. – A gimn. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szegeden és Vácott, a teol. Vácott végezte, ahol 1894. III. 26: pappá szent. Kecskeméten kisegítő, ahol a ref. Jogakad. tanult, 1898: Bpen államtud. vizsgát tett.  Vácszentlászlón, Hatvanban, Kecskeméten kp., 1899: Kiskunfélegyházán a Szt István pléb. admin-a és hittanára, 1910: a Boldogasszony pléb. plnosa. 1912: ker. tanfelügyelő. 1915: p-i tb. kamarás. 19??: ehellősi c. apát. – M: Nápoly és környéke. Útirajz. Vác, 1906. (Klny. Váczi Közlöny) – Kat. szertartástan el. isk. sz. Néhai Horváth János lelkész „szertartásai” nyomán. Kiskunfélegyháza, 1906.  88

Schem. Vac. 1901. 161., 1938:218. – Szinnyei. XIV:237. – Chobot 1917:945. – MKA 1928:127. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Toldy László (Pest, 1846. aug. 17.–Bp., 1919. márc. 24.): a székesfőváros főlevéltárnoka. – Apja T. (1847-ig Schedel) Ferenc (1805–1875) irod.történész, egy. tanár, István és Izabella testvére. Isk-t Pesten, Nagyváradon és Győrött végezte. Esztergomban, 1865–68: a Pázmáneumban papnöv., 1868: az első hittud-i szigorlatot le is tette. 1869. X. 1: a bécsi →Theresianum tanulm-i felügyelője s a m. tört. és földr. tanára. jogi és bölcs. drrá avatták, X. 15: pappá szent. 1872:  nev., 1874: lelkész, 1880: Bp-Tabánban kp., kilépett a papság kebeléből. 1882–86: a bpi keresk. akad. tanára, 1886. II–: Bp szfőv. főlevéltárnoka, a főv-i kvtár és a főv-i múz. megalapozója. Az 1885. orsz. kiállítás külföldi bizottságába jegyzőnek választották. – M: Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifj-i felügyelők; kül. pedig lelkészekre nézve? Írta Jais Egyed. A 6. ném. kiad. után magyarítá, szerző életrajzával és jegyz. ellátta. Esztergom–Bécs, 1868. – Áhítat órái. Elmélkedések Isten, erény és az örökkévalóság felett. Írta Albach Sz. J., Ford. Pest, 1871. – Földr. leányisk. sz. és öntanulásra. Schatter Gyula után az 5. ném. kiad. szerint átd. Uo., 1872. (Nélkülözhetetlen ismeretek kve 1.) – Világtört. Hitregetan. Leányisk. sz. és öntanulásra. Uaz után az 5. ném. kiad. szerint átd. Uo., 1872. (Uaz 2.) – Számtan. M. nyelvtan. A m. irod.tört. vázlata. A műtört. vázlata. Leányisk. sz. és öntanulásra. Uaz után. Bp., 1874. (Uaz 3.) – M. szt Erzsébet élete. Uo., 1875. – A természet kve. Közérdekű olvasmányok a term.tud-ok köréből. Bernstein A. ném. műve után ford. (1. köt. 1. 2. füz., 4. köt. 16. 17. füz. A többi részét mások ford.) Uo., 1875–1876. – Árpád és a magyarok letelepedése. Uo., 1876. (Tört-i kvtár 18.) – Szt László kir. élete. Uo., 1876. (Uaz 24.) – A régi m-ok míveltségének tört-e. Uo., 1877. (Uaz 30.) – Nagy Lajos kir. uralkodása. Uo., 1877. (Uaz 38.) – Föld és népei. Föld- és népismei kézikv. Hellwald Frigyes és egyéb írók nyomán kidolg. Előszóval bev. Hunfalvy János. 1–2. köt. (1. köt. Amerika. 2. köt. Afrika, Ázsia, Ausztrália; a 3. köt-et György Aladár ford.). Uo., 1879–1880. – Adalékok Virág Benedek irod-i munkálkodásához. A szerző életrajzával és arck. Uo., 1880. – Szluha László emlékezete és a Zrinyi-Kvtár. Uo., 1880. – Képek Görögo. fénykorából. Uo., 1881. (Tört. kvtár 71.) – Mo. míveltségi állapota az Anjou-kir-ok korában. Uo., 1882. (Uaz 74.) – A jelenkori Fro. alakulása. Írta Taine Hippolit Adolf. Ford. 1–3. köt. Uo., 1881–1882., 1884. (a 4 és 5. köt-et Csíky Gergely ford.) – Mongolia földje. Uo., 1881. – Grandet Eugenia. Irta Balsac Honoré. Ford. Uo., 1883. (Olcsó kvtár 165.) – A rászedett féltékeny. Írta Moliere. Vj. 1 fv. Uo., 1883. (Moliere vígjátékai 12. köt.) – Séta a világ körül. Írta br. Hübner Sándor. Ford. 1–2. köt. Uo., 1884. (A m. nemz. családi kvtára 40–47.) – Keresk-i földr. Keresk. tanodák és felsőbb iparisk. sz. 1–2. köt. Uo., 1884–1886. – Arany Biblia. A sztírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. 1–2 r., 50 füz-ben 100 képpel. (A kat. kiad-t s. a. r. Talabér Jánossal) Uo., 1884. – A bpi Erzsébet-leányárvaház tört-e 1861–1886-ig. Uo., 1889. – Törvényhatósági naptár  1899-re, .. 1900-ra. (1–12 évf.) Szerk. Uo., 1889–1900. – Bp. régibb és újabb czímerei. Czímertani és tört-i értek. Uo., 1896. (Klny. Orsz–Vil.) – Bpen 1878. VII. – 1879. VI: a Katholikus Hitszónok havi folyóir. és melléklapja az Egyházszónoklati Lapok 1879. VII. – 1880. VI: fel. szerk-je; a kéthetenkénti A Magyar Ifjúság Lapja 1883. XII. – 1884. IX. 15: szerk-je; a Közérdek hetilap 1885. IV. 12. – V. 31: alapító fel. szerk-je és folytatása A Főváros 1885. VI. 9. – 1886. II. 9: szerk-je.  88

Bricht Lipót: A bpi keresk. akad. tört-e. Bp., 1896:133. – Szinnyei. XIV:238. – Fazekas 2003:393. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban).

Toldy László, 1919-ig ifj. (Bp., 1882. márc. 17.–Bp., 1929. márc. 20.): zenetanár. – →Toldy Ferenc irodalmár unokája, T. László (1846–1919) tört-író fia. – A gimn-ot és az egy-et Bpen 1904: végezte, 1905. V. 20: jogi dr-rá avatták. Egyidejűleg 1898–1902: a Zeneakad-n zeneszerzést tanult. 1904: a bpi Nemz. Zenede tanára. 1906: a főv. ösztöndíjával fr., ang. és ném. mestereknél képezte magát. 1913: a bpi egy. a zenetud. mtanárává képesítette, ahol 1923: c. ny. rk. tanár. 1914–20: az Erzsébet Népakad. előadója, 1920: az újpesti városi zeneisk. zeneelmélet tanára. – 1924: a SZIA III. o. tagnak ajánlotta. – Zenekari műveit a Bpi Filharmóniai Társ. adta elő. 1905. III. 19: a bpi Operaház mutatta be első operáját, az 1 fv-os Sigridet. 1923: a Vígszínház-beli Hübele Balázs gyermekdarabhoz írt zenét. – Kz-ban maradt operái 1906: Az Élet álma (szövegíró is); 1908: Zöld kakadu (Schnitzler Artur szövegére); 1909: Cesarini 3 fv. (Lux Lajos szövegére); 1918: Lyane. – 1909: Betyárkirálynő operett. Írt zenekari-, kamarazene-, zongoraműveket, dalokat, több mint 60 verset (m. költők, Goethe, Heine stb.) zenésített meg. – Nyomtatott művei: Sigrid. Lyrai dráma. (Libretto) Szövege és zenéje. Bp., 1905. – Thematischer Führer zu Kain Symphonische Dichtung nach Lord Byrons gleichnamigen Polm. Komponiert von L. T. Uo., 1908. – Nagyasszonyunk. Írta Prónai Antal. Zenéje: L. T. H.é.n. – Összhangzattan (példatárral). Bp., 1910. – B. munk. volt az Oxford–Hungarian Review-nak. T.E.

Szünóra 1898:1. sz. – Ország Világ 1905:13. sz. Arck.; 1908:39. sz. Arck. – Szinnyei XIV:241. – SZIA tagajánl. 1924:10. – M. színészeti lex. IV:360. (*márc. 7.) – MÉL II:874. (†márc. 7.)