🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tornai
következő 🡲

Tornai István, Tarnai, Steffen Tharner (15. sz.): fafaragó. – Stílusa kassai iskolázottságot sejtet. Az 1480-as években Bártfán dolg. Bizonyosan ~nak tulajdonítható művek a bártfai Szt Erzsébet- és a Máger Veronika-féle oltárok szobrai. Divald Kornél szerint azonos →Kassai Istvánnal, a kassai dóm építészével. V.J.

ML 1935. II:530.

Tornai Regalát Péter Árpád OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1906. jan. 12. – Csíksomlyó, 1995. de. 6.): szerzetes. – 1921. IX. 8: lépett a stefanita rtart-ba, a teol. Vajdahunyadon végezte, 1927. I. 15: fog. tett, 1928 : pappá szent. – Cikkei: youngstowni Magyarok Vasárnapja.  88

György. Kolozsvár, 1930:613. (s.v. Tornai Regalát Árpád) – Schem. S. Stephani OFM 1947:74., 1999:71. – P. Benedek. Kolozsvár, 2002. I–II. (s.v. Tornai Regalát Péter) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.