🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Ukrajna
következő 🡲

Ukrajna, Ukrajina: köztársaság Kelet-Európában. – Határai: Mo., Szlovákia, Lengyo., Fehéroroszo., Oroszo., Fekete-tenger, Ro., Moldova. Ter-e 603.700 km², főv-a Kijev. Hiv. nyelve az ukrán és az orosz. 2004: 47.245.500 lakos (80% ort., 11% g.k., 1% r.k., 1% izr.). 1991 óta a Független Államok Közösségéhez tartozik. – Története. A 9. sz-tól alakult ki Kijev közp-tal a →Kijevi Oroszország, mely a 12. sz: Kijev, Halics (Galícia) és Vlagyimir (Volhínia) hgségekre oszlott fel. 1240: a tatárok bevették, ettől kezdve ~ ter-e egészen a 20. sz-ig majdnem végig idegen uralom alatt volt. A 14. sz: É-i része litván, a Ny-i lengy. fennhatóság alá került, az orosz törzsek között Moszkva vette át a vezető szerepet, s a 15. sz: uralma alá vonta a szomszédos területeket. – 1667: Oroszo-é lett ~nak a Dnyepertől K-re eső része („Kis-Oroszo.”). Lengyo. többszöri felosztása után ~ É-i részét Oroszo-hoz, a DNy-i ter-eket Au-hoz csatolták. – Az I. vh. után Közép- és K-~ a SZU-hoz, Ny-~ Galíciával és Volhíniával Lengyo-hoz, Kárpát-~ Csehszlovákiához, É-Bukovina Ro-hoz került. – Ezeket a ter-eket a II. vh. után szovjet fennhatóság alatt egyesítették. – A SZU felbomlása és az ukrán állam 1991: újra önálló. –Érsekségei és püspökségei: bizánci szertartású: 1771: Munkács, 1993: Kárpátalja ap. adminisztratúra; ukrán: 1540: Lviv (1807: érsség), 1885: Ivano-Frankivszk, 1993: Kolomja–Csernivci, Sambir–Drohobyc, Ternopil, Zboriv; lat. szert.: 13. sz: Luck, 1321: Zsitomir (1998: Kijev–Zsitomir), 14. sz: Kamjanec-Podilsky, 1412: Lviv; örmény szert.: 14. sz: Lviv (1630 óta kat. pp.). **

Földünk 2000:284. – LThK 1993. X:347.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.