Tubero Lajos, Cervarius, Cervinus, OSB (Raguza, Dalmácia, 1459.–Raguza, 1527. jún.): apát és történetíró. – A dalmát Cervinus János patricius és Caboga Franciska fia. Raguzában, középisk. végzett, szülei a párizsi (mások szerint a sienai) egy-re küldték, ott vette föl a púposságára utaló Cervarius nevet. Hazatérve 1484: rövid ideig polgári hivatalnok. Megnősült, neje csakhamar apáca, ő bencés lett és a S.-Andrea szg-en lévő mon-ban élt. 1502: megválasztották a Meleda-szg-i Szt Jakab-mon apátjává. – A m., tör. és az itáliai tört-mel foglalkozott, szempontja a nemzetek és egyének megítélésében azonosak a kortárs Niccolo →Machiavellifölfogásával. A m-ok tört-ét 1490–1522: írta meg, 1495-ig leginkább →Bonfinit használta; azontúl vsz. a kalocsai és bácsi egyhm. méltóságaitól kapott adatokat. Kapcsolata volt földijével, →Frangepán Gergely kalocsai érs-kel, akinek művét is ajánlotta, →Beriszló Péter kalocsai knk-kal és Bánffy Bernát bácsi főesp-sel. Évszámai, hely- és személynevei pontatlanok, szlavofil érzelmeit az ol-okat, különösen a velencei kalmárokat elítélő szövegeiben érzékelteti. – M: De Turcarum origine, moribus et rebus gestis commentarius. Florentiae, 1590. – Commentariorum de rebus quae temporibus eius in illa Europae parte, quam Pannonii et Turci earumqe finitimi incolunt, gestae sunt libri undecim. Francofurti, 1603. (2. kiad. Schwandtner János György: Scriptores Rerum Hungaricarum 2. köt. 107–381.; 3. kiad. 1–2. köt. Raguza, 1784)  88

Zeitschrift von und für Ungern zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erkunde und Literatur. Hrsg. Ludwig v. Schedius. Pest, 1803. IV: 3. (Schedius: Nähere Nachrichten über den Geschichtschreiber Ludwig Tubero) – Új Magyar Múzeum 1860. 2. köt. (Podhradszky József: ~ forrásai) – Vajda György: ~ történetíró. Bp., 1909. – Szőke Ilona: Ludovicus Cervarius ~ emlékiratának művelődéstört. adatai. Uo., 1912. (Művelődéstört. értek-ek 64.) – Szinnyei XIV:562.