Tolna, Mözs községgel 1989: város, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. paksi esp. ker-ében. – 1016: már vsz. létezett. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1724: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1773: építették. Harangjait 1924: 115 cm átm. Rincker F. V. Bpen, 1763–85: 55 cm átm. Johannes Brunner Budán öntötte. Org-ját (2/15 m/r) 1800 k. ismeretlen mester, 1890: az →Angster gyár építette (op. 139.), 1929: átépítette (op. 1056.). Kegyura 1880: Maurocordato György hg. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., ném., horvát; 1940: m., ném. – Filiája 2000: Fácánkert (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 15 ffit). – Plébánosai: Turnicsán Ferenc, 1728: Kapuváry Márton, 1740: Picznaker József, 1747: Mihics László, 1760: Egerváry László, 1761: Nunkovics János, 1788: Jóbaházi Dőry Gáspár, 1791: Grabarics József, 1793: Puksch József, 1810: Gáspár János, 1848: Pécsy József, 1898: Fekete Ágoston, 1928: Makray Lajos, 1944: Bok József, Várkonyi János, 1975: Báthory László, 1989: Lendvai István, 2007: Keresztes Andor. – Lakói 1840: 5591 r.k., 19 g.kel., 7 ev., 13 ref., 19 izr., 552 egyéb vall., össz. 6201; 1910: 8198 r.k., 3 g.k., 119 g.kel., 55 ev., 134 ref., 2 unit., 340 izr., össz. 8851; 1940: 7501 r.k., 89 g.k., 13 g.kel., 153 ev., 350 ref., 205 izr., 3 egyéb vall., össz. 8314; 1983: 9009 r.k., össz. 9889. – 1948: 12 tanerős r.k. ált. isk-ja volt; 1994: nyílt meg a Szt Mór R. K. Isk., a paksi Balogh Antal intézmény tagisk-ja. 2004: 12 ped., 95 tanuló. Lendvai István–P.P.

Gerecze II:899. – Schem. Qu. 1914:142; 1981:251. – Patay 1982. – MKH 1995:823. – MKA 2000:274.