🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Unghváry
következő 🡲

Unghváry Antal OFMCap (Cegléd, Pest – Pilis – Solt – Kiskun vm., 1877. jún. 10. – Pécs, 1944. febr. 4., hajnali 4-kor): tartományfőnök. – Középisk. Kaposvárt, a teol. Pécsett és Zágrábban, a fil. Rómában végezte 1894. IX. 23: lépett a rendbe, 1898. VII. 16: szerz. fog. tett, 1899. VI. 24: pappá szent. Pécsett, Rómában majd 10 é. Baján tanított, majd az int-tel átment Gyöngyösreahol 17 é. tanított. 1912 – 18: tart.főn., 1918 – 21: Baján házfőn., a szerb megszállók letartóztatták. 1921 – 22: Szolnokon, 1922 – 25: Gyöngyösön házfőn., 1925 – 28: tart.főn., 1928 – 31: Szécsényben házfőn., 1931 – 34: tart.főn., 1934 – 35: Gyöngyösön, 1935 – 40: Egerben házfőn. 1940: a szentkúti, 1941–: mint gyengélkedő a pécsi rházban élt. – Írásai: Egyh. Közl. (1909/10, 12/13), Egri Egyhm. Közl. (1917: 4. A keresztség szentségéről liturgikus szempontból), Szt Ferenc nyomdokain. 1226-1926. (Bp., 1926: A harmadik rend türténelmi méltatása) – A kolozsvári Szent Ferenc Hírnöke havilap 1903. I. – 1909. XII: társszerk.; a gyöngyösi ferences Rend-Tartományi Közlöny havilap 1918. XI. – XII: és 1930. IX. – 1931. V: szerk. 88

M. Kvszle 1908. (Hírlapjaink. 7: megszűnt!) – Egyetemes névtár 1909: 499. – Egyh. Közl. 1913: 28. (Arck.) – Schem. OFM Capistr. 1913: IV., 1948: 91. – Petrik. 1901/10. II. Bp., Uo., 1928. – Heves vm. Uo., 1936: 618. – Schem. OFM Capistr. 1940. – Pilinyi. Bp., Uo., 1943:252. – Tabula. Vác, 1943. – Nemz. Újs. 1944. II. 6. – Lakatos 1975:461. (821. s.v. A Hírnök) – Puskás 1979: 190. (2.4oo.) – Viczián. 1995: 189. (1510., 1642.) – Gulyás – Viczián XXXI: (kz-ban)


Unghváry András Antal →Unghváry Antal András

Unghváry Antal András OFM (Cegléd, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1877. jún. 10.–Pécs, 1944. febr.5.): tartományfőnök. – Középisk. Kaposvárt tanult, 1893. IX. 14: lépett a Kapisztrán rtart-ba, a teol. Pécsett, Zágrábban, a fil. Rómában végezte, 1898. VII. 16: szerzetesi fogadalmat tett, 1899. XII. 13: pappá sztelték. – Pécsett, Rómában, 10 é. Baján tanított, int-ével együtt Gyöngyösre települt, ahol 17 é. tanított. 1912–18, 1925–28, 1931–34 tart.főn., 1918–21 és 1922–25: Gyöngyösön, 1921–22: Szolnokon, 1928–31: Szécsényben, 1934-35: Gyöngyösön, 1935–: Egerben házfőn. 1940–1941: mint gyengélkedő a pécsi rházban élt. – Cikkei: Egyh. Közl. (1909/10, 12/13), Szt Ferenc Hírnöke melynek 1903. I.–1909. XII: Kiss Arisztiddel társszerk-je; Gyöngyösön a Rend-Tartományi Közlöny 1918. XI. és 1930. IX. – 1934. VI: szerk. 88

Schem. OFM Capistr. 1933:83., 1948:91.– Kemény 1942:293. – Heves m. sajtóbibliogr. 1972:79. (227.) Viczián 1995:189.

Unghváry Sándor (Kaposvár, Somogy vm., 1883. jan. 15.–Bp., 1951. jan. 13.): festő. – A középisk. Kaposvárt végezte, festeni bpi Mintarajzisk-ban Székely Bertalantól (1835–1910) és Balló Edétől (1859–1936), majd a müncheni Képzőműv. Akad. Hollósy Simontól (1857–1918) tanult. Párizsban az üvegfestészetben képezte tovább magát, a londoni Studio számos üvegfestményének képét közölte. Ő alkotta a →Szent LászlóTársulat székházának üvegablakait. Az általa alapított Kőröshegyi-festők csop. 1908–11: nyaranta „Nagybánya szellemében” dolgozott. Főként freskókat festett. 1924. I. 27: Zadravetz István tábori pp. szentelte föl a Ludovika Akad. épületében a hadsereg patrónusairól festett freskóját (elpusztult?). A bpi Pasaréti téri Páduai Szt. Antal pléb.tp. falképeit →Leszkovszky György ~ kartonjai alapján készítette. 1925: a budai ferences tp. boltozatára Assisi Szt. Ferenc életének jeleneteivel, a sztélyablak alatti falra a ravatalon fekvő rendalapítót festette. Szécsényben a ferences tp. és ktor a jeles eseményeit és személyeit 1929: örökítette meg. Az 1932: fölsztelt tisztviselőtelepi (VIII., Rezső téri) Magyarok Nagyasszonya pléb.tp. Szt Antal-oltárképét festette. A gyöngyösi ferences ktor refektórium-falait Szt Ferenc életét bemutató freskóival díszítette. A ktort elvétele után pl. 1976: kollégiumnak, zeneisk.nak, napközi otthonnak, a Felsőmo-i Üzemi Vendéglátó Váll. 15. sz. éttermének és húsraktárnak használták a néhány kis szobában meghagyott pléb-án kívül. A refektóriumban üzemelő vendéglő falain levő képeket lemeszelték, hogy a dolgozók étkezés közben ne bámészkodjanak. Freskói még a gyöngyösi tp-ban, a városmajori kpnában, a budai helyőrségi tp-ban, a bpi Eskü téri színházban, az egri Kultúrpalotában voltak. – Zrínyi, a kőltő c. képe az lparműv. Társulat érmét, Tinódi Sebestyén c. képe a Horváth Károly-díjat és Rákóczi Gyöngyösön c. képe a Történelmi díjat nyerte el. A Képzőműv. Társ. örökös törzstagja, a Képzőműv. Egyes. a Spirituális Műv. Szöv. és a Céhbelieknek tagja. 88

Krücken–Parlagi 1918. II:665. (s.v. Unghváry) – Műv. lex. 1935. II:556. (s.v. Ungváry) – Ki kicsoda? [1937]: 864. (s.v. Unghváry) – Bíró 1955:40. (s.v. Unghváry) – Balogh–Gergely 1993:188. (s.v. Unghváry)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.