Urbán   →Orbán

Urbán Annamária (Visegrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1941. okt. 18.–): festő. – Autodidakta. 1955–56: Vidovszky Béla és Czóbel Béla növ-e, felvették a bpi képzőműv. főisk-ra, de nem volt módja ott tanulni. 1975: a Gutenberg Képzőműv. Körben Bak Imre és Molnár Sándor növ-e. Főképp tájképeket, portrékat és oltárképeket (Veszprém, pp-i kápolna) fest. **

KMML III:786.

Urbán Erzsébet, SJC (Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1897. okt. 17.–Kiskunfélegyháza, 1969. okt. 18.): szerzetesnő. – 1935. VI. 9: Bpen lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1938. I. 1: uo. tette. 1938: a központi házban ruhatáros. Az 1945. I. 5-i bombázáskor súlyosan megsérült, egyik karját nem tudta használni. r.k.

Urbán Gusztáv (Öthalom, Arad vm., 1893. júl. 13. – Bp., 1970. ??): jogakadémiai tanár. – R. k. Apja Pancsován városi állatorvos. A pancsovai gimn. 1910: éretts., jogot a kassai kir. jogakad. és a Ferenc József Tud.egy. tanult, 1914: jogi dr. A háború kitörésekor bevonultaták, a 29. cs. és k. gy.ezr. katonájaként Homonnánál az orosz betöréskor hadifogságba került. 1918. V: hazaszökött, 2 hónapot töltött az olasz harctéren; t. hadnagyként szerelték le. – Bpen 1918. XII.– 1924: föloszlatásáig az Orsz. Közp. Árvizsgáló Biz. bűnügyi majd iparrendészeti oszt. előadója; 1920: ügyvédi vizsgát tett. 1924: ügyvéd, XI. 1. – 1940. VI. 30: az egri Érs. Jogakad. büntetőjog és jogbölcselet ny. rk. tanára. Az Egri Lapkiadó Szövetk. igazg. tanács tagja,  Eger város képviselőtestületének és Heves vm. that. biz. tagja, az Egri Gárdonyi Társ. aleln. A szegénygondozás új formájának (→egri norma)  egyik elindítója és gyakorlati megvalósítója. Az Emericana fonyódligeti Szmrecsányi Lajos üdülőházának megalapítója, 1941–44: Kolozsvárt, 1944. IX.–1949: kényszernyugdíjazásáig Bpen bíró. 1951–: nyugdíja elvétele után fordításból és korrepetálásból tartotta el családját, 1953[?]–: éjjeliőr. Később rehabilitálták. – Írásai: Vox Academica (1927/28, 1931. XII., előadása 1932. VI., 1933: 4. sz., 1933/34: 3/4. sz.), Eger (1929/38), Emaricana évkv az 1932/33. akad. évről. (Bp., 1933: Az Egri Nagypriorátus 1923/33. é. működéséről; Az egri Coll. Emericanum), Büntetőjogi dolgozatok (Finkey emlékkv.), (Bp., 1936), Jogi értekezések. [Degré Miklós emlékkv.] (Szeged, 1937), Egri Érs. Jogakad. évkve (1937/38–1938/39: Az érzületek szerepe a sajtóbűncselekmények világában), szegedi Szellem és Élet (1941/42), M. Jogi Szle. – M: Vivat Emericana! Floreat Corporatio Agria! Eger, 1927. – Építsünk Egerben Szent Imre kollégiumot! Eger, 1930. (névtelenül) – Meddig él az ember emléke a földön? Kakucsi Liebner János váci teol. tanár emlékezete. Eger 1930. – A jó sajtóreform világnézeti és társad.pol. feltételei. Pécs, 1936. (Klny. Finkey Ferenc emlékkv.) (Ism. Kat. Szle 1937: 49.) – A propaganda világnézeti jelentősége. Szeged 1937. (Klny. Jogi értekezések) (Bibliotheca Academica [2.]) – Egységes nemzeti szellem kialakítása a főiskolákon. Bp., 1938.(Klny. Isk. és Élet) – Az Egri Népújság pol. napilap 1929. I–II. 28: Kelemen Andorral társszerk., az Eger napilap 1929. III. 1.– 1938. XII. 30: fel. szerk. – Betűjegyei: (Dr. U. G.); (ug.); (U. G.) (Vita Academica)  88

H. Kovács. 1907: 153. – Egri Érs. Jogakad. évkve. Eger, 1918/19–1924/25: 3., 1939: 41. – Ker. m. közél. alman. Bp.,Uo., 1940. II: 1123. (L: Eger, VörösmartyU. 18.) – Heves megyei sajtóbibl. 1838–1970. 1972: 153.– Sajtóbibl. 1705–1945. Bp., 1972: 405. – Puskás 1979: 190. (3.o47, 3.287, 3.336, 3.381, 3.439, 3.665, 3.825,) – Kiss. Eger, 1993: 99. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Urbán Ilona, RSCJ (Nagyszentmiklós, Torontál vm., 1895. aug. 23.–Pressbaum, Bécs mellett, Au., 1955. dec. 5.): szerzetesnő. – A tanítóképző elvégzése után 1924. X. 4: Bloemendalban (Holl.) lépett a →Szent Szív Társaságba. Uo. 1927. II. 17: tette első, Rómában 1932. VIII. 2: örök fog-át. 1927: a →Sophianumban felügyelő, 1929: a →Philippineumban tanítónő, 1935: súlyos betegség után portás és felügy. 1949: Bécsben, 1953: Pressbaumban portás. r.k.

Urbán János (Ladány, Jász-Kun ker., 1862. máj. 5. – Mágocs? 1925 előtt?): hitszónok és hitoktató. – Juvenalis néven lépett a ferences r-dbe, ahol 1885. VI. 25: pappá szent. 1900 k. váci egyhm-s lett, Dorozsmán, Mezőtúron kp., 1909: Mágocson (Csongrád vm.) plnos.–– M: Jézus szenvedésének hét kimagasló pontja... Nagybőjti beszédsorozat... Bp., 1889.–Paedagogiai értekezés. Szeged, 1889.–Hét tőr. Nagybőjti beszédsorozat. Szabadka, 1892.–Tréfa és valóság. Szörnyűséges tragikomédia. (Költem.) Uo., 1892.– A haldokló apa végrendelete. Nagybőjti beszédsorozat. Szeged, 1894. (Klny. Hitszónoklati Folyóir.) – Mi lesz a halál után? Nagybőjti beszédsorozat. Uo., 1905.–Compendium philosophiae Christianae... 1-2. köt. Uo., 1896.–A Hitszónoklati Folyóirat havilap 1889. I.–1905. VIII: társszerk. 88 Egyetemes névtár 1902: 96., 1904: 198., 1909/10: 198.–Petrik. 1886/1900. II. Bp., Uo., 1908. (csak 1 műve)–Schem. Vac. 1901: 162. (1925: sem az élők, sem a holtak között)–Szinnyei. XIV: 674. [s.v. Urbán János (Juvenalis)]–Viczián. 1995: 189. (584.)–Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Urbán Mihály (1894. – Mezőtúr, 1948. jan. 11.): plébános, hittanár. – 1917: pappá szent., 1930 k. teol dr. 1928: Csongrádon, 1930: Rákosszentmihályon hitokt., 1943(már): Mezőtúron plnos, a ref. fiú s az áll. leánygimn. hittanára. A Kat. Ifj. Egyes. eln., a Mária Kongreg. prézese, a Mezőtúri Fáklya Társulatok t. eln., a városi képviselőtestületi tagja, a Városi Vöröskereszt Egylet választm. tagja. 88

MKA 1928: 125., 1931: 148.–Schem. Vac. 1938: 17.–Pilinyi. Bp., 1943: 109.––Diós 1999: 231. (5926.)–Mezőtúri életr. lex. 1999: 162. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)(2009.7.31

Urbán Péter, monyorói br. (Sofronya, Arad vm., 1870. jún. 29. – Kunágota, 1935. aug. 17.): földbirtokos, országgyűlési képviselő. – R. k. Szülők: Iván br, (1846–1915) Arad vm. és Arad város főispánja; jószási Purgly Mária (1848–1920); neje: jószási Pugrly Ilona (1873–1945); sógora Horthy Miklós (1868–1957) kormányzó. Középisk. Aradon és Temesvárt végezte, a magyaróvári Gazd. Akad. okl. szerzett, majd kunágotai birtokán gazdálkodott. 1897–1902: a Törökbecsei Ármentesítő Társulat eln., a főrendiház tagja. 1914. VIII: háború kitörésekor önként jelentkezett katonának. Barátja volt Tisza Istvánnak, aki fölajánlotta részére az aradi mandátumot és 2 izben az aradi és arad vmi csanádi főispánságot. Az Aradi Kat. Kör és az aradi kat. egyházközs. eln., az aradi kat. főgimn. egyik megteremtője, amely 1919–48: a m. kultúra bástyája volt. Miután arad vmi birtokát az oláhok részben kisajátították, részben kényszerbérletbe adták, Csonka-Mo-ra települt. – 1922: Keresztény Nemz. Párti programmal a battonyai ker. nemz. gyűl. 1926–36: az Egységespárt programjával az eleki ker. ogy. képviselője. A Csanádmegyei Gazd. Egyes. díszeln., az Arad-Csanádi Gazd. Takarékpénztár eln., az Alföldi Első Gazd. Vasút és az Aradmegyei Gazd. Egyes. igazg. tagja. 1920–: Kunágota közs. képviselőtestületének, Csanád Arad és Torontál vm. that. biz., az OMGE és a Duna-Tiszaközi Mezőgazd. Kamara választm. 88

Népfölkelők névkve. 1904: 116., 1910: 103. – Dr. Deák. 1927: 342 – M. ogy. alm. 1927, 1931. – Ogy. alm., 1927, 1935: 392. Arck. – Csanád vm. 1929: 40. Arck. – Karczag. (1932): 931. – Strazimir. 1933: 1056. – Kincses kalendáriom. 1936. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1124. – Gudenus IV: 158.

---

Urbán Anna Donáta SZLT (Bars-Taszár, Bars vm., 1884. jan. 29.–Bakonybél, 1986. febr. 28.): szerzetesnő. – 1902. XII. 8: lépett a r-be. – 1950 u. regölyi pléb. házvezetőnője. 1970: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.

Urbán Anna M. Marciana SZINT (Jászszentandrás, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1913, ápr. 9.–Jászberény, 1989. nov. 10.): szerzetesnő. – Ápolónőképzőt végzett. 1934. IX. 5: Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1939. VII. 19: uitt tette. Ápolónőként dolg. Utolsó éveit a jászberényi szoc. otthonban töltötte. r.k.