🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tűr
következő 🡲

Tűr, Dürrdorf, v. Alsó-Fehér vm. (Tiur, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. hegyaljai főesp. ker-ében. – 1332: már létezett, plnosa Lukács. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. 1827: alapították újra. Mai Szentlélek-tp-át 1832: építették. Anyanyelve 1880: m. – Filiái 1917: Alsókarácsonfalva, Balázsfalva, Bolgárcserhed, Buzásbocsárd, Csufur, Farkastelke, Kisbalázsfalva, Kistövis, Küküllőiklód, Magyarbénye, Magyarcserged, Magyarpéterfalva, Monora, Oláhcsesztve, Pánád, Szancsal, Szászpatak, Székás, Székásbesenyő, Székásszabadja, Székástóhát, Székásveresegyháza, Véza. – Plébánosai: 1827: Kovács Ignác OFM, 1837–40: Sima Máté, 1857: Benkő Pál, 1858: Szakácsy Placid OFMConv, 1859: Koncz István, 1865: Kalapács Imre, 1876: Bodó Albert, 1877: Fodor László, 1879: Imre Károly., 1882: Pandur Márton, 1883: Gál Miklós, 1923: Bercsényi Elemér, 1932: Irnre József, 1934: Lokody Gáspár (1905–88; 1940–44, majd az 1950-es években börtönben), 1947: Simonffy József, 1972: Tamás József, 1979: Czirjék Árpád, 1979: Szirmai Béla, 1983: Csedő István, 1996: Tankó Szilveszter. – Lakói 1910: 467 r.k., 5012 g.k., össz. 25.208 (filiákkal). **–Sz.B.

Gerecze II:108. – Schem. Trans. 1913:43. – Hetényi Varga II:443. – Léstyán 2000. II:148.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.