🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Trier
következő 🡲

Trier, Augusta Trevirorum, Trevir (No., Mosel-vidék): 1. város a Mosel folyó partján, Luxemburg határán, egykori választófejedelemségi székhely. – Tört. A róm. birod-ban Kr. e. 15 k. alapították, a Rajna-vidék legfontosabb támaszpontja lett. Kr. u. 100 k. Belgica Prima prov. főv-a. Nagy Konstantin (ur. 306–337) cs. székhellyé tette, falakkal megerősítette és sokféleképpen díszítette (anyja, Szt Ilona ~ben született). Amfiteátrum, kir. palota, trónterem (basilica), termák, hatalmas városfalak épültek. – A baz. és az egyik városkapu, a Porta Nigra megmaradt (a baz. 2002: prot. tp.). Sírkamrák, szarkofágok, vt-sírok tanúsága szerint ker-ek a 2. sz-tól éltek ~ben. Szt Mátyás ap. tiszt-e 300-tól folyamatos. Szt Ambrus ~ben született,  Szt Jeromos a híres áll. főisk-n tanult, Szt Atanáz ~ben volt száműzetésben, ~ben élt Brabanti Szt Genovéva, ~ közelében remetéskedett Szt Vendel, a ~i Szt Maximinus ktorban lépett a r-be Magdeburgi Szt Adalbert OSB, Bingeni Szt Hildegárd írásait Szt III. Jenő p. (ur. 1145–53) a ~i zsinaton vizsgáltatta meg és hagyta jóvá 1147 telén. – Az 5. sz. elején ~t 4x érte ellenséges támadás, 460 k. a frankok hódították meg. A 13–16. sz: a város sikertelenül próbált megszabadulni az érs. fennhatóságtól. 1794: megszállták a fr-k. 1814: porosz fennhatóság alá került. 1930: tart. főv. – 2. Székesegyháza, a ~i dóm a legrégibb kat. tp. az Alpoktól É-ra. 375 k. alakították tp-á Nagy Konstantin palotájából. A frankok részben lerombolták. Nicetius pp. (527–66) helyreállította. 1016–47: fölépült a Ny-i, 1160: a K-i oldalon az apszis és a 2–2 torony. 1220 k. beboltozták. 1719: barokk stílusban átépítették. 1891–1910: felújították. Itt őrzik →Krisztus köntösét. A dómhoz kapcsolódó ker. kpna helyén 1235–65: gótikus Mária-tp. épült. – Szt Mátyás-tp. Eredetileg az első ~i pp., Szt Eucharius (250 k.) sírtp-a. A körülötte élő klerikusokból 970–80: a ~i érs. bencés apátságot alapított, mely különösen a 12. sz: virágzott, amikor megtalálták Szt Mátyás ap. ereklyéit. A mai tp-ot 1148: szent. föl. A 16–18. sz: átépítették. Búcsújáró hely. A mon-t 1802: feloszlatták, 1922: helyreállították. – Szt Maximin-tp. A 4. sz: épült, többször átépítették. 666 k. alapították a bencés apátságot, 882: a normannok elpusztították. 934: birod. apátságként állították helyre, apátja a császárné kp-ja. 1802: feloszlatták. – Szt Paulinus-tp. A 4. sz: épült. 1674: a fr-k lerombolták. 1732–54: helyreállították. Az altp-ban Szt Paulinus ereklyéi. – 3. püspöki székhely. Az 1. sz: alapított ppség a 8. sz–1801. XI. 29: érsség volt. Köln suffr-a. – 12.870 km²-en 2007: 2.503.000 l, 1.568.298 h,  953 pb, 763 ep, 346 szp, 155 ád, 606 sz, 2001 szn, 602 ni, 611 ki-e volt. **

LThK 1938. X. 285. – Kominiak 1980:112. – AP 2007:764. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.