🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Uppsala
következő 🡲

Uppsala, Ubsal, seu Upsal. dioec.: egykori érsekség. – A 11. sz-tól létezett. Székhelye Sigtuna, 1130-tól Gamla Upsala. – Heinrich pp-e 1156: vt. lett. 1164. VIII. 1: III. Sándor p. érsséggé emelte. 1200 k. 4 tagú kápt-ja volt, mely később 20-ra bővült. 1250: leégett Gamla Upsalában a dóm. Folke érs. 1274-77: székhelyét a közeli kikötővárosba, Östra Arosba helyezte, de megőrizte az ~ nevet. Hemming érs. 1350: a dóm mellé pp-várat építtetett. Birger Gregorsson (1367–83) jelentős jogász és hittudós. Heinrich Karlsson (1384–1408) a lappok megtérítésén fáradozott. Jakob Ulfsson (1469–1514) egy-et alapított. – Gustav Trollét érs-et (1515–35) a kormányzó elfogatta és lemondásra kényszerítette, ezért egész Svédo. interdiktum alá került. Ezalatt II. Keresztély dán kir. bevonult Svédo-ba, s Gustav Trolle érs. 1520. XI. 4: svéd kir-lyá koronázta. 3 nap múlva Strengnäs és Skara pp-öket és pol. ellenfeleit kivégeztette (stockholmi vérfürdő). Gustav Wasa a fölkelés élére állt, 1523: kir-lyá választatta magát, s a dán kir-lyal együtt a lutheranizmus mellé állt. VII. Kelemen p. hiába nevezte ki Joh. Magnus Gothus svéd származású nunciust (1533–44), majd testvérét, Olus Magnust ~i érs-ké, 1544–57: ~ prot. lett. – Egyetemét IV. Pius 1477. II. 27: alapította, s a székeskápt-ra bízta. **

LThK 1938. X:426.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.