tizedföldek (tör. erz asrije): a muszlim birtokos földtulajdona az Oszmán Birodalomban. – Tulajdonosa e birtoknak független ura volt, ezen birtok után csupán terményeinek (ill. jövedelmének) tizedét fizette adóként (a vallásos kegyelet jótékonyságának műveként a szegények megsegítésére). Mivel e tized (arabul mülk) minden ingó vagyonra vonatkozott, értékadónak tekinthető. A tizedet, melynek vallásos értelme volt, a nem muszlim birtokos (a →kharadzs-föld tulajdonosa) nem tartozott fizetni. A hódított földek nagy részét a lovas katonák (→szpáhi birtok) között osztották szét, de a föld tulajdonjogát nem kapták meg. A földet, s nem az egyént terhelte az adó. Minden birtok megmaradt állandóan olyannak, mint a hódításkor volt (→tapu). 88

Salamon 1885:207.

tizedföldek (tör. erz asrije): a muszlim birtokos földtulajdona az Oszmán Birodalomban. - Tulajdonosa e birtoknak független ura volt, ezen birtok után csupán terményeinek (ill. jövedelmének) tizedét fizette adóként (a vallásos kegyelet jótékonyságának műveként a szegények megsegítésére). Mivel e tized (arabul mülk) minden ingó vagyonra vonatkozott, értékadónak tekinthető. A tizedet, melynek vallásos értelme volt, a nem muszlim birtokos (a →kharadzs-föld tulajdonosa) nem tartozott fizetni. A hódított földek nagy részét a lovas katonák (→szpáhi birtok) között osztották szét, de a föld tulajdonjogát nem kapták meg. A földet, s nem az egyént terhelte az adó. Minden birtok megmaradt állandóan olyannak, mint a hódításkor volt (→tapu). 88

Salamon 1885:207.