🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > tapasztalat
következő 🡲

tapasztalat (gör-lat. empiria): a létező dolgokkal való közvetlen, élményszerű találkozás. A magyar szó hátterében a tapad/tapint ige áll, és olyan ismeretet jelöl, amely a megragadásból és érzékelésből fakad. - A ~ szolgáltatja a gondolkodó értelem alapanyagát, melyből a szellemi →megismerés megszülethet. Túlzó értékelése az →empirizmus. - A teol-ban a ~ egyrészt jelentéktelen, mert Isten és az ő misztériumai →transzcendens valóságok, azaz természetük szerint nem a ~ tárgyai a földi létben; másrészt fontos, mert a testben élő szellem, az ember az üdvtörténetet is a ~ból kiindulva ismeri meg, a →megtestesülés misztériumának kibontakozása, a →szentségek és a →liturgia a ~i világban történnek. Ezért a ~ minden →lelkiség alapszavai közt megtalálható. →érzés, →látás, →hallás, →ízlelés, →misztika, →misztikus megismerés **

Schütz 1993:375.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.