🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > tegez
következő 🡲

tegez (lat. pharetra): a →nyíl tartozéka, felül nyitott, bőrből vagy fából készített tok a →nyílvesszők tartására (az íj tartója a puzdra). - Lovas, vadász v. harcos a hátára szíjazva, gyalogos az övére erősítve viseli. Külső oldala díszített. - A Szentírásban a fegyver tartozéka (Ter 27,3; Jer 5,16; 51,11; Job 30,11; 39,23; Siralm 3,13). A Zsolt 126,7: a népes család, a Messiásra vonatkozóan Isten különleges oltalmának és a küldetésnek a képe: „Az Úr az anyaméhtől hívott meg engem, anyám méhétől megemlékezett a nevemen, és a számat olyanná tette, mint az éles kard, kezének árnyékában eltakart engem és olyanná tett engem, mint a választott nyílvessző, a ~ébe rejtett el engem” (Iz 49,1-3). **

EH 1992:572.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.