🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > törzs
következő 🡲

törzs (lat. stirps): 1. fa része. – 2. az ókori kultúrnépek legnagyobb társadalmi egysége. A Szentírásban a ~ (héb. sebet és matteh) →nemzetségekre és →családokra tagolódik, élén, főként veszély idején, a törzsfő áll. A ~ nem egyszerűen az egy őstől való leszármazáson alapszik, hanem különféle családok és népcsoportok összeverődésének, gyakran csak bizonyos időre szóló szövetségének is szerepe van létrejöttében (pl. Kiv 12,38); ezért a ~ek tört-e a nemzetségtáblák tanúsága szerint  bonyolult (1Krón 1–9). Azokat a ~eket, melyekből Izr. népe összetevődött, és melyek számát már nagyon korán 12-ben állapították meg (→tizenkét törzs), genealógiai rendszerbe foglalták, mely egyetlen őstől (Jákob v. Izrael) eredezteti őket. A rendszeren belül gyakran változnak a nevek is, a sorrend is; ez minden bizonnyal a megváltozott tört. viszonyokra vezethető vissza. R.É.

BL:1856.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.